Berta Sándor
Trump alatt veszélyben lehetnek az európai adatok
Az új amerikai elnök politikáját akár esélyként is felfoghatná Európa a saját szolgáltatásai kiépítésére.
A Privacy Act nevű törvény védi a tömeges ellenőrzéssel szemben az amerikai állampolgárok személyes adatait. A jogszabály képezi az alapját annak az egyezménynek, amelyet az Európai Unió és Barack Obama kormánya kötött. Jan Philipp Albrecht, a Zöldek európai parlamenti képviselője és a belügyi bizottság alelnöke azt követelte az Európai Bizottságtól, hogy mondja fel az egyezményt és vezessen be szankciókat az Amerikai Egyesült Államok ellen, ha a Donald Trump elnök nem hajlandó garantálni az európai uniós állampolgárok személyes adatainak védelmét.
"Donald Trump a bevándorlás elleni rendeletével a mexikói bevándorlókat célozta, hogy könnyebben visszatoloncolhatók legyenek és az adataik könnyebben összegyűjthetők legyenek. A rendelet kihirdetésekor világossá tette, hogy a Privacy Act keretében csak az amerikai állampolgároknak vannak jogaik. A probléma az, hogy mi pontosan ennek a törvénynek az alapján engedélyeztük a vállalatoknak és a hatóságoknak az USA-ba irányuló adattovábbításokat. Az nagy siker volt, hogy az Európai Unió az Obama-kabinettel meg tudott állapodni a Judicial Redress Act nevű jogszabályról."
"A történelem során először biztosították az USA-ban európai uniós állampolgároknak is a személyes adataik védelmét és az adatvédelmi jogsértések elleni fellépés lehetőségét. Emellett voltak további védelmi intézkedések a Privacy Shield-egyezmény keretében, például a titkosszolgálati megfigyelések ellen. Azt senki sem tudja, hogy ezek a biztosítékok Trump alatt is hatályban maradnak-e. Nem hiszem, hogy az új elnöknek az lenne a célja, hogy ártson az európaiaknak. Úgy gondolom, hogy sokkal inkább ugyanarról van szó, mint az elmúlt napok számos intézkedésénél, egyszerűen járulékos károk keletkezhetnek" - fejtette ki a politikus.
Jan Philipp Albrecht hozzátette, hogy Donald Trumpnak egészen biztosan nincs adatvédelmi koncepciója. Az már biztosan kijelenthető, hogy az új amerikai elnök nem igazán érzékeli az adatvédelem értékét, pedig már a Szilícium-völgy óriáscégei is rájöttek, hogy mennyire fontos az üzletük szempontjából az adatvédelem. Azok az ajánlatok, amelyeket magas biztonsági szabvány jellemez és ezáltal megvédik a felhasználóikat az idegen hozzáférésektől, már most is népszerűek.
Ezen a területen az európaiaknak jó lehetőségük lenne arra, hogy egyik napról a másikra piacvezetők legyenek, feltéve, hogy erre összpontosítanak. S az olyan országokkal való kereskedés, mint Dél-Korea és Japán, amelyek közelebb állnak Európához adatvédelmi szempontból, szintén jó lehetőség lenne. De az európai parlamenti képviselő sokkal jobban örülne annak, ha az EU az USA-val közösen dolgozna ki egy globális adatvédelmi szabványt.
"Nagyon pontosan meg kell néznünk, hogyan lesz átültetve a gyakorlatba az elnöki rendelet. Amennyiben sor kerül a korábbi megállapodások megsértésére, akkor az Európai Bizottságnak ezeket az eseteket megfelelően szankcionálnia kell majd. Mindez azt jelentené, hogy az amerikai vállalatok néhány szolgáltatása esetleg nem lesz elérhető Európában. Így azonban helyük lenne a piacon az európai szolgáltatóknak. Trump ezzel rendkívüli mértékben ártana az amerikai internetgazdaságnak. Összességében hiszem, hogy Trump protekcionizmusa esélyt jelent Európa számára.
Mondhatnánk azt, hogy: "Ok, szívesen együttműködtünk volna veletek és elfogadtuk volna, hogy az olyan internetes cégek, mint a Facebook, nálunk is bonyolítsák az üzleteiket. De ha többé nem akarják tartani magukat a szabályainkhoz, akkor nem probléma, levonjuk a konzekvenciákat és esélyként fogjuk fel." Az új amerikai elnök nem támogatja a megfigyelést, de nem is ellenzi azt. Hol megtámadja a titkosszolgálatokat, mert azok tagjainak egy része nem úgy táncol, ahogy ő fütyül, máskor meg átfogó lehetőségeket akar kínálni a számukra, akár a kínzást is beleértve. Nem lehet biztosan megmondani, hogy milyen irányba megy" - hangsúlyozta végül a politikus.
