MTI

Nem gyűjthet többé korlátlanul adatokat az NSA

Az amerikai szenátus 67-32 arányban megszavazta az a törvénytervezetet, amely véget vet a jelhírszerzésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) azon gyakorlatának, hogy tömegesen és válogatás nélkül gyűjtse a telefonhívások címzettjeire és időtartamára vonatkozó metaadatokat.

Az NSA az úgynevezett Freedom-törvény értelmében ehelyett indokolt esetben, célzottan, a külföldi hírszerzést felügyelő titkos szövetségi bíróság (Foreign Intelligence Surveillance Court, FISC) felhatalmazással folytathat megfigyelést, az adatokat pedig a kormányzat helyett a kommunikációs cégeknek kell majd tárolniuk, a gyakorlatuknak megfelelően, jellemzően másfél éven át. Az NSA fél éven belül fogja elveszíteni jogosultságát a metaadatok gyűjtésére és tárolására. A törvénytervezet egyúttal meghosszabbítja a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) - vasárnap éjfélkor lejárt - arra szóló felhatalmazását, hogy üzleti adatokat gyűjtve nyomozzon feltételezett terroristák és kémek után. Megkönnyíti a szövetségi hatóságok számára az olyan gyanúsítottak lehallgatását, akik a mobiltelefonjaiktól gyakran megválva igyekeznek elkerülni a megfigyelést.

A megszavazott törvénytervezetet, amelyet a képviselőház szerdán 338-88 arányban fogadott el, Barack Obama elnök a Twitteren üdvözölte, mert az szavai szerint egyszerre erősíti az amerikaiak polgári szabadságjogait és nemzetbiztonságát. Obama várhatóan szerdán fogja aláírni a jogszabályt. A törvény tervezetének a demokraták és a legkonzervatívabb republikánus szenátorok összefogásával történt megszavazása politikai győzelem a reformot támogató demokrata elnök és vereség Mitch McConnell, a szenátusi republikánus többség vezetője számára.


Mitch McConnell vereséget szenvedett

McConnell eredetileg változatlan formájában kívánta meghosszabbítani a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott, és a hatóságoknak nagyobb jogkört biztosító, a terrorizmussal gyanúsított személyek megfigyeléséről rendelkező úgynevezett Patriot törvény vasárnap éjfélkor lejárt hatályú rendelkezéseit. A jogszabály 215-ös cikkének megtartása változatlan formában őrizte volna meg a metaadat-gyűjtést.

A szenátus leszavazott három olyan, a törvénytervezetnek a képviselőház által elfogadott változatának módosítását célzó indítványt is, amelyet McConnell és Richard Burr, a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus elnöke is támogatott. A jogszabályt a szövegmódosítás után vissza kellett volna küldeni az alsóháznak, ami meghosszabbította a jogi felhatalmazás nélkül álló NSA bénultságát. A törvénytervezet elfogadását üdvözölte az Amnesty International egy rendezvényére videolinken bekapcsolódó Edward Snowden is, aki két évvel ezelőtt leleplezte az NSA titkos adatgyűjtési gyakorlatát. Snowden, a Moszkvába szökött amerikai informatikus, történelminek nevezte a kongresszus döntését, amely által az amerikaiak megkérdőjelezték azt a régi állítást, miszerint hírszerzés mindig a legjobb érdekükben cselekednek.

A 2001-es Patriot jogszabály két mozaikszót is tartalmazó teljes neve: USA PATRIOT Act, azaz Uniting and Strengthening America by Providing Appropriate Tools Required to Intercept and Obstruct Terrorism (a.m: Amerika egyesítése és megerősítése a terrorizmus feltartóztatásához és megakadályozáshoz szükséges megfelelő eszközök biztosítása révén). A "patriot" szó jelentése "hazafi". A kongresszus mindkét házában eredetileg 2013 októberében beterjesztett Freedom-törvénytervezet elnevezése ugyancsak betűszókból áll. A USA FREEDOM Act első két szava a Uniting and Strengthening America by Fulfilling Rights and Ending Eavesdropping, Dragnet-collection and Online Monitoring kifejezés rövidítése. Ez nagyjából azt jelenti, hogy "Amerika egyesítése és megerősítése a jogok valóra váltása, valamint a lehallgatás a tömeges adatgyűjtés és az online megfigyelés leállítása révén. A "freedom" szó annyit tesz: "szabadság".

