MTI
Az NMHH 160 MHz frekvencia értékesítését készíti elő
Mintegy 160 megahertz (MHz), szélessávú mobilszolgáltatásra alkalmas frekvenciát készít elő értékesítésre az elkövetkező ötéves időszakban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) - ismertette a hatóság most meghirdetett, 2016-2020-as időszakra szóló spektrumgazdálkodási stratégiáját Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója.
Az értékesítendő spektrumok között van például a jelenleg műsorterjesztésre használt 700 MHz-es frekvenciatartományból 60 MHz-nyi sáv - mondta. Hozzátette, hogy ezt a frekvenciát 2020. június 30-ig kell értékesíteni, és használatával kapcsolatban két európai bizottsági döntés várható a közeljövőben. Az értékesítés tényleges időpontja a szomszédos országok átállásától is függ, ugyanis a műsorszórás és a mobilszolgáltatás a tartományon belül egymást zavarhatja. A 700 MHz-en kívül az 1400-1500, a 2100, a 2300-2400, a 2600 és a 3400-3800 MHz-es tartományokban vannak még értékesíthető sávok.
Aranyosné Börcs Janka hangsúlyozta, hogy a stratégia kialakításakor a hatóság folyamatosan egyeztetett a spektrum használókkal, igényüket, véleményüket figyelembe vették. Emellett a stratégia összhangban van a nemzetközi kötelezettségekkel is, de előtérbe helyezi a hazai érdekeket. A stratégia kiemelt célterületei között van a növekvő mobil szélessávú igények kielégítése, továbbá a földfelszíni műsorterjesztés és digitalizáció igényeinek kielégítése.
A főigazgató megemlítette azt is, hogy a hazai mobilszolgáltatók jelenleg összesen több mint 500 MHz-nyi frekvenciával rendelkeznek, de összesen mintegy 1200 MHz-re lenne igény elsősorban a 5G fejlesztésekhez. Elmondta azt is, hogy a 700 MHz-es sávban a műsorszórás leállítása után a jelenleg öt digitális multiplex helyett csak három fog a televíziós műsorszórás számára rendelkezésre állni.
Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az NMHH létrehozott egy spektrumgazdálkodást támogató nyilvános online információs rendszert (STIR), amelyet szakemberek, de akár laikusok is használhatnak például a hírközlést érintő nemzeti és nemzetközi jogszabályok megismerésére. Az interaktív rendszer egyszerűvé teszi a keresést, vagy adatok leválogatását.
Beke Nándor szabályozási igazgató az elektronikus hírközlési törvény július 1-jétől hatályos újdonságait ismertetve elmondta, hogy egy uniós irányelv átültetésével, amely a szélessávú hálózatok építését támogatja, a közműszolgáltatók kötelesek lesznek átengedni szélessávú hálózat építésére alkalmas infrastruktúrájukat az ilyen hálózatok létesítése céljából más piaci szereplők számára. Az esetleges viták esetén a felek az NMHH-hoz fordulhatnak jogorvoslatért.
Az NMHH várhatóan - a szolgáltatókkal folytatott folyamatos egyeztetés mellett - az idei negyedik negyedévtől újra közöl majd hírközlési piaci gyorsjelentéseket, negyedéves vagy féléves rendszerességgel és az eddiginél bővebb értékeléssel. A vezetékes hang- és internetpiacról, valamint a műsorterjesztési piacról jelenleg is vannak jelentések, azonban a mobil hang- és internetpiaci jelentéseket az utóbbi időben szüneteltette a hatóság a szolgáltatók jelenlegi önkéntes, de hiányos adatszolgáltatása miatt. Az érdekkülönbségek tisztázása után az új szabályozás a jelenlegi önkéntes adatszolgáltatás helyett jogszabályi alapúvá teszi az adatkérést, így a szolgáltatók nem minősíthetik az adatokat üzleti titoknak.
Az értékesítendő spektrumok között van például a jelenleg műsorterjesztésre használt 700 MHz-es frekvenciatartományból 60 MHz-nyi sáv - mondta. Hozzátette, hogy ezt a frekvenciát 2020. június 30-ig kell értékesíteni, és használatával kapcsolatban két európai bizottsági döntés várható a közeljövőben. Az értékesítés tényleges időpontja a szomszédos országok átállásától is függ, ugyanis a műsorszórás és a mobilszolgáltatás a tartományon belül egymást zavarhatja. A 700 MHz-en kívül az 1400-1500, a 2100, a 2300-2400, a 2600 és a 3400-3800 MHz-es tartományokban vannak még értékesíthető sávok.
Aranyosné Börcs Janka hangsúlyozta, hogy a stratégia kialakításakor a hatóság folyamatosan egyeztetett a spektrum használókkal, igényüket, véleményüket figyelembe vették. Emellett a stratégia összhangban van a nemzetközi kötelezettségekkel is, de előtérbe helyezi a hazai érdekeket. A stratégia kiemelt célterületei között van a növekvő mobil szélessávú igények kielégítése, továbbá a földfelszíni műsorterjesztés és digitalizáció igényeinek kielégítése.
A főigazgató megemlítette azt is, hogy a hazai mobilszolgáltatók jelenleg összesen több mint 500 MHz-nyi frekvenciával rendelkeznek, de összesen mintegy 1200 MHz-re lenne igény elsősorban a 5G fejlesztésekhez. Elmondta azt is, hogy a 700 MHz-es sávban a műsorszórás leállítása után a jelenleg öt digitális multiplex helyett csak három fog a televíziós műsorszórás számára rendelkezésre állni.
Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az NMHH létrehozott egy spektrumgazdálkodást támogató nyilvános online információs rendszert (STIR), amelyet szakemberek, de akár laikusok is használhatnak például a hírközlést érintő nemzeti és nemzetközi jogszabályok megismerésére. Az interaktív rendszer egyszerűvé teszi a keresést, vagy adatok leválogatását.
Beke Nándor szabályozási igazgató az elektronikus hírközlési törvény július 1-jétől hatályos újdonságait ismertetve elmondta, hogy egy uniós irányelv átültetésével, amely a szélessávú hálózatok építését támogatja, a közműszolgáltatók kötelesek lesznek átengedni szélessávú hálózat építésére alkalmas infrastruktúrájukat az ilyen hálózatok létesítése céljából más piaci szereplők számára. Az esetleges viták esetén a felek az NMHH-hoz fordulhatnak jogorvoslatért.
Az NMHH várhatóan - a szolgáltatókkal folytatott folyamatos egyeztetés mellett - az idei negyedik negyedévtől újra közöl majd hírközlési piaci gyorsjelentéseket, negyedéves vagy féléves rendszerességgel és az eddiginél bővebb értékeléssel. A vezetékes hang- és internetpiacról, valamint a műsorterjesztési piacról jelenleg is vannak jelentések, azonban a mobil hang- és internetpiaci jelentéseket az utóbbi időben szüneteltette a hatóság a szolgáltatók jelenlegi önkéntes, de hiányos adatszolgáltatása miatt. Az érdekkülönbségek tisztázása után az új szabályozás a jelenlegi önkéntes adatszolgáltatás helyett jogszabályi alapúvá teszi az adatkérést, így a szolgáltatók nem minősíthetik az adatokat üzleti titoknak.