SG.hu
Az EU átlaga alatti a hazai internetellátottság
Ugyan hazánk és az unió közötti digitális szakadék az elmúlt évek folyamán csökkent, de a tagállamok között Magyarország a rangsor vége felé található.
A Központi Statisztikai Hivatal kiadta éves átfogó jelentését a társadalom és az infrastruktúra állapotáról. A 200 oldalas kiadvány végén található az IT-szektor jellemzése. Megállapítják, hogy a vezetékes telefonvonalak száma 2001 óta csökken, a fix telefónia visszaszorulása az uniós tagállamok többségére is jellemző. Viszont a VoIP-hangcsatornák terjedése továbbra is intenzív: 2013-ban már a vezetékes fővonalak 42, az összes hívás számának és idejének több mint 20%-át jelentette a technológia. (Ezek az arányok 2007-ben még 6% körüliek voltak.) A VoIP-telefonálás terjedését elősegítik a kábeltelevíziós társaságok által alkalmazott előfizetési konstrukciók, melyekben különféle módon kombinálva kínálják a kábeltelevízió, az internet és a vezetékes telefon előfizetését.
Napjainkra a mobiltelefonhasználat sokkal jelentősebbé vált, mint a vezetékeseké. 2012-ben a háztartások 51%-a rendelkezett vezetékes telefonnal, viszont szinte mindegyikben volt mobiltelefon. (Száz háztartásra 191 darab mobiltelefon jutott.) A mobiltelefon-előfizetések számát (2013-ban 11,7 millió darab) 2008-ig dinamikus növekedés, ezt követően pedig csökkenő tendencia jellemezte. A 2012. évi 0,9%-os mérséklődés után az előfizetésszám 2013-ben újra emelkedett (0,8%) az előző évihez képest. 2011 IV. negyedéve óta a havidíjas előfizetések száma meghaladja a feltöltő kártyásokét ("prepaid"). Ezt erősíti, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók az eddig is kínált többféle kedvező havidíjas előfizetés mellett - jellemzően az okostelefonnal rendelkező ügyfelek részére - új díjcsomagokat vezettek be, amellyel többek között hálózaton belüli korlátlan beszélgetésre, SMS-küldésre és meghatározott nagyságú és sebességű adatforgalom igénybevételére nyílik lehetőség.
2013 végén száz lakosra 118 mobil előfizetés jutott. A lakosságszámot meghaladó előfizetésszám főként a lakossági és az üzleti előfizetések párhuzamos használatából adódik. Az internetalapú kommunikációs csatornák, mint például Google Chat /új nevén Hangouts/, Skype vagy Viber) helyettesítőként lépnek fel a telefonvonalakkal és az SMS-ekkel szemben. Terjedésüket nagyban segíti, hogy az új okostelefonok jelentős részére már "gyárilag" feltelepítik. 2013-ban a 14 év felettiek 29%-a használt valamilyen internetalapú alkalmazást az egymás közötti kommunikációra.
Az internet-előfizetések számának 2005 óta tartó erőteljes növekedése 2013-ban folytatódott: az év végén több mint 6,4 millió előfizetés volt, a megelőző évinél 19%- kal több. (Az előfizetések háromnegyede egyéni, egynegyede üzleti volt.) A bővülés hajtómotorja egyértelműen a - 2013-ban 28%-kal bővülő - mobilinternet volt, ami 2013 végén már közel kétharmadát jelentette az előfizetéseknek. (A mobilinternet- előfizetések nagyjából háromnegyedéről bonyolítottak le legalább 1 byte nagyságú internetforgalmat az utolsó három hónapban. A mobilinternettel szemben a széles sávú - kábeltévés és xDSL - internetre történő előfizetések száma kisebb mértékben, 4,0%-kal emelkedett.
A mobilhálózaton keresztül bonyolított adatforgalom (30,1 ezer Terabyte) 2013-ban dinamikusan, 16%-kal bővült, ami a mobilszolgáltatók - egyre nagyobb le- és feltöltési sebességre alkalmas - hálózatainak fejlesztésével, valamint az egyre megfizethetőbb okostelefonok és mobilinternet gyors terjedésével függ össze. (A szolgáltatóknál megjelentek a mobilinternet-használatot középpontba helyező díjcsomagok.) Az adatforgalom döntő része a 3G/UMTS-hálózaton keresztül zajlik. 2013 folyamán egy aktív mobilinternet-használó átlagos havi adatforgalma 0,87-1,06 Gbyte között mozgott, ami elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az internetszolgáltató piac 2013-ban - az elmúlt évekhez hasonlóan - tovább koncentrálódott: az előfizetések 93%-a az év végén 7 cég között oszlott meg, miközben 400 cég volt jelen a piacon. Az internet-hozzáférési szolgáltatások révén befolyó nettó árbevétel (164 milliárd forint) 4,7%-os növekedése ugyanakkor kevésbé követte az előfizetésekét, aminek hátterében továbbra is - a folyamatos akciókkal és a díjak mérséklődésével jellemezhető - éles verseny áll.
