Gyurkity Péter
Jönnek a 10 és 7 nm-es mobilchipek
A 10 nanométeres határt jövőre elérhetjük, az IBM azonban már bemutatta a következő lépést.
A mobil és az asztali szegmensben jelenleg a 14 nanométeres gyártástechnológiánál tartanak a nevesebb szereplők, itt a Samsung és a TSMC mellett immár az Intel is érintett, hiszen ez utóbbi (hosszú évek munkájának eredményeként) szintén elkészült saját megoldásával. Mindannyian keményen dolgoznak a 10 nanométeres utódokon, itt pedig már egyértelmű módon először a mobil eszközök részesülnek majd a jóból.
A Samsung eredetileg még a következő év végén tervezte bemutatni 10 nanométeres fejlesztéseit, mivel úgy gondolták, hogy a 14 nanométeres generációval kellő előnyre tettek szert - az Exynos 7420 chip jól muzsikál az új Galaxy S6 okostelefonokban, mi több, a Qualcomm mellett az Apple is úgy döntött, hogy őket bízza meg a gyártási feladatokkal, így a tajvani TSMC mind a Snapdragon 820, mind pedig az A9 chip esetében sikertelenül próbálta őket meggyőzni saját előnyeiről. Ezt persze nem hagyják annyiban, a kudarcot pedig a saját 10 nanométeres fejlesztéseik idei bemutatásával orvosolnák, amire válaszul a Samsung System LSI részlege nemrég szintén bemutatta az első ilyen ostyát, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy két fontos partnerük az új generáció esetében se álljon át a TSMC oldalára.
Az IBM eközben ismét magasabbra tolta a lécet, hiszen mérnökeik (a cég felvezető üzletágát felvásárló GlobalFoundries és a Samsung szakembereivel közösen) már előálltak az első 7 nanométeres chippel, amely már nem feltétlenül az asztali számítógépek, hanem inkább a szerverek és a különböző hordozható eszközök piacán jelenne meg először. Itt több új eljárást is felhasználtak, az Extreme Ultraviolet névre keresztelt litográfia mellett a szilícium-germánium játszik fontos szerepet az igen finom, az emberi hajszálnál 10 ezerszer vékonyabb áramkörök előállításában, ezzel pedig a Moore-törvényt is sikerült kitolni, legalábbis addig, amíg ezen chipek a kereskedelmi forgalomban is megjelennek.
Mukesh Khare, az IBM félvezető technológiával kapcsolatos kutatásait vezető alelnöke szerint ezt követően már valóban jóval nehezebb dolgunk lesz, az 5 nanométer elérése sokkal komolyabb kihívást jelent majd, vagyis hamarosan valóra válnak a törvény végét előrejelző jóslatok.
A mobil és az asztali szegmensben jelenleg a 14 nanométeres gyártástechnológiánál tartanak a nevesebb szereplők, itt a Samsung és a TSMC mellett immár az Intel is érintett, hiszen ez utóbbi (hosszú évek munkájának eredményeként) szintén elkészült saját megoldásával. Mindannyian keményen dolgoznak a 10 nanométeres utódokon, itt pedig már egyértelmű módon először a mobil eszközök részesülnek majd a jóból.
A Samsung eredetileg még a következő év végén tervezte bemutatni 10 nanométeres fejlesztéseit, mivel úgy gondolták, hogy a 14 nanométeres generációval kellő előnyre tettek szert - az Exynos 7420 chip jól muzsikál az új Galaxy S6 okostelefonokban, mi több, a Qualcomm mellett az Apple is úgy döntött, hogy őket bízza meg a gyártási feladatokkal, így a tajvani TSMC mind a Snapdragon 820, mind pedig az A9 chip esetében sikertelenül próbálta őket meggyőzni saját előnyeiről. Ezt persze nem hagyják annyiban, a kudarcot pedig a saját 10 nanométeres fejlesztéseik idei bemutatásával orvosolnák, amire válaszul a Samsung System LSI részlege nemrég szintén bemutatta az első ilyen ostyát, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy két fontos partnerük az új generáció esetében se álljon át a TSMC oldalára.
Az IBM eközben ismét magasabbra tolta a lécet, hiszen mérnökeik (a cég felvezető üzletágát felvásárló GlobalFoundries és a Samsung szakembereivel közösen) már előálltak az első 7 nanométeres chippel, amely már nem feltétlenül az asztali számítógépek, hanem inkább a szerverek és a különböző hordozható eszközök piacán jelenne meg először. Itt több új eljárást is felhasználtak, az Extreme Ultraviolet névre keresztelt litográfia mellett a szilícium-germánium játszik fontos szerepet az igen finom, az emberi hajszálnál 10 ezerszer vékonyabb áramkörök előállításában, ezzel pedig a Moore-törvényt is sikerült kitolni, legalábbis addig, amíg ezen chipek a kereskedelmi forgalomban is megjelennek.
Mukesh Khare, az IBM félvezető technológiával kapcsolatos kutatásait vezető alelnöke szerint ezt követően már valóban jóval nehezebb dolgunk lesz, az 5 nanométer elérése sokkal komolyabb kihívást jelent majd, vagyis hamarosan valóra válnak a törvény végét előrejelző jóslatok.