A Privacy Act nevű törvény védi a tömeges ellenőrzéssel szemben az amerikai állampolgárok személyes adatait. A jogszabály képezi az alapját annak az egyezménynek, amelyet az Európai Unió és Barack Obama kormánya kötött. Jan Philipp Albrecht, a Zöldek európai parlamenti képviselője és a belügyi bizottság alelnöke azt követelte az Európai Bizottságtól, hogy mondja fel az egyezményt és vezessen be szankciókat az Amerikai Egyesült Államok ellen, ha a Donald Trump elnök nem hajlandó garantálni az európai uniós állampolgárok személyes adatainak védelmét.
"Donald Trump a bevándorlás elleni rendeletével a mexikói bevándorlókat célozta, hogy könnyebben visszatoloncolhatók legyenek és az adataik könnyebben összegyűjthetők legyenek. A rendelet kihirdetésekor világossá tette, hogy a Privacy Act keretében csak az amerikai állampolgároknak vannak jogaik. A probléma az, hogy mi pontosan ennek a törvénynek az alapján engedélyeztük a vállalatoknak és a hatóságoknak az USA-ba irányuló adattovábbításokat. Az nagy siker volt, hogy az Európai Unió az Obama-kabinettel meg tudott állapodni a Judicial Redress Act nevű jogszabályról."
"A történelem során először biztosították az USA-ban európai uniós állampolgároknak is a személyes adataik védelmét és az adatvédelmi jogsértések elleni fellépés lehetőségét. Emellett voltak további védelmi intézkedések a Privacy Shield-egyezmény keretében, például a titkosszolgálati megfigyelések ellen. Azt senki sem tudja, hogy ezek a biztosítékok Trump alatt is hatályban maradnak-e. Nem hiszem, hogy az új elnöknek az lenne a célja, hogy ártson az európaiaknak. Úgy gondolom, hogy sokkal inkább ugyanarról van szó, mint az elmúlt napok számos intézkedésénél, egyszerűen járulékos károk keletkezhetnek" - fejtette ki a politikus.
Jan Philipp Albrecht hozzátette, hogy Donald Trumpnak egészen biztosan nincs adatvédelmi koncepciója. Az már biztosan kijelenthető, hogy az új amerikai elnök nem igazán érzékeli az adatvédelem értékét, pedig már a Szilícium-völgy óriáscégei is rájöttek, hogy mennyire fontos az üzletük szempontjából az adatvédelem. Azok az ajánlatok, amelyeket magas biztonsági szabvány jellemez és ezáltal megvédik a felhasználóikat az idegen hozzáférésektől, már most is népszerűek.
Ezen a területen az európaiaknak jó lehetőségük lenne arra, hogy egyik napról a másikra piacvezetők legyenek, feltéve, hogy erre összpontosítanak. S az olyan országokkal való kereskedés, mint Dél-Korea és Japán, amelyek közelebb állnak Európához adatvédelmi szempontból, szintén jó lehetőség lenne. De az európai parlamenti képviselő sokkal jobban örülne annak, ha az EU az USA-val közösen dolgozna ki egy globális adatvédelmi szabványt.
"Nagyon pontosan meg kell néznünk, hogyan lesz átültetve a gyakorlatba az elnöki rendelet. Amennyiben sor kerül a korábbi megállapodások megsértésére, akkor az Európai Bizottságnak ezeket az eseteket megfelelően szankcionálnia kell majd. Mindez azt jelentené, hogy az amerikai vállalatok néhány szolgáltatása esetleg nem lesz elérhető Európában. Így azonban helyük lenne a piacon az európai szolgáltatóknak. Trump ezzel rendkívüli mértékben ártana az amerikai internetgazdaságnak. Összességében hiszem, hogy Trump protekcionizmusa esélyt jelent Európa számára.
Mondhatnánk azt, hogy: "Ok, szívesen együttműködtünk volna veletek és elfogadtuk volna, hogy az olyan internetes cégek, mint a Facebook, nálunk is bonyolítsák az üzleteiket. De ha többé nem akarják tartani magukat a szabályainkhoz, akkor nem probléma, levonjuk a konzekvenciákat és esélyként fogjuk fel." Az új amerikai elnök nem támogatja a megfigyelést, de nem is ellenzi azt. Hol megtámadja a titkosszolgálatokat, mert azok tagjainak egy része nem úgy táncol, ahogy ő fütyül, máskor meg átfogó lehetőségeket akar kínálni a számukra, akár a kínzást is beleértve. Nem lehet biztosan megmondani, hogy milyen irányba megy" - hangsúlyozta végül a politikus.