A háztartások internetellátottságának - az internet-előfizetések számában is tükröződő - növekedése töretlen, uniós összehasonlításban viszont az internet elterjedtsége továbbra is alacsonynak számít. 2013-ban a háztartások 71%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel, ami 8 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól. Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások közül minden harmadik rendelkezik mobil szélessávú kapcsolattal.
Az internetellátottság és az okostelefonok egyre nagyobb mértékű elterjedtsége miatt napjainkra könnyen elérhetővé vált a világháló. Hazánkban az emberek 71%-a legalább hetente egyszer, 62%-a pedig napi rendszerességgel használta az internetet 2013-ban. (Az arányok az uniós átlaggal nagyjából megegyeznek.) Az internethasználat aránya a fiatalok körében magas, az idősebbek körében viszont alacsony. 2013-ban a vállalkozások 88%-a rendelkezett valamilyen internetkapcsolattal. (A 2010. évi szinthez képest az arány 2 százalékponttal alacsonyabb.) Az uniós tagállamok közül ezzel Magyarország a rangsor vége felé található.
Az internetkapcsolat típusa alapján 2013-ban az - internet-előfizetéssel rendelkező - vállalkozások háromnegyede rendelkezett xDSL-, több mint fele pedig szélessávú mobilinternet-elérhetőséggel. A vállalkozás méretének növekedésével párhuzamosan az xDSL-típusú internetkapcsolat aránya csökken, a mobilkapcsolatoké pedig emelkedik. Az internetet használó alkalmazottak 26%-a használ mobilinternetet, ami elősegíti az irodától távoli munkavégzést is. 2012-ben a mobilinternettel rendelkező vállalkozások 58%-ánál lehetett hozzáférni a vállalkozás dokumentumaihoz, 40%-ánál pedig az üzleti szoftverek és alkalmazások használata is megengedett volt a mobilkapcsolaton keresztül.
A cégek internetellátottságának kismértékű csökkenése ellenére a vállalkozások egyre nagyobb aránya rendelkezik honlappal. A 2010. évi 57%-kal szemben 2013-ban a cégek 61%-ának volt internetes elérhetősége. Hazánk ezzel az aránnyal elmarad az uniós átlagtól (71%), mindössze öt országban alacsonyabb.
A lakosság "digitális" tudása az információtechnológia fejlődésével párhuzamosan egyre magasabb szintű. Mindez az elektronikus kereskedelem bővülésében és szélesebb körű használatában egyaránt tükröződik. Az e-kereskedelemben rendszeresen (legalább 3 havonta) részt vevő lakosság aránya hazánkban folyamatosan emelkedik, 2013-ban 17% volt. (Az uniós átlag 2013-ban 38% volt.) 2013-ban tíz személyből három már rendelt valamilyen árut vagy szolgáltatást az interneten keresztül, arányuk több mint megháromszorozódott 2005-höz képest.
Az elektronikus kereskedelem fejlődése nyomon követhető a csomagküldő és internetes kiskereskedelem bővülésén is, ami fokozatosan növeli részesedését (2013-ban 1,5%) a kiskereskedelmen belül. 2005 óta folyamatosan bővült a forgalom: 2013-ban 128,6 milliárd forint volt az árbevétel, a 2005. évi 4,9-szerese. A forgalom volumene évek óta egyre dinamikusabban emelkedik, az elmúlt három év mindegyikében mintegy 40%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
Az egyre magasabb fokú elektronizáltság nemcsak a vállalkozások belső folyamataira van hatással, hanem az értékesítési folyamatokra is. 2012-ben a vállalkozások elektronikus értékesítéséből származó árbevétele 15%-kal növekedett, ez az összes nettó árbevétel mintegy 16%-át jelentette. Az elektronikus kereskedelem 22%-a weboldalon, 78%-a elektronikus adatcserén keresztül történt.