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Skylake #7
    A jövő útja bizonyos szempontból kettő lehet:

    1. jelenlegi struktúra, ahol mivel egyre több dolog válik online-á az adatgyűjtés (és azokkal való visszaélés) kezdve a kormányzati / nbiztonsági szintektől le egészen a bűnözői csoportokig kifizetődő dolog lesz. Növekszik a versenyfutás az adatvédelmi technológiák és azok megtörése között. A net struktúrája viszont ugyanolyan marad mint most, azaz ahol a felhők „laknak”, az jelenti a hatalmi pozíciót és egyre inkább a befolyást a világban. Az abban a technológiai térben jelenik meg, ahol a jelenleginél sokkal erősebb meggyőzés-befolyásolás lesz arra, hogy az adattárolás és feldolgozás bármely privát változatát lehetővé tevő eszközöket váltsák ki a felhasználók a felhőkkel (inkább „köd”) – amelyek természetesen fizikailag az USA kormányzatának fennhatósága alá essenek. Ha jól megnézzük, abban a pillanatban, amint szinkronizál valaki mondjuk a Google Drive-ra, vagy az Onedrive-ra – abban a pillanatban ez az autoritás-változás jogilag meg is valósul. Meg vagyok győződve arról, hogy a cloud computing a színfalak mögött teljes mértékben olyan USA stratégia, amely a geopolitikai hatalmi és gazdasági pozíció fenntartását célozza – és ugyanilyen módon célozza azt minden olyan szolgáltatás, amit a felhasználók ma hatalmas étvággyal fogyasztanak, a Google cuccaitól kezdve a Facebook-ig – mert a szolgáltatások amúgy jók és borzasztón addkiktívak is jellegükben. E forgatókönyv szerint mindez erősödne – főleg ahogy az IoT technológiák terjednének. De ahogy már Richelieu is megmondta: az információ jelenti a legfontosabb hatalmi forrást – főleg ha a hatalom jogokra és bürokratikus működésre épül, ahogy M. Weber jó régen megírta.

    2. Az internet fragmentációja. A fenti tendenciát felismerik más USA-n kívüli hatalmak, és informatikai struktúrájukat ez irányba rendezik át. Ez bizonyos szélsőséges esetekben megvalósult – Kína, É.Korea – de ezek esetében lényeges azt látni, hogy történelmi társadalomtörténeti és kulturális jellemzők is lehetővé teszik ilyen rendszerek létrehozását – főleg ha egy politikai hatalom gyorsan kapcsol a digitális átmenet elején, és úgy irányítja azt, hogy a társadalom annak általuk kitalált struktúráját „szokja meg”. Ez a fenti két helyen eddig elég jól sikerült – kérdés például milyen utat fog választani például Kuba, ha Castro halálával a rendszere meggyengül. (Castro uralma, hatalmának legitimitása weberi értelemben nagymértékben karizmatikusnak tekinthető.) Snowden-re szerintem összességében úgy fogunk visszatekinteni, mint aki figyelmeztette a világot: az internet is hatalmi eszköz, és mint ilyen keményen igénybe is van véve. Jelenleg ennek a forgatókönyvnek kisebb esélyét látom, mivel nagyon függünk az USA eredetű IT technológiáktól, és az innovációk nagyrésze is ott születik – nem véletlenül, és mindez óriási függőséget, és ezért hatalmi tényezőt jelent. Amennyiben ez a forgatókönyv érvényesülne inkább, úgy az internet és mi számunkra ugyanúgy nem jelentene igazán jót, mivel akkor párhuzamosan fejlődnének azok a kormányzati technológiák, amelyek online térségek meghatározott mértékű lezárására szolgálnak – és ezzel párhuzamosan azok feltörésére irányuló technológiák is. Mivel függőségünk a rengeteg „ingyenes” online szolgáltatástól, amelyek USA eredetűek jelenleg is óriási, és az USA és az ottani gazdasági szereplők elemi érdeke e függőség - és kontroll – növelése (lásd. TPP), ezért e forgatókönyv megvalósulását elég kicsi esélyűnek tartom. Ebben az egészben a felhasználók milliói fognak dönteni: és jelenleg az 1-es lehetőség látható. Kérdés, hogy a jövőben nem-e lesz ennek súlyos ára, mondjuk onnantól kezdve, hogy az IoT eszközök beérnek, és megjelennek az első online működésű, akár otthoni környezetben is telepíthető implantok.

