A Bizottság javaslatot tett az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatára. E javaslat az internetes platformokra vonatkozóan egyúttal egy új megközelítést is tartalmaz, amely számos, különböző területeken felmerült problémára kínál megoldást.

Európai digitális egységes piaci stratégiája részeként a Bizottság ma előterjesztette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv frissített változatát. Az eredeti irányelvben foglalt közös szabályok már csaknem 30 évesek. Manapság az emberek nemcsak tévécsatornákon, hanem egyre gyakrabban online videotékákon (pl. Netflix, MUBI) és videomegosztó portálokon (pl. YouTube, Dailymotion) keresztül tekintenek meg videotartalmakat. Ez az oka annak, hogy a Bizottság - különösen a gyermekek védelmét szem előtt tartva - nagyobb egyensúlyt kíván teremteni a szabályok között, amelyek ma már egyaránt vonatkoznak a hagyományos műsorszolgáltatókra, a videotéka-szolgáltatókra és a videomegosztó portálokra.

A javaslat tartalmazza a Bizottság online platformokra (online piacterek, keresőmotorok, fizetési rendszerek, közösségi média, video- és tartalommegosztó oldalak) vonatkozó új megközelítését. A digitális egységes piaci stratégia 2015. májusi elindítása óta a Bizottság átfogó értékelést készített az említett új piaci elemek társadalmi és gazdasági szerepéről. Mai javaslatában arra a következtetésre jutott, hogy az online platformok sokfélesége miatt nem lehet egyenmegoldást alkalmazni, mert az nem biztosítaná, hogy a szabályok betöltsék céljukat, és a fogyasztók élhessenek a piac nyújtotta lehetőségekkel.

A javaslat szerint a nagy mennyiségű videotartalmat kezelő és címkékkel ellátó platformok kötelesek biztosítani a kiskorúak káros tartalmakkal (például pornográfia és erőszak), illetve általában a polgárok gyűlöletkeltő tartalmakkal szembeni védelmét. A részletes intézkedések között szerepelnek a káros tartalmak felhasználók általi jelentésére és megjelölésére szolgáló eszközök, az életkor ellenőrzése, valamint a szülői felügyeleti rendszerek.

Az intézkedések időtállóságát és eredményességét biztosítandó a Bizottság fel fogja kérni valamennyi videomegosztó platformot, hogy a kiskorúak online védelmének javítását szolgáló szövetség keretében együttműködve dolgozzák ki az ágazat magatartási kódexét. Egyszerű önszabályozás helyett a nemzeti audiovizuális szabályozó szervek mostantól hatáskörrel fognak rendelkezni a szabályok betartatására, ami az adott nemzeti szabályozás függvényében akár pénzbírság kiszabását is jelentheti.

Az irányelv ezúttal gondoskodni fog arról, hogy a szabályozó hatóságok valóban függetlenek legyenek a kormánytól és az ágazattól, és így ténylegesen teljesíthessék céljukat: annak biztosítását, hogy az audiovizuális média a nézők érdekeit szolgálja. A 28 nemzeti audiovizuális szabályozó szervből álló audiovizuális médiaszolgáltatások európai szabályozói csoportjának (ERGA) feladatköre uniós jogszabályban kerül majd meghatározásra. Az ERGA értékelni fogja a társszabályozás jegyében közösen kialakított magatartási kódexeket és tanácsokkal szolgál az Európai Bizottságnak.

Az európai televíziós műsorszolgáltatók jelenleg bevételük körülbelül 20%-át költik eredeti tartalmak beszerzésére, míg az online videotékák esetében ugyanez az érték nem éri el az 1%-ot sem. A Bizottság azt szeretné, ha a televíziós műsorszolgáltatók műsoridejük legalább felét továbbra is európai alkotásoknak szentelnék, az online videotékákat pedig kötelezni fogja arra, hogy kínálatuk legalább 20%-a európai tartalom legyen. A tagállamok felkérhetik a területükön működő online médiaszolgáltatókat, hogy anyagilag járuljanak hozzá az európai filmalkotások ügyéhez.

A sok reklám miatt bosszankodó tévénézők ma már olyan reklámmentes online szolgáltatásokra válthatnak, amelyek egy évtizede még nem léteztek. A reggel 7 és este 11 óra közötti idősávra vonatkozóan a teljes műsoridő 20%-ában megállapított általános korlátozás megmarad, azonban a jelenlegi óránkénti 12 perces korlátozás helyett a műsorszolgáltatók szabadabban választhatják meg, hogy a nap folyamán mikor sugároznak reklámokat. A műsorszolgáltatók és az online médiaszolgáltatók szintén az eddiginél rugalmasabban bánhatnak a termékmegjelenítéssel és a szponzorált tartalmak megjelenítésével - mindaddig, amíg erről megfelelően tájékoztatják a nézőket.

A hasonló szolgáltatásokra ugyanolyan vagy hasonló szabályokat kell előírni, és a Bizottságnak lehetőség szerint szűkíteni kell a jelenlegi szabályozás hatályát és alkalmazási körét. A Bizottság ezeket az elveket fogja alkalmazni az EU távközlési jogszabályainak és elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvének folyamatban lévő felülvizsgálata alkalmával például annak mérlegelésekor, hogy a titoktartási szabályokat indokolt-e alkalmazni az online kommunikációs szolgáltatások és a hagyományos távközlési vállalatok esetében is.

A Bizottság intenzív együttműködést folytat a legnagyobb online platformokkal az online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem magatartási kódexéről, az eredményeket pedig az elkövetkező hetekben tervezi közzétenni. A határokon átnyúló jogérvényesítésre irányuló együttműködés biztosítani fogja, hogy a platformok teljesítsék fogyasztóvédelmi kötelezettségeiket, például világosan tüntessék fel a szponzorált keresési eredményeket. A Bizottság emellett arra fogja ösztönözni az ágazatot, hogy fokozza az olyan gyakorlatok megszüntetésére irányuló önkéntes erőfeszítéseit, mint a hamis vagy félrevezető online fogyasztói értékelések. Emellett szorgalmazni fogja azt is, hogy az online platformok tegyék képessé rendszerüket különböző olyan biztonságos elektronikus azonosítási módok (eID) felismerésére, amelyek a saját elektronikus azonosítási rendszerükkel azonos biztonságot nyújtják.

A 2016 végére tervezett szabad adatáramlási kezdeményezés megkönnyíti majd a különböző online platformok és számításifelhő-szolgáltatások közötti váltást és az adatok hordozhatóságát. A Bizottság tényfeltáró elemzést fog készíteni a nyilvános konzultáció során az olyan vállalkozások és szolgáltatók által felvetett kérdésekben, amelyek tevékenysége közvetlenül kapcsolódik valamely platformhoz. Idetartoznak például a tisztességtelen szerződési feltételekhez kapcsolódó problémák, különösen a fontosabb adatbázisokhoz való hozzáféréssel, a piacra jutással, valamint az átláthatóság általános hiányával kapcsolatban. Ennek alapján a Bizottság 2017 tavaszáig meghatározza, hogy van-e szükség további uniós fellépésre ezen a területen.