A honlapon keresztüli értékesítésből realizálódó árbevétel aránya 4 százalékponttal növekedett az előző évhez képest. 2012-ben a saját honlappal rendelkező vállalkozások 27%-ánál lehetett terméket vagy szolgáltatást online megrendelni, ami az elektronikus kereskedelem terjedésének egyik hazai korlátját jelenti. Az internetes rendelés aránya a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legmagasabb (60%), a kereskedelemben azonban mindössze 37%-os. A megrendelések online követését - mint a vásárlók kényelmét és biztonságérzetét növelő szolgáltatást - a weboldallal rendelkező vállalkozások 15%-a biztosítja.
Az információtechnológia fejlődésével párhuzamosan a közigazgatás is fokozatosan áttér az elektronizált ügyintézésre. A folyamatot az internetes alkalmazások fejlettsége, a takarékosság és a felhasználók részéről jelentkező növekvő igény egyaránt erősíti. Az egyre fejlettebb e-közigazgatás egyaránt idő- és költségmegtakarítást jelenthet az ügyintézési folyamat mindkét oldalán.
A lakosságot érintő közigazgatási ügyek egy része (adóbevallás, útlevél igénylése) jellemzően szezonális vonásokat mutat. 2013-ban - a felmérést megelőző 12 hónapban - az internetezők 47%-a keresett információt közigazgatási szervezet honlapján, 32%-a letöltött űrlapot és 23%-a visszaküldte a kitöltött űrlapot. (Utóbbi már valóban elektronikus ügyintézést takar.) A használati arányok mindegyik esetben alacsonyabbak az elmúlt évhez képest. 2013-ban az internetezők 19%-a nyújtotta be az adóbevallását a világhálón keresztül, szemben a 2011. évi 27%-kal.
Az internetet használó lakosság az uniós átlagnál kisebb arányban él az e-közigazgatás nyújtotta szolgáltatásokkal. 2012 folyamán az internetet használó vállalkozások elsősorban információszerzésre vették igénybe a világhálót a közigazgatási ügyeik intézése során. A letöltött űrlapot a cégek 91%-a küldte vissza elektronikusan. A vállalatok 86%-a - ezen belül a nagyvállalatok 97%-a - intézte teljesen elektronikus formában a közigazgatási ügyeit. Ezen belül az áfabevallását 96, a tb-járulékáét 94%-uk készítette el teljesen elektronikusan. A közbeszerzés terén a vállalkozások 21%-a érte el az interneten keresztül a tender dokumentumait és leírását, 13%-uk pedig az ajánlatot is elektronikusan nyújtotta be. A Központi Statisztikai Hivatal új elektronikus adatgyűjtési rendszerébe 2013-ban 131 ezer adatszolgáltató 831 ezer kérdőívet küldött be.
A Központi Statisztikai Hivatal kiadta éves átfogó jelentését a társadalom és az infrastruktúra állapotáról. A 200 oldalas kiadvány végén található az IT-szektor jellemzése. Megállapítják, hogy a vezetékes telefonvonalak száma 2001 óta csökken, a fix telefónia visszaszorulása az uniós tagállamok többségére is jellemző. Viszont a VoIP-hangcsatornák terjedése továbbra is intenzív: 2013-ban már a vezetékes fővonalak 42, az összes hívás számának és idejének több mint 20%-át jelentette a technológia. (Ezek az arányok 2007-ben még 6% körüliek voltak.) A VoIP-telefonálás terjedését elősegítik a kábeltelevíziós társaságok által alkalmazott előfizetési konstrukciók, melyekben különféle módon kombinálva kínálják a kábeltelevízió, az internet és a vezetékes telefon előfizetését.
Napjainkra a mobiltelefonhasználat sokkal jelentősebbé vált, mint a vezetékeseké. 2012-ben a háztartások 51%-a rendelkezett vezetékes telefonnal, viszont szinte mindegyikben volt mobiltelefon. (Száz háztartásra 191 darab mobiltelefon jutott.) A mobiltelefon-előfizetések számát (2013-ban 11,7 millió darab) 2008-ig dinamikus növekedés, ezt követően pedig csökkenő tendencia jellemezte. A 2012. évi 0,9%-os mérséklődés után az előfizetésszám 2013-ben újra emelkedett (0,8%) az előző évihez képest. 2011 IV. negyedéve óta a havidíjas előfizetések száma meghaladja a feltöltő kártyásokét ("prepaid"). Ezt erősíti, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók az eddig is kínált többféle kedvező havidíjas előfizetés mellett - jellemzően az okostelefonnal rendelkező ügyfelek részére - új díjcsomagokat vezettek be, amellyel többek között hálózaton belüli korlátlan beszélgetésre, SMS-küldésre és meghatározott nagyságú és sebességű adatforgalom igénybevételére nyílik lehetőség.
