Berta Sándor
Új szabályozást követelnek az államilag megfigyelt IT-cégek
Az IT-óriások Barack Obama amerikai elnöknek írt nyílt levelükben fogalmazták meg az álláspontjukat.
Tavaly júniusban derült fény az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) PRISM kódnevű, bírósági végzéssel jóváhagyott programjára. Ugyan minden érintett cég állította, hogy semmilyen információt nem ad át, most mégis közös álláspontot fogalmaztak meg. A nyílt levelet többek között az AOL, az Apple, a Dropbox, az Evernote, a Facebook, a Google, a LinkedIn, a Microsoft, a Twitter és a Yahoo! képviselői írták alá, köztük Mark Zuckerberg, Larry Page, Dick Costolo és Marissa Mayer.
A társaságok azt követelik, hogy az elnök alkosson új törvényi szabályozást az állami internet-ellenőrzésekkel kapcsolatban. A vállalatok egyúttal öt fontos pontot is megfogalmaztak, amelyek betartását nemcsak az Amerikai Egyesült Államok kormányától várnák el, hanem a világ más kabinetjeitől is.
Az első pont, hogy a kormányok érezhetően korlátozzák azokat a lehetőségeket, amikor az internetszolgáltatóktól felhasználói adatokat kérhet ki egy hivatal. Szerintük a kabineteknek alapvetően le kellene mondaniuk a felhasználói információk tömeges kikéréséről, és sokkal inkább bizonyos személyekre kellene koncentrálniuk, akikkel szemben konkrét gyanú merül fel. A második pont, hogy a titkosszolgálatok kizárólag világos törvényi irányelvek alapján gyűjthessenek és követelhessenek bizonyos adatokat, e gyakorlat betartását pedig független bíróságok ellenőrizzék és ezeknek a testületeknek a fontos ítéleteit hozzák nyilvánosságra.
A harmadik pont azt taglalja, hogy az átláthatóságnak központi elemnek kell lennie, mert az internetbe vetett bizalmat nem szabad aláásni. A kormányoknak lehetővé kell tenniük az internetszolgáltatók számára, hogy azok nyilvánosságra hozhassák a felhasználói információkkal kapcsolatos állami követelések számát és fajtájit. A negyedik pont kiemeli, hogy a kormányoknak lehetővé kell tenniük az országhatárokon túli adatáramlást és nem akadályozhatják a határokon kívül tárolt információkhoz való hozzáféréseket. Az internetszolgáltatókat nem kényszeríthetnék arra, hogy az infrastruktúrájukat kizárólag a határokon belül építhessék ki, vagy hogy csak helyi szinten működhessenek.
Az ötödik pont kitér arra, hogy a különböző állami szabályozások közötti konfliktusok elkerülése céljából világos és robusztus törvényi előírásokat kell kidolgozni a nemzetközi szintű állami adatkikérésekhez, konfliktusok esetén pedig minden kabinetet kötelezni kell a megoldással kapcsolatos együttműködésre.
Tavaly júniusban derült fény az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) PRISM kódnevű, bírósági végzéssel jóváhagyott programjára. Ugyan minden érintett cég állította, hogy semmilyen információt nem ad át, most mégis közös álláspontot fogalmaztak meg. A nyílt levelet többek között az AOL, az Apple, a Dropbox, az Evernote, a Facebook, a Google, a LinkedIn, a Microsoft, a Twitter és a Yahoo! képviselői írták alá, köztük Mark Zuckerberg, Larry Page, Dick Costolo és Marissa Mayer.
A társaságok azt követelik, hogy az elnök alkosson új törvényi szabályozást az állami internet-ellenőrzésekkel kapcsolatban. A vállalatok egyúttal öt fontos pontot is megfogalmaztak, amelyek betartását nemcsak az Amerikai Egyesült Államok kormányától várnák el, hanem a világ más kabinetjeitől is.
Az első pont, hogy a kormányok érezhetően korlátozzák azokat a lehetőségeket, amikor az internetszolgáltatóktól felhasználói adatokat kérhet ki egy hivatal. Szerintük a kabineteknek alapvetően le kellene mondaniuk a felhasználói információk tömeges kikéréséről, és sokkal inkább bizonyos személyekre kellene koncentrálniuk, akikkel szemben konkrét gyanú merül fel. A második pont, hogy a titkosszolgálatok kizárólag világos törvényi irányelvek alapján gyűjthessenek és követelhessenek bizonyos adatokat, e gyakorlat betartását pedig független bíróságok ellenőrizzék és ezeknek a testületeknek a fontos ítéleteit hozzák nyilvánosságra.
A harmadik pont azt taglalja, hogy az átláthatóságnak központi elemnek kell lennie, mert az internetbe vetett bizalmat nem szabad aláásni. A kormányoknak lehetővé kell tenniük az internetszolgáltatók számára, hogy azok nyilvánosságra hozhassák a felhasználói információkkal kapcsolatos állami követelések számát és fajtájit. A negyedik pont kiemeli, hogy a kormányoknak lehetővé kell tenniük az országhatárokon túli adatáramlást és nem akadályozhatják a határokon kívül tárolt információkhoz való hozzáféréseket. Az internetszolgáltatókat nem kényszeríthetnék arra, hogy az infrastruktúrájukat kizárólag a határokon belül építhessék ki, vagy hogy csak helyi szinten működhessenek.
Az ötödik pont kitér arra, hogy a különböző állami szabályozások közötti konfliktusok elkerülése céljából világos és robusztus törvényi előírásokat kell kidolgozni a nemzetközi szintű állami adatkikérésekhez, konfliktusok esetén pedig minden kabinetet kötelezni kell a megoldással kapcsolatos együttműködésre.