Berta Sándor
Felbecsülhetetlen méretű a mély web
A világháló keresők által mutatott részei csupán a jéghegy csúcsát jelentik, rengeteg adatbázis és illegális honlap nincs beindexelve.
A klasszikus keresők nem látják az interneten a mély webet és az ahhoz kötődő különböző oldalakat. Mindez jelentős mértékben elősegíti az illegális tevékenységeket, miközben természetesen a legális dolgokhoz, például a (kiber)disszidensek elrejtéséhez is segítséget nyújthat. A keresők számára láthatatlanok például a dinamikus tartalmak, melyek csak egy form kitöltése után küldenek választ, a máshova nem-belinkelt honlapok vagy a jelszóval védett portálok információi.
A honlapok programozásában végrehajtott kis módosítással bármely üzemeltető elérheti, hogy az ajánlata ne legyen látható a keresők számára. Számos vállalat, hivatal és más szervezet adatbázisai is rejtettek, csak az férhet hozzá ezekhez a tartalmakhoz, aki ismeri a szerverek pontos címét.
A keresők által nem indexelt adatok többsége borzasztó unalmas adatbázis
Azt ugyanakkor senki sem tudja, hogy pontosan mekkora lehet a mély web. Akadémiai becslések alapján körülbelül 500-szor nagyobb az ismert internetnél és ennek hátterében az állhat, hogy elsősorban hatalmas adatbázisokra épül. Ez a szám ugyanakkor egy 2001-es tanulmányon alapul; a nem indexált portálok számát 2004-ben 300 000-re becsülték. A Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) amerikai katonai kutatóügynökség a Memex program keretében olyan keresőt akar létrehozni a kormányhivatalok számára, amely képes akár a mély webet is átkutatni információk után. A projekt célja az emberkereskedelem elleni harc, az eddigi fejlesztés bizonyos nyílt forráskódú részeit már nyilvánosságra hozták.
Rengeteg tartalom csak megfelelő kiegészítő szoftverek, például a The Onion Router (TOR) használatával érhető el. Ezt nevezik sokszor sötét netnek, ezek egy része tiltott anyag. Sok TOR-felhasználó azért telepíti a számítógépére a szolgáltatást, hogy kikerülje a cenzúrát vagy megvédje a bizalmas információit, de titkosított magánjellegű kommunikáció is folytatható.
Mint olvasóink tudhatják, nincs olyan nap, amikor ne történne adatlopás vagy ne derülne fény komoly biztonsági hibára. Ezeket a megszerzett adatokat itt adják el vagy használják fel arra, hogy valakit megzsaroljanak. A mély weben az ellopott információk ára annak megfelelően változik, hogy mennyire összetettek. A McAfee Labs biztonsági cég arra volt kíváncsi, hogy ezek az adatok valójában mennyit érnek.
Az ellopott hitelkártya-információk ára függ attól, hogy mennyi adatról van szó. Amennyiben valaki csak egy hitelkártyaszámot kínál eladásra, akkor az sokkal olcsóbban megszerezhető, mint amikor a csomag része a név, a cím és számos más információ is. Az Amerikai Egyesült Államokban az alapadatokat tartalmazó csomag, amelyben ott a név, a lejárati dátum és a kártyaszám 5 és 8 dollár között van. Az Európai Unióban egy ugyanilyen csomagért 25-30 dollárt kérnek el. Amennyiben a csomag tartalmazza még a címet, a PIN-kódot, a társadalombiztosítási azonosítószámot, a születési időpontot és a telefonszámot is, akkor az ára az USA-ban 30 dollár, az Európai Unióban 45 dollár.
A vásárlók ugyanakkor többszörösen is bajba kerülhetnek, hiszen egyrészt lopott adatokat vásárolnak, másrészt nem tudhatják, hogy azok még érvényesek-e. Az eladók ezért biztosítékot kínálnak, hogy ha az információk elavultak, akkor hasonló értékű más adatokra cserélik ki azokat. A hagyományos és legális online piacterekhez hasonlóan a mély weben is lehet minősíteni az eladókat és a vásárlókat. Fizetni csak elektronikus fizetőeszközzel, főképp bitcoinnal lehet, mely központi adminisztráció nélkül működik, azaz lehetővé teszi a közvetítő nélküli tranzakciókat.