2013 végén száz lakosra 118 mobil előfizetés jutott. A lakosságszámot meghaladó előfizetésszám főként a lakossági és az üzleti előfizetések párhuzamos használatából adódik. Az internetalapú kommunikációs csatornák, mint például Google Chat /új nevén Hangouts/, Skype vagy Viber) helyettesítőként lépnek fel a telefonvonalakkal és az SMS-ekkel szemben. Terjedésüket nagyban segíti, hogy az új okostelefonok jelentős részére már "gyárilag" feltelepítik. 2013-ban a 14 év felettiek 29%-a használt valamilyen internetalapú alkalmazást az egymás közötti kommunikációra.
Az internet-előfizetések számának 2005 óta tartó erőteljes növekedése 2013-ban folytatódott: az év végén több mint 6,4 millió előfizetés volt, a megelőző évinél 19%- kal több. (Az előfizetések háromnegyede egyéni, egynegyede üzleti volt.) A bővülés hajtómotorja egyértelműen a - 2013-ban 28%-kal bővülő - mobilinternet volt, ami 2013 végén már közel kétharmadát jelentette az előfizetéseknek. (A mobilinternet- előfizetések nagyjából háromnegyedéről bonyolítottak le legalább 1 byte nagyságú internetforgalmat az utolsó három hónapban. A mobilinternettel szemben a széles sávú - kábeltévés és xDSL - internetre történő előfizetések száma kisebb mértékben, 4,0%-kal emelkedett.
A mobilhálózaton keresztül bonyolított adatforgalom (30,1 ezer Terabyte) 2013-ban dinamikusan, 16%-kal bővült, ami a mobilszolgáltatók - egyre nagyobb le- és feltöltési sebességre alkalmas - hálózatainak fejlesztésével, valamint az egyre megfizethetőbb okostelefonok és mobilinternet gyors terjedésével függ össze. (A szolgáltatóknál megjelentek a mobilinternet-használatot középpontba helyező díjcsomagok.) Az adatforgalom döntő része a 3G/UMTS-hálózaton keresztül zajlik. 2013 folyamán egy aktív mobilinternet-használó átlagos havi adatforgalma 0,87-1,06 Gbyte között mozgott, ami elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az internetszolgáltató piac 2013-ban - az elmúlt évekhez hasonlóan - tovább koncentrálódott: az előfizetések 93%-a az év végén 7 cég között oszlott meg, miközben 400 cég volt jelen a piacon. Az internet-hozzáférési szolgáltatások révén befolyó nettó árbevétel (164 milliárd forint) 4,7%-os növekedése ugyanakkor kevésbé követte az előfizetésekét, aminek hátterében továbbra is - a folyamatos akciókkal és a díjak mérséklődésével jellemezhető - éles verseny áll.
A háztartások internetellátottságának - az internet-előfizetések számában is tükröződő - növekedése töretlen, uniós összehasonlításban viszont az internet elterjedtsége továbbra is alacsonynak számít. 2013-ban a háztartások 71%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel, ami 8 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól. Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások közül minden harmadik rendelkezik mobil szélessávú kapcsolattal.
Az internetellátottság és az okostelefonok egyre nagyobb mértékű elterjedtsége miatt napjainkra könnyen elérhetővé vált a világháló. Hazánkban az emberek 71%-a legalább hetente egyszer, 62%-a pedig napi rendszerességgel használta az internetet 2013-ban. (Az arányok az uniós átlaggal nagyjából megegyeznek.) Az internethasználat aránya a fiatalok körében magas, az idősebbek körében viszont alacsony. 2013-ban a vállalkozások 88%-a rendelkezett valamilyen internetkapcsolattal. (A 2010. évi szinthez képest az arány 2 százalékponttal alacsonyabb.) Az uniós tagállamok közül ezzel Magyarország a rangsor vége felé található.
Az internetkapcsolat típusa alapján 2013-ban az - internet-előfizetéssel rendelkező - vállalkozások háromnegyede rendelkezett xDSL-, több mint fele pedig szélessávú mobilinternet-elérhetőséggel. A vállalkozás méretének növekedésével párhuzamosan az xDSL-típusú internetkapcsolat aránya csökken, a mobilkapcsolatoké pedig emelkedik. Az internetet használó alkalmazottak 26%-a használ mobilinternetet, ami elősegíti az irodától távoli munkavégzést is. 2012-ben a mobilinternettel rendelkező vállalkozások 58%-ánál lehetett hozzáférni a vállalkozás dokumentumaihoz, 40%-ánál pedig az üzleti szoftverek és alkalmazások használata is megengedett volt a mobilkapcsolaton keresztül.