    Az NSA és barátainak tevékenysége a jövőben úgy fog átalakulni, hogy mint minden ilyen célú szervezet esetében, az elhárítás fejlesztésére fognak még jobban rágyúrni, hogy egy ilyen Snowden-eset ne fordulhasson elő. Ugyanakkor e mellett hatalmas fejlesztési prioritást fognak kapni ezeknél a szervezeteknél azok a technológiák, amelyek emberek helyett végzik el ugyanazokat a munkákat, amelyet Snowden is végzett, amíg a Cég alkalmazottja volt – MI fejlesztésekbe invesztálás várható. Az MI nem beszél, nem lesz torkig a munkájával, és nem lép le. Ha így haladunk, az NSA, és uszályában a többi szervezet 20-30 év múlva nem lesz más, mint egy szolgáltatás a kormányzat részére – emberi alkalmazottak csak a szerverek karbantartásához fognak elsősorban kellenni, a SIGINT és ELINT vonatkozásában. Mindamellett brutálisan pontos lesz (v.ö.: Minority Report) – erről ne legyen kétségünk.
  • FoodLFG #6
    "telefonhívások címzettjeire" na hát ez igazán nagy előrehaladás! NEM
    eddig olvastam. nem kell a bullshit, ez még figyelemelterelésnek is gyenge volt.
  • ugh #5
    Nem gyujthet.
    De fog.
    Szepen stikaban.
  • bdzsana #4
    Egyébként meg nem csak metaadatokat loptak, tehát már akkor megszegték a saját törvényeiket. Innentől kezdve mit számít, hogy megszűnt ez a Patriot Act.
  • bdzsana #3
    "Senki se legyen olyan naív, hogy valami demokratikus jófejségből lett ez az az világot átfogó infokommunikációs rendszer, amivé lett mára"

    Szerintem meg senki ne legyen olyan naív, hogy azt hiszi, az internetet lehet irányítani. Bizonyos mértéig persze lehet befolyása egy hatalomnak, de még az USA is kevés volt ahhoz, hogy a titkait megtartsa. Nem véletlenül fél Kína is úgy tőle. Ők például nyíltan cenzúráznak és fektetnek óriási pénzeket a rendszerük fenntartásába, de mg így is vesztésre állnak.
    Arra meg külön kíváncsi lennék, hogy mégis geopolitikai szempontból mi szükség volt a saját állampolgárai és szövetségesei totális lehallgatására. Azt nyilván megértem, ha Kína, Oroszország felé kémkedik, ezen nem is háborodott volna fel senki.
  • Skylake #2
    Hát igen, nagyon azért nem kell ezt a bábjátékot elhinni. Kezdjük azt, hogy az internet végső soron USA innováció. Mint ilyen végső soron semmi mást nem szolgál, mint hatalmi pozíció fenntartását. Senki se legyen olyan naív, hogy valami demokratikus jófejségből lett ez az az világot átfogó infokommunikációs rendszer, amivé lett mára. Nem, a rendszernek egyértelműen az a célja, hogy az USA hatalmi pozícióját relevánsan átemelhesse a XXI. századba. Ha ezen az ábárán megnézzük a hálózati forgalom alakulását, láthatjuk, hogy ezt teljes mértékben sikerült elérni:

    https://www.telegeography.com/assets/website/images/maps/global-traffic-map-2010/global-traffic-map-2010-m.jpg

    Ebben a geopolitkai pozícióban teljesen szükséges az a tevékenység, aminek felszínét Snowden nekünk megkapargatta, akár tetszik ez nekünk, akár nem. (Nekem mondjuk nem tetszik finoman fogalmazva.) Nem fogják feladni az információáramlásban - tárolásban és ellenőrzésben megszerzett pozícióikat, hiszen önmaguk tökönrúgása lenne az. Helyette van ez a színes-szagos színjáték. Abban a hatalmi pozícióban én sem tennék (tehetnék) máshogy. Úgyhogy NSA és társai maradnak velünk: majd megoldják úgy a különböző jogszabályok végrehajtási rendeleteiben, hogy végső soron semmiféle korlátozás ne legyen az adatok megszerzésében, és az adatstruktúrák koherenciájában.

  • Tetsuo #1
    Komédia.