Berta Sándor
A cégeknek 5-10 évente módosítaniuk kell a stratégiájukat
Az új innovációk megjelenésében nagy szerepe van a cégkultúrának és a vállalatok jövőről alkotott vízióinak. Vajon mennyi ideig maradhat egy vállalat kreatív? Többek között erre a kérdésre keresik a választ kutatók.
Gunter Dueck matematikus éveken át részt vett az IBM stratégiájának és technológiai irányelveinek a kidolgozásában. Szerinte az Apple legnagyobb innovációja az iPad volt, ugyanis senki sem láthatta előre, hogy a termék ennyire sikeres lesz. Sokan a piacra dobását egyszerűen hülyeségnek tartották, de ha ma megnézzük az idősebbeket, akkor azt látjuk rajtuk, hogy boldogok, hogy ennyire egyszerűen használhatják a technikát és nem az van, mint egy számítógépnél, ahol folyton mindenféle frissítéseket kell telepíteni, ami elbizonytalanítja őket. Ugyanakkor az iPad nem volt valódi újdonság, elég csak megnézni a Newton nevű eszközt, amit az Apple az 1990-es évek végén dobott piacra. A különbség annyi, hogy az iPad esetében minden olyan dolgot megoldottak, amik a Newton esetében problémát jelentettek. Ide érthetjük a világosabb képernyőt, a megfelelő méretű flashmemória-alapú adattárolót és a WLAN-hozzáféréseket. Mindezt 2010 előtt nem lehetett megvalósítani.
"Amennyiben megnézzük Steve Jobs történetét, akkor talán nem is az volt kreatív dolog, hogy az iPad készüléket piacra dobta, hanem az, hogy ismét megjelentette a Newtont, de ezúttal a megfelelő időpontban. Abban, hogy egy vállalat mindig új innovációkkal tud előállni, nagy szerepe van a cégkultúrának. Mindig meg kell kérdőjelezni és át kell gondolni az üzleti modellt, s akár a kellemetlen döntéseket is meg kell hozni. Egy társaságnak tudnia kell kezelni a fejlődésében lévő fordulatokat." - jelentette ki a matematikus.
"Egy vállalat vezetésében az a művészet, ha több ilyen fordulatot is sikeresen tud átvészelni. Erre jó példa az IBM, mert ott parádésan vezényelték le a hardverekről a szoftverekre, majd onnan a szolgáltatásokra való átállást. Ezután jött a munka Indiába való kiszervezése, végül a felhőpiacra való belépés. Az óriáscégeknek 5-10 évente módosítaniuk kell a stratégiájukat vagy legalábbis az új dolgokhoz kell igazítaniuk. Ez közel sem egyszerű. Lassan megkérdezhetjük magunktól, hogy elegendő innováció valósult-e meg például az okostelefonoknál. Egy idő után valami kész van. Lehet, hogy az okostelefonoknál is ez a helyzet és a jövőben ezekből az eszközökből lesznek az univerzális távirányítók a dolgok internetében."
"A nemrég bemutatott Apple Watch számomra inkább játékszer, de a Pay szolgáltatást jónak tartom. Az utóbbi segítségével ugyanis egyszerűen lehet fizetni például az újságcikkekért és nem kell a 16 számjegyű hitelkártya-azonosítót használnunk. Egy ilyen rendszer segíthet új üzleti modellek elterjesztésében. Az Apple komoly eséllyel rendelkezik ezen a területen, mivel a projektben a hitelkártyákat kibocsátó vállalatok is részt vesznek, így ez az elképzelés működhet. Természetesen más piaci szereplők is dolgoznak fizetési rendszereken, például a Google. A modern fizetési megoldások egyszerűbben működnek, még nemzetközi szinten is - ebben biztos vagyok. Ehhez az általánosan használt banki rendszerek rendkívül drága régi szoftvereit sem nagyon kell megváltoztatni."
"A következő nagy innovációkat a Google fejlesztőitől várom és úgy hiszem, hogy van is erről víziójuk: szerintük hamarosan csak robotautók lesznek, ráadásul nem is magángépkocsik, hanem közösségi rendszerben működtetett taxik. Amennyiben egy ilyen jármű az okostelefonunk utasítására értünk jönne, akkor a jelenlegi állomány ötödére lenne csupán szükség. Nem kellene annyi garázs, parkolóház, parkolóhely, benzinkút, jogosítvány és autógyártó üzem" - hangsúlyozta Gunter Dueck.
