Berta Sándor
Az EU-USA adatvédelmi pajzsot támadja egy ír szervezet
A bíróság nem csupán a beadvány ügyében dönthet.
A Digital Rights Ireland nevű ír adatvédelmi szervezet az Európai Unió Bíróságához fordult az EU-USA adatvédelmi pajzs ügyében azt követelve, hogy a testület helyezze hatályon kívüli a megállapodást. A nem kormányzati csoport álláspontja alapján az úgynevezett Privacy Shield nem tekinthető a Safe Harbour egyezmény utódjának, mert nem kínál megfelelő adatvédelmet.
Azonban az ítélet meghozataláig még számos kérdést kell tisztázni, többek között azt is, hogy a Digital Rights Ireland tagjainak egyáltalán volt-e joguk a lépés megtételére és érinti-e őket a korábbi megállapodás. Amennyiben ugyanis ez utóbbi kérdésre a válasz nemleges, akkor a szervezet jogilag nem léphet fel az adatvédelmi pajzs ellen.
Az Európai Bizottság egyik szóvivője közölte, hogy a keresetről tudnak, de nem kommentálnak folyamatban lévő jogi ügyeket. Csupán azt mondták, hogy a bizottságnak meggyőződése, hogy a Privacy Shield megfelel az Európai Unió Bírósága követelményeinek, amelyek a tárgyalások alapját képezték.
A megállapodást bírálók viszont úgy vélték, hogy a szerződést túl gyorsan kötötték meg és nem kínál elegendő adatvédelmi garanciát. Ezt az álláspontot képviselte a Digital Rights Ireland is, amelynek tagjai kétségbe vonták, hogy a mechanizmusokat valóban integrálni lehet-e a meglévő rendszerbe és azt is, hogy az európai uniós állampolgárok adatainak tárolása és feldolgozása az USA-ban valóban megvalósulhat-e európai normák szerint.
A Reuters rámutatott, hogy akár egy évig vagy hosszabb ideig is tarthat, amíg a bíróság dönt a keresetről. Az EU-USA adatvédelmi pajzs rendszerében eddig több mint 500 vállalat regisztrálta magát, köztük van az Amazon, a Facebook, a Google, a Microsoft és a Salesforce is.
A dokumentumot júliusban fogadta el az Európai Bizottság. Az új rendszernek két célja van: egyrészt hogy védje azon uniós polgárok jogait, akiknek a személyes adatait az Amerikai Egyesült Államokba továbbították, másrészt egyértelmű jogi helyzetet teremt azon vállalkozások számára, amelyek ezt végrehajtják. Megalkotásában az európai adatvédelmi hatóságok, az Európai Parlament, a tagállamok és az USA szervei vettek részt. A felek adatvédelmi normákat, kormányzati hozzáférésre vonatkozó biztosítékokat és a panaszok esetén az egyéneket megillető jogorvoslati lehetőségeket tartalmaz. Minderre azért volt szükség, mert az Európai Unió Bírósága 2015 októberében érvénytelenné nyilvánította a korábbi megállapodást,a melynek keretében a Facebook ír leányvállalatától az adatokat amerikai szerverekre továbbították.
A Digital Rights Ireland nevű ír adatvédelmi szervezet az Európai Unió Bíróságához fordult az EU-USA adatvédelmi pajzs ügyében azt követelve, hogy a testület helyezze hatályon kívüli a megállapodást. A nem kormányzati csoport álláspontja alapján az úgynevezett Privacy Shield nem tekinthető a Safe Harbour egyezmény utódjának, mert nem kínál megfelelő adatvédelmet.
Azonban az ítélet meghozataláig még számos kérdést kell tisztázni, többek között azt is, hogy a Digital Rights Ireland tagjainak egyáltalán volt-e joguk a lépés megtételére és érinti-e őket a korábbi megállapodás. Amennyiben ugyanis ez utóbbi kérdésre a válasz nemleges, akkor a szervezet jogilag nem léphet fel az adatvédelmi pajzs ellen.
Az Európai Bizottság egyik szóvivője közölte, hogy a keresetről tudnak, de nem kommentálnak folyamatban lévő jogi ügyeket. Csupán azt mondták, hogy a bizottságnak meggyőződése, hogy a Privacy Shield megfelel az Európai Unió Bírósága követelményeinek, amelyek a tárgyalások alapját képezték.
A megállapodást bírálók viszont úgy vélték, hogy a szerződést túl gyorsan kötötték meg és nem kínál elegendő adatvédelmi garanciát. Ezt az álláspontot képviselte a Digital Rights Ireland is, amelynek tagjai kétségbe vonták, hogy a mechanizmusokat valóban integrálni lehet-e a meglévő rendszerbe és azt is, hogy az európai uniós állampolgárok adatainak tárolása és feldolgozása az USA-ban valóban megvalósulhat-e európai normák szerint.
A Reuters rámutatott, hogy akár egy évig vagy hosszabb ideig is tarthat, amíg a bíróság dönt a keresetről. Az EU-USA adatvédelmi pajzs rendszerében eddig több mint 500 vállalat regisztrálta magát, köztük van az Amazon, a Facebook, a Google, a Microsoft és a Salesforce is.
A dokumentumot júliusban fogadta el az Európai Bizottság. Az új rendszernek két célja van: egyrészt hogy védje azon uniós polgárok jogait, akiknek a személyes adatait az Amerikai Egyesült Államokba továbbították, másrészt egyértelmű jogi helyzetet teremt azon vállalkozások számára, amelyek ezt végrehajtják. Megalkotásában az európai adatvédelmi hatóságok, az Európai Parlament, a tagállamok és az USA szervei vettek részt. A felek adatvédelmi normákat, kormányzati hozzáférésre vonatkozó biztosítékokat és a panaszok esetén az egyéneket megillető jogorvoslati lehetőségeket tartalmaz. Minderre azért volt szükség, mert az Európai Unió Bírósága 2015 októberében érvénytelenné nyilvánította a korábbi megállapodást,a melynek keretében a Facebook ír leányvállalatától az adatokat amerikai szerverekre továbbították.