Gyurkity Péter
A brit GCHQ törvényesen töri fel számítógépeinket
Erre a megállapításra jutott az illetékes bíróság a lehallgatások kapcsán indított ügyben.
Az Edward Snowden által folyamatosan csepegtetett kiszivárogtatások között kiemelt hangsúlyt kapott a globális szinten évek folytatott lehallgatás, amelynek részeként az egyes szolgálatok a személyi számítógépeket is feltörik, hogy hozzájussanak az azokon tárolt adatokhoz. Egy bírósági ügyben megkérdőjelezték ennek törvényességét, amelyet azonban a testület elutasított.
Az Egyesült Királyságban az ezredfordulón megalapított, a kormányzattól független, a lehallgatásokkal kapcsolatos ügyekben illetékes Investigatory Powers Tribunal (IPT) a szintén szigetországi Privacy International által kezdeményezett ügyben három meghallgatásra is sort kerített még december elején. A most közzétett anyagban viszont arról olvashatunk, hogy elutasították az emberi jogi szervezet keresetét, mivel a testület szerint a GCHQ tevékenysége nem sért törvényt - mi több, megfelelő egyensúlyt találtak a biztonság és a személyi jogok védelme iránti igények és az erre vonatkozó praktikák között.
A GCHQ az ügyben elismerte, hogy a biztonság fokozása érdekében számítógépeket törnek fel, mégpedig nemcsak az Egyesült Királyságban, de világszerte. Ennek során a billentyűzethasználatot naplózó szoftvert, a mikrofont és a kamerákat távolról aktiváló programokat, valamint különböző kártevőket is felhasználnak, amit a másik oldal egyszerűen az állam által támogatott hackelésnek minősít. A bíróság szerint itt minden törvényt betartanak, miközben a kormány (Investigatory Powers Bill néven) éppen most készül a jogosultságok alapos kibővítésére, ennek kapcsán pedig felmerül a visszamenőleges törvényalkotás gyanúja.
A kormányzat persze örül a döntésnek, szerintük az informatikai hálózatok felhasználása kulcsfontosságú a biztonság fokozásában, a döntés pedig ismét igazolta az aggályok megalapozatlanságát.
Az Edward Snowden által folyamatosan csepegtetett kiszivárogtatások között kiemelt hangsúlyt kapott a globális szinten évek folytatott lehallgatás, amelynek részeként az egyes szolgálatok a személyi számítógépeket is feltörik, hogy hozzájussanak az azokon tárolt adatokhoz. Egy bírósági ügyben megkérdőjelezték ennek törvényességét, amelyet azonban a testület elutasított.
Az Egyesült Királyságban az ezredfordulón megalapított, a kormányzattól független, a lehallgatásokkal kapcsolatos ügyekben illetékes Investigatory Powers Tribunal (IPT) a szintén szigetországi Privacy International által kezdeményezett ügyben három meghallgatásra is sort kerített még december elején. A most közzétett anyagban viszont arról olvashatunk, hogy elutasították az emberi jogi szervezet keresetét, mivel a testület szerint a GCHQ tevékenysége nem sért törvényt - mi több, megfelelő egyensúlyt találtak a biztonság és a személyi jogok védelme iránti igények és az erre vonatkozó praktikák között.
A GCHQ az ügyben elismerte, hogy a biztonság fokozása érdekében számítógépeket törnek fel, mégpedig nemcsak az Egyesült Királyságban, de világszerte. Ennek során a billentyűzethasználatot naplózó szoftvert, a mikrofont és a kamerákat távolról aktiváló programokat, valamint különböző kártevőket is felhasználnak, amit a másik oldal egyszerűen az állam által támogatott hackelésnek minősít. A bíróság szerint itt minden törvényt betartanak, miközben a kormány (Investigatory Powers Bill néven) éppen most készül a jogosultságok alapos kibővítésére, ennek kapcsán pedig felmerül a visszamenőleges törvényalkotás gyanúja.
A kormányzat persze örül a döntésnek, szerintük az informatikai hálózatok felhasználása kulcsfontosságú a biztonság fokozásában, a döntés pedig ismét igazolta az aggályok megalapozatlanságát.