A cégek internetellátottságának kismértékű csökkenése ellenére a vállalkozások egyre nagyobb aránya rendelkezik honlappal. A 2010. évi 57%-kal szemben 2013-ban a cégek 61%-ának volt internetes elérhetősége. Hazánk ezzel az aránnyal elmarad az uniós átlagtól (71%), mindössze öt országban alacsonyabb.
A lakosság "digitális" tudása az információtechnológia fejlődésével párhuzamosan egyre magasabb szintű. Mindez az elektronikus kereskedelem bővülésében és szélesebb körű használatában egyaránt tükröződik. Az e-kereskedelemben rendszeresen (legalább 3 havonta) részt vevő lakosság aránya hazánkban folyamatosan emelkedik, 2013-ban 17% volt. (Az uniós átlag 2013-ban 38% volt.) 2013-ban tíz személyből három már rendelt valamilyen árut vagy szolgáltatást az interneten keresztül, arányuk több mint megháromszorozódott 2005-höz képest.
Az elektronikus kereskedelem fejlődése nyomon követhető a csomagküldő és internetes kiskereskedelem bővülésén is, ami fokozatosan növeli részesedését (2013-ban 1,5%) a kiskereskedelmen belül. 2005 óta folyamatosan bővült a forgalom: 2013-ban 128,6 milliárd forint volt az árbevétel, a 2005. évi 4,9-szerese. A forgalom volumene évek óta egyre dinamikusabban emelkedik, az elmúlt három év mindegyikében mintegy 40%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
Az egyre magasabb fokú elektronizáltság nemcsak a vállalkozások belső folyamataira van hatással, hanem az értékesítési folyamatokra is. 2012-ben a vállalkozások elektronikus értékesítéséből származó árbevétele 15%-kal növekedett, ez az összes nettó árbevétel mintegy 16%-át jelentette. Az elektronikus kereskedelem 22%-a weboldalon, 78%-a elektronikus adatcserén keresztül történt.
A honlapon keresztüli értékesítésből realizálódó árbevétel aránya 4 százalékponttal növekedett az előző évhez képest. 2012-ben a saját honlappal rendelkező vállalkozások 27%-ánál lehetett terméket vagy szolgáltatást online megrendelni, ami az elektronikus kereskedelem terjedésének egyik hazai korlátját jelenti. Az internetes rendelés aránya a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legmagasabb (60%), a kereskedelemben azonban mindössze 37%-os. A megrendelések online követését - mint a vásárlók kényelmét és biztonságérzetét növelő szolgáltatást - a weboldallal rendelkező vállalkozások 15%-a biztosítja.
Az információtechnológia fejlődésével párhuzamosan a közigazgatás is fokozatosan áttér az elektronizált ügyintézésre. A folyamatot az internetes alkalmazások fejlettsége, a takarékosság és a felhasználók részéről jelentkező növekvő igény egyaránt erősíti. Az egyre fejlettebb e-közigazgatás egyaránt idő- és költségmegtakarítást jelenthet az ügyintézési folyamat mindkét oldalán.
A lakosságot érintő közigazgatási ügyek egy része (adóbevallás, útlevél igénylése) jellemzően szezonális vonásokat mutat. 2013-ban - a felmérést megelőző 12 hónapban - az internetezők 47%-a keresett információt közigazgatási szervezet honlapján, 32%-a letöltött űrlapot és 23%-a visszaküldte a kitöltött űrlapot. (Utóbbi már valóban elektronikus ügyintézést takar.) A használati arányok mindegyik esetben alacsonyabbak az elmúlt évhez képest. 2013-ban az internetezők 19%-a nyújtotta be az adóbevallását a világhálón keresztül, szemben a 2011. évi 27%-kal.
Az internetet használó lakosság az uniós átlagnál kisebb arányban él az e-közigazgatás nyújtotta szolgáltatásokkal. 2012 folyamán az internetet használó vállalkozások elsősorban információszerzésre vették igénybe a világhálót a közigazgatási ügyeik intézése során. A letöltött űrlapot a cégek 91%-a küldte vissza elektronikusan. A vállalatok 86%-a - ezen belül a nagyvállalatok 97%-a - intézte teljesen elektronikus formában a közigazgatási ügyeit. Ezen belül az áfabevallását 96, a tb-járulékáét 94%-uk készítette el teljesen elektronikusan. A közbeszerzés terén a vállalkozások 21%-a érte el az interneten keresztül