Berta Sándor
Utcákra bontott időjárás-előrejelzések jöhetnek?
A közeljövőben átalakulhat a meteorológia és nemcsak pontosabb, de személyre szabottabb is lehet.
A meteorológusok hamarosan akár az egyes utcákra is készíthetnek időjárás-előrejelzéseket. Mindez új műholdaknak, illetve az okostelefonoknak és az azokba beépített szenzoroknak köszönhető. Utóbbiak alkalmassá válhatnak arra, hogy elküldjék egy központi számítógépnek a felhasználók aktuális tartózkodási helyén lévő hőmérsékleti adatokat, így pedig létrehozható az időjárási mérőállomások gigantikus hálózata. Amennyiben a meteorológusok kiértékelik a szenzorok információit, akkor az eddiginél sokkal pontosabban lehet megmondani a várható időjárást, akár az egyes lakóterületek számára is.
A megnövekvő adatmennyiséget szuperszámítógépekkel fogják kielemezni. A kutatók azt remélik, hogy ezáltal sok energiát lehet majd megtakarítani, ez pedig nemcsak a gazdaság számára fontos. Az energiaellátók például megtudhatják, hogy milyen szélviszonyok mellett mennyi energiát termelnek a szélerőműveik, s ennek két előnye is van. Egyrészt meghatározható, hogy mikor kell bekapcsolni a hagyományos erőműveiket, ezáltal megtakarítható a felhasznált alapanyagok jórésze, másrészt kiszámíthatóbbá válik, hogy mennyi áramot tudnak be- vagy visszatáplálni az energiahálózatokba.
Sarah Jones, a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD) kutatási vezetője elmondta, hogy a tervezett új műholdakat feljavított infra- és mikrohullámú szenzorokkal szerelik fel, így a szakemberek további információkhoz juthatnak a felhők hőmérsékletével és a levegő nedvességtartalmával kapcsolatban. Az új modellek közé tartoznak az európai EumetSat alacsony magasságon működő műholdjai is. A fedélzeten elhelyezett Icecloud Imager segítségével felbecsülhető a jég tömege és az egyes jégdarabok mérete, ezáltal pedig jobban megérthetők a felhőkben zajló fizikai folyamatok.
Ezekhez az adatokhoz csatlakoznak még a felszíni állomások, az időjárási ballonok, a hajókon lévő szenzorok, az óceánokban lévő bóják és a repülőgép-fedélzeti mérőeszközök által rögzített információk. Mindezen óriási információmennyiség feldolgozásához szuperszámítógépek kellenek. A Met Office brit meteorológiai szolgálat nemrég vásárolt 150 millió dollárért egy új berendezést, amely 2017-ben állhat üzembe. Az új módszerrel rendkívül precízen tíz napra előre lehet majd jelezni az időjárást.
A meteorológusok hamarosan akár az egyes utcákra is készíthetnek időjárás-előrejelzéseket. Mindez új műholdaknak, illetve az okostelefonoknak és az azokba beépített szenzoroknak köszönhető. Utóbbiak alkalmassá válhatnak arra, hogy elküldjék egy központi számítógépnek a felhasználók aktuális tartózkodási helyén lévő hőmérsékleti adatokat, így pedig létrehozható az időjárási mérőállomások gigantikus hálózata. Amennyiben a meteorológusok kiértékelik a szenzorok információit, akkor az eddiginél sokkal pontosabban lehet megmondani a várható időjárást, akár az egyes lakóterületek számára is.
A megnövekvő adatmennyiséget szuperszámítógépekkel fogják kielemezni. A kutatók azt remélik, hogy ezáltal sok energiát lehet majd megtakarítani, ez pedig nemcsak a gazdaság számára fontos. Az energiaellátók például megtudhatják, hogy milyen szélviszonyok mellett mennyi energiát termelnek a szélerőműveik, s ennek két előnye is van. Egyrészt meghatározható, hogy mikor kell bekapcsolni a hagyományos erőműveiket, ezáltal megtakarítható a felhasznált alapanyagok jórésze, másrészt kiszámíthatóbbá válik, hogy mennyi áramot tudnak be- vagy visszatáplálni az energiahálózatokba.
Sarah Jones, a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD) kutatási vezetője elmondta, hogy a tervezett új műholdakat feljavított infra- és mikrohullámú szenzorokkal szerelik fel, így a szakemberek további információkhoz juthatnak a felhők hőmérsékletével és a levegő nedvességtartalmával kapcsolatban. Az új modellek közé tartoznak az európai EumetSat alacsony magasságon működő műholdjai is. A fedélzeten elhelyezett Icecloud Imager segítségével felbecsülhető a jég tömege és az egyes jégdarabok mérete, ezáltal pedig jobban megérthetők a felhőkben zajló fizikai folyamatok.
Ezekhez az adatokhoz csatlakoznak még a felszíni állomások, az időjárási ballonok, a hajókon lévő szenzorok, az óceánokban lévő bóják és a repülőgép-fedélzeti mérőeszközök által rögzített információk. Mindezen óriási információmennyiség feldolgozásához szuperszámítógépek kellenek. A Met Office brit meteorológiai szolgálat nemrég vásárolt 150 millió dollárért egy új berendezést, amely 2017-ben állhat üzembe. Az új módszerrel rendkívül precízen tíz napra előre lehet majd jelezni az időjárást.