A klasszikus keresők nem látják az interneten a mély webet és az ahhoz kötődő különböző oldalakat. Mindez jelentős mértékben elősegíti az illegális tevékenységeket, miközben természetesen a legális dolgokhoz, például a (kiber)disszidensek elrejtéséhez is segítséget nyújthat. A keresők számára láthatatlanok például a dinamikus tartalmak, melyek csak egy form kitöltése után küldenek választ, a máshova nem-belinkelt honlapok vagy a jelszóval védett portálok információi.
A honlapok programozásában végrehajtott kis módosítással bármely üzemeltető elérheti, hogy az ajánlata ne legyen látható a keresők számára. Számos vállalat, hivatal és más szervezet adatbázisai is rejtettek, csak az férhet hozzá ezekhez a tartalmakhoz, aki ismeri a szerverek pontos címét.
A keresők által nem indexelt adatok többsége borzasztó unalmas adatbázis
Azt ugyanakkor senki sem tudja, hogy pontosan mekkora lehet a mély web. Akadémiai becslések alapján körülbelül 500-szor nagyobb az ismert internetnél és ennek hátterében az állhat, hogy elsősorban hatalmas adatbázisokra épül. Ez a szám ugyanakkor egy 2001-es tanulmányon alapul; a nem indexált portálok számát 2004-ben 300 000-re becsülték. A Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) amerikai katonai kutatóügynökség a Memex program keretében olyan keresőt akar létrehozni a kormányhivatalok számára, amely képes akár a mély webet is átkutatni információk után. A projekt célja az emberkereskedelem elleni harc, az eddigi fejlesztés bizonyos nyílt forráskódú részeit már nyilvánosságra hozták.
Rengeteg tartalom csak megfelelő kiegészítő szoftverek, például a The Onion Router (TOR) használatával érhető el. Ezt nevezik sokszor sötét netnek, ezek egy része tiltott anyag. Sok TOR-felhasználó azért telepíti a számítógépére a szolgáltatást, hogy kikerülje a cenzúrát vagy megvédje a bizalmas információit, de titkosított magánjellegű kommunikáció is folytatható.
Mint olvasóink tudhatják, nincs olyan nap, amikor ne történne adatlopás vagy ne derülne fény komoly biztonsági hibára. Ezeket a megszerzett adatokat itt adják el vagy használják fel arra, hogy valakit megzsaroljanak. A mély weben az ellopott információk ára annak megfelelően változik, hogy mennyire összetettek. A McAfee Labs biztonsági cég arra volt kíváncsi, hogy ezek az adatok valójában mennyit érnek.
Az ellopott hitelkártya-információk ára függ attól, hogy mennyi adatról van szó. Amennyiben valaki csak egy hitelkártyaszámot kínál eladásra, akkor az sokkal olcsóbban megszerezhető, mint amikor a csomag része a név, a cím és számos más információ is. Az Amerikai Egyesült Államokban az alapadatokat tartalmazó csomag, amelyben ott a név, a lejárati dátum és a kártyaszám 5 és 8 dollár között van. Az Európai Unióban egy ugyanilyen csomagért 25-30 dollárt kérnek el. Amennyiben a csomag tartalmazza még a címet, a PIN-kódot, a társadalombiztosítási azonosítószámot, a születési időpontot és a telefonszámot is, akkor az ára az USA-ban 30 dollár, az Európai Unióban 45 dollár.
A vásárlók ugyanakkor többszörösen is bajba kerülhetnek, hiszen egyrészt lopott adatokat vásárolnak, másrészt nem tudhatják, hogy azok még érvényesek-e. Az eladók ezért biztosítékot kínálnak, hogy ha az információk elavultak, akkor hasonló értékű más adatokra cserélik ki azokat. A hagyományos és legális online piacterekhez hasonlóan a mély weben is lehet minősíteni az eladókat és a vásárlókat. Fizetni csak elektronikus fizetőeszközzel, főképp bitcoinnal lehet, mely központi adminisztráció nélkül működik, azaz lehetővé teszi a közvetítő nélküli tranzakciókat.