Berta Sándor
Több ezer kötetes a kinyomtatott Wikipédia
Egy amerikai művész, programozó és tervező nem mindennapi vállalkozásba fogott.
A New York-i Michael Mandiberg tavaly kinyomtatta az angol nyelvű Wikipédiát, amely 7600 kötetben fért el, most pedig a német nyelvterület összes cikkét is kiadványokba rendezte. Előbbi művek az egyik amerikai egyetem könyvtárában találhatók meg, most pedig az egyik berlini galéria adott helyet a műveknek. Az eredmény 3406 könyv lett, megtölt egy egész szobát.
Mandiberg közölte, hogy a projekt egyszerre művészet és adatfeldolgozás, a férfi célja az volt, hogy a Wikipédia gyűjteménye kézzel fogható valósággá váljon. Kiemelte, hogy ha azt mondja, hogy a német nyelvű Wikipédia ennyi és ennyi gigabájtot foglal, az nem mond semmit, de az nagyon is kézzelfogható, hogy mennyi információ van egyetlen könyvben. Többek között az egykori Német Demokratikus Köztársaságról (NDK) szóló bejegyzésekből létrehozott alkotások több mint 3 kötetet öleltek fel és gyakorlatilag az akkori korról szinte mindent dokumentáltak. A német nyelvű Wikipédia jelenleg közel kétmillió cikket tartalmaz, míg a népszerű online lexikon globálisan 37 millió bejegyzéssel büszkélkedhet.
Nagyon sok helyet foglaltak el a különböző listák: 273 kötetben vannak felsorolva a különböző városok, a zeneszerzők, a hidak és a műemlékek. Mindezt a tudást 800 000 önkéntes gyűjtötte össze, az ő nevüket is kiadták öt kiadványban. Mandiberg maga is önkéntes Wikipédia-szerző, 2009-ben kezdett bejegyzéseket írni a modern művészetről, ezután merült fel benne a kérdés, hogy vajon mekkora lehet az online lexikon. A projekten éveken át dolgozott.
Jonathans Kiritharan programozó kifejtette, hogy a Wikipédia-cikkek kimásolása és nyomtatott formátumra való konvertálása nagyon bonyolult és nehéz feladat. Már csak a hatalmas adatmennyiség miatt is több napig tart minden egyes részfolyamat. A német nyelvű Wikipédia-könyveket a lulu.com-ra töltik majd fel és ott bárki megvásárolhatja azokat körülbelül 75 eurós áron. Azt Mandiberg is elismerte, hogy a kiadványokban lévő bejegyzések mostanra elavulttá válhattak, de az analóg és a digitális tudás közötti különbség bemutatása is része volt az ötletnek.
A New York-i Michael Mandiberg tavaly kinyomtatta az angol nyelvű Wikipédiát, amely 7600 kötetben fért el, most pedig a német nyelvterület összes cikkét is kiadványokba rendezte. Előbbi művek az egyik amerikai egyetem könyvtárában találhatók meg, most pedig az egyik berlini galéria adott helyet a műveknek. Az eredmény 3406 könyv lett, megtölt egy egész szobát.
Mandiberg közölte, hogy a projekt egyszerre művészet és adatfeldolgozás, a férfi célja az volt, hogy a Wikipédia gyűjteménye kézzel fogható valósággá váljon. Kiemelte, hogy ha azt mondja, hogy a német nyelvű Wikipédia ennyi és ennyi gigabájtot foglal, az nem mond semmit, de az nagyon is kézzelfogható, hogy mennyi információ van egyetlen könyvben. Többek között az egykori Német Demokratikus Köztársaságról (NDK) szóló bejegyzésekből létrehozott alkotások több mint 3 kötetet öleltek fel és gyakorlatilag az akkori korról szinte mindent dokumentáltak. A német nyelvű Wikipédia jelenleg közel kétmillió cikket tartalmaz, míg a népszerű online lexikon globálisan 37 millió bejegyzéssel büszkélkedhet.
Nagyon sok helyet foglaltak el a különböző listák: 273 kötetben vannak felsorolva a különböző városok, a zeneszerzők, a hidak és a műemlékek. Mindezt a tudást 800 000 önkéntes gyűjtötte össze, az ő nevüket is kiadták öt kiadványban. Mandiberg maga is önkéntes Wikipédia-szerző, 2009-ben kezdett bejegyzéseket írni a modern művészetről, ezután merült fel benne a kérdés, hogy vajon mekkora lehet az online lexikon. A projekten éveken át dolgozott.
Jonathans Kiritharan programozó kifejtette, hogy a Wikipédia-cikkek kimásolása és nyomtatott formátumra való konvertálása nagyon bonyolult és nehéz feladat. Már csak a hatalmas adatmennyiség miatt is több napig tart minden egyes részfolyamat. A német nyelvű Wikipédia-könyveket a lulu.com-ra töltik majd fel és ott bárki megvásárolhatja azokat körülbelül 75 eurós áron. Azt Mandiberg is elismerte, hogy a kiadványokban lévő bejegyzések mostanra elavulttá válhattak, de az analóg és a digitális tudás közötti különbség bemutatása is része volt az ötletnek.