Berta Sándor
Élethű volt a Watsonra épülő digitális asszisztens
A tesztelési célból alkalmazott rendszer e-maileket válaszolt meg és időpontokra figyelmeztette a hallgatókat.
Ashok Goel professzor alaposan meglepte a Georgia Institute of Technology diákjait, amikor munkába állított egy olyan digitális asszisztenst, amely az IBM által kifejlesztett Watson szuperszámítógépre épült. A rendszer többek között kérdéseket válaszolt meg e-mailben és teljesen emberi megnyilvánulásai voltak, például olyan szót használt, mint a "Yep!" vagy az egész csapat nevében írt. A megoldás annyira élethű volt, hogy még Barric Reed, aki két éven át az IBM-nél a Watson hardverén dolgozott, sem sejtett semmit.
A hallgatók nem tudtak a stílusosan Jill Watsonnak elnevezett rendszerről. Jennifer Gavin, az egyik diák azt nyilatkozta, hogy Jill Watson volt az az asszisztens, aki korábban emlékeztette őket a különböző fontos leadási időpontokra és olyan kérdéseket jelenített meg, amelyekkel vitákat generált. Egy másik hallgató, Shreyas Vidyarthi úgy gondolta, hogy Jill Watson egy a húszas évei közepén járó barátságos személy, aki épp a PhD-jét készíti. Teljesen megdöbbent, amikor kiderült, hogy az asszisztens csak egy algoritmus volt.
Az algoritmust az intézet kutatói fejlesztették ki, akik úgy edzették a rendszert, hogy 40 000 bejegyzést tanulmányoztak a hallgatói fórumokban. Jill Watsont működését tekintve nem lehet összehasonlítani a chatbotokkal, sokkal fejlettebb azoknál és csak akkor válaszol egy kérdésre, ha a számításai alapján a válasz legalább 97 százalékban korrekt.
Goel nagy lehetőséget lát a kísérletben, ugyanis hallgatói szemeszterenként mintegy 10 000 fórumbejegyzést írnak, ehhez jönnek még a kérdéseket tartalmazó e-mailek és a különböző érdeklődések. Egy ember ezeket a feladatokat csak nehezen tudja elvégezni, viszont egy mesterséges intelligencia nagy segítséget jelenthet és átveheti az egyszerűbb tevékenységek elvégzését, az emberek pedig foglalkozhatnának a bonyolultabb problémákkal. Goel hozzátette, hogy Jill Watson az egy tanév során felmerülő kérdések 40 százalékára válaszolhat majd.
A professzor szeretné a kísérletet jövőre - némileg más formában - megismételni. Már előre fog szólni a diákoknak, hogy az asszisztensek között van egy robot is, de azt nem árulja majd el, hogy melyikük az. Ezt az eljárást bírálta ugyanakkor Oren Etzioni, az Allen Institute for Artificial Intelligence vezetője, aki szerint jeleznie kellene, hogy valaki éppen egy emberrel vagy egy géppel társalog.
Ashok Goel professzor alaposan meglepte a Georgia Institute of Technology diákjait, amikor munkába állított egy olyan digitális asszisztenst, amely az IBM által kifejlesztett Watson szuperszámítógépre épült. A rendszer többek között kérdéseket válaszolt meg e-mailben és teljesen emberi megnyilvánulásai voltak, például olyan szót használt, mint a "Yep!" vagy az egész csapat nevében írt. A megoldás annyira élethű volt, hogy még Barric Reed, aki két éven át az IBM-nél a Watson hardverén dolgozott, sem sejtett semmit.
A hallgatók nem tudtak a stílusosan Jill Watsonnak elnevezett rendszerről. Jennifer Gavin, az egyik diák azt nyilatkozta, hogy Jill Watson volt az az asszisztens, aki korábban emlékeztette őket a különböző fontos leadási időpontokra és olyan kérdéseket jelenített meg, amelyekkel vitákat generált. Egy másik hallgató, Shreyas Vidyarthi úgy gondolta, hogy Jill Watson egy a húszas évei közepén járó barátságos személy, aki épp a PhD-jét készíti. Teljesen megdöbbent, amikor kiderült, hogy az asszisztens csak egy algoritmus volt.
Az algoritmust az intézet kutatói fejlesztették ki, akik úgy edzették a rendszert, hogy 40 000 bejegyzést tanulmányoztak a hallgatói fórumokban. Jill Watsont működését tekintve nem lehet összehasonlítani a chatbotokkal, sokkal fejlettebb azoknál és csak akkor válaszol egy kérdésre, ha a számításai alapján a válasz legalább 97 százalékban korrekt.
Goel nagy lehetőséget lát a kísérletben, ugyanis hallgatói szemeszterenként mintegy 10 000 fórumbejegyzést írnak, ehhez jönnek még a kérdéseket tartalmazó e-mailek és a különböző érdeklődések. Egy ember ezeket a feladatokat csak nehezen tudja elvégezni, viszont egy mesterséges intelligencia nagy segítséget jelenthet és átveheti az egyszerűbb tevékenységek elvégzését, az emberek pedig foglalkozhatnának a bonyolultabb problémákkal. Goel hozzátette, hogy Jill Watson az egy tanév során felmerülő kérdések 40 százalékára válaszolhat majd.
A professzor szeretné a kísérletet jövőre - némileg más formában - megismételni. Már előre fog szólni a diákoknak, hogy az asszisztensek között van egy robot is, de azt nem árulja majd el, hogy melyikük az. Ezt az eljárást bírálta ugyanakkor Oren Etzioni, az Allen Institute for Artificial Intelligence vezetője, aki szerint jeleznie kellene, hogy valaki éppen egy emberrel vagy egy géppel társalog.