Gunter Dueck matematikus éveken át részt vett az IBM stratégiájának és technológiai irányelveinek a kidolgozásában. Szerinte az Apple legnagyobb innovációja az iPad volt, ugyanis senki sem láthatta előre, hogy a termék ennyire sikeres lesz. Sokan a piacra dobását egyszerűen hülyeségnek tartották, de ha ma megnézzük az idősebbeket, akkor azt látjuk rajtuk, hogy boldogok, hogy ennyire egyszerűen használhatják a technikát és nem az van, mint egy számítógépnél, ahol folyton mindenféle frissítéseket kell telepíteni, ami elbizonytalanítja őket. Ugyanakkor az iPad nem volt valódi újdonság, elég csak megnézni a Newton nevű eszközt, amit az Apple az 1990-es évek végén dobott piacra. A különbség annyi, hogy az iPad esetében minden olyan dolgot megoldottak, amik a Newton esetében problémát jelentettek. Ide érthetjük a világosabb képernyőt, a megfelelő méretű flashmemória-alapú adattárolót és a WLAN-hozzáféréseket. Mindezt 2010 előtt nem lehetett megvalósítani.
"Amennyiben megnézzük Steve Jobs történetét, akkor talán nem is az volt kreatív dolog, hogy az iPad készüléket piacra dobta, hanem az, hogy ismét megjelentette a Newtont, de ezúttal a megfelelő időpontban. Abban, hogy egy vállalat mindig új innovációkkal tud előállni, nagy szerepe van a cégkultúrának. Mindig meg kell kérdőjelezni és át kell gondolni az üzleti modellt, s akár a kellemetlen döntéseket is meg kell hozni. Egy társaságnak tudnia kell kezelni a fejlődésében lévő fordulatokat." - jelentette ki a matematikus.
"Egy vállalat vezetésében az a művészet, ha több ilyen fordulatot is sikeresen tud átvészelni. Erre jó példa az IBM, mert ott parádésan vezényelték le a hardverekről a szoftverekre, majd onnan a szolgáltatásokra való átállást. Ezután jött a munka Indiába való kiszervezése, végül a felhőpiacra való belépés. Az óriáscégeknek 5-10 évente módosítaniuk kell a stratégiájukat vagy legalábbis az új dolgokhoz kell igazítaniuk. Ez közel sem egyszerű. Lassan megkérdezhetjük magunktól, hogy elegendő innováció valósult-e meg például az okostelefonoknál. Egy idő után valami kész van. Lehet, hogy az okostelefonoknál is ez a helyzet és a jövőben ezekből az eszközökből lesznek az univerzális távirányítók a dolgok internetében."
"A nemrég bemutatott Apple Watch számomra inkább játékszer, de a Pay szolgáltatást jónak tartom. Az utóbbi segítségével ugyanis egyszerűen lehet fizetni például az újságcikkekért és nem kell a 16 számjegyű hitelkártya-azonosítót használnunk. Egy ilyen rendszer segíthet új üzleti modellek elterjesztésében. Az Apple komoly eséllyel rendelkezik ezen a területen, mivel a projektben a hitelkártyákat kibocsátó vállalatok is részt vesznek, így ez az elképzelés működhet. Természetesen más piaci szereplők is dolgoznak fizetési rendszereken, például a Google. A modern fizetési megoldások egyszerűbben működnek, még nemzetközi szinten is - ebben biztos vagyok. Ehhez az általánosan használt banki rendszerek rendkívül drága régi szoftvereit sem nagyon kell megváltoztatni."
"A következő nagy innovációkat a Google fejlesztőitől várom és úgy hiszem, hogy van is erről víziójuk: szerintük hamarosan csak robotautók lesznek, ráadásul nem is magángépkocsik, hanem közösségi rendszerben működtetett taxik. Amennyiben egy ilyen jármű az okostelefonunk utasítására értünk jönne, akkor a jelenlegi állomány ötödére lenne csupán szükség. Nem kellene annyi garázs, parkolóház, parkolóhely, benzinkút, jogosítvány és autógyártó üzem" - hangsúlyozta Gunter Dueck.