Berta Sándor
A HTTPS-re váltás miatt szorult vissza a cenzúra a Wikipédián
Mérhetően kevesebb lett az állami cenzúra a népszerű internetes lexikon rendszerében.
A Harvard Egyetem Internet Monitor nevű kutatási projektjének munkatársai megállapították, hogy jelentős mértékben csökkent a cenzúra az oldalon azután, hogy a Wikipédia 2015 júniusában átváltott a HTTPS használatára. Mindez azért érdekes, mert amikor korábban a platform bejelentette, hogy minden forgalom a HTTPS-en keresztül fog zajlani, sokan attól tartottak, hogy ez a lépés a portálon még több állami cenzúrához vezethet.
A hálózati forgalomban felismerhető és rögzíthető, hogy melyik szerverhez épül fel egy kapcsolat, de az nem, hogy pontosan melyik honlaphoz. Mindez oda vezethet, hogy az egyes államok cenzúraintézkedések segítségével a teljes Wikipédiát vagy annak az egyes nyelvi verzióit blokád alá vehetik.
A Harvard Egyetem kutatói kifejlesztettek egy algoritmust, amely a beérkező Wikipédia-forgalmat az egyes származási országok szerint összehasonlítja a múltból származó adatokkal és így megtalálja a lehetséges cenzúrakísérletek nyomait. Emellett a szakemberek felhasználói szempontból is tesztelték az internetes lexikont. Azt vizsgálták, hogy az egyes országokból hozzá lehet-e férni a Wikipédiához vagy sem. Az eredmény az lett, hogy ugyan néhány kormány blokkolta vagy a teljes platformhoz vagy annak az egyes nyelvi változataihoz való hozzáféréseket, de globálisan nézve a HTTPS-re való átállás után csökkent a cenzúraesemények száma.
A kutatók szerint a HTTPS-re való váltással kapcsolatos döntés jó volt, mert biztosította a tudáshoz való hozzáférést. Mind a két teszt 2015 májusa és 2016 júniusa között zajlott.
A Harvard Egyetem Internet Monitor nevű kutatási projektjének munkatársai megállapították, hogy jelentős mértékben csökkent a cenzúra az oldalon azután, hogy a Wikipédia 2015 júniusában átváltott a HTTPS használatára. Mindez azért érdekes, mert amikor korábban a platform bejelentette, hogy minden forgalom a HTTPS-en keresztül fog zajlani, sokan attól tartottak, hogy ez a lépés a portálon még több állami cenzúrához vezethet.
A hálózati forgalomban felismerhető és rögzíthető, hogy melyik szerverhez épül fel egy kapcsolat, de az nem, hogy pontosan melyik honlaphoz. Mindez oda vezethet, hogy az egyes államok cenzúraintézkedések segítségével a teljes Wikipédiát vagy annak az egyes nyelvi verzióit blokád alá vehetik.
A Harvard Egyetem kutatói kifejlesztettek egy algoritmust, amely a beérkező Wikipédia-forgalmat az egyes származási országok szerint összehasonlítja a múltból származó adatokkal és így megtalálja a lehetséges cenzúrakísérletek nyomait. Emellett a szakemberek felhasználói szempontból is tesztelték az internetes lexikont. Azt vizsgálták, hogy az egyes országokból hozzá lehet-e férni a Wikipédiához vagy sem. Az eredmény az lett, hogy ugyan néhány kormány blokkolta vagy a teljes platformhoz vagy annak az egyes nyelvi változataihoz való hozzáféréseket, de globálisan nézve a HTTPS-re való átállás után csökkent a cenzúraesemények száma.
A kutatók szerint a HTTPS-re való váltással kapcsolatos döntés jó volt, mert biztosította a tudáshoz való hozzáférést. Mind a két teszt 2015 májusa és 2016 júniusa között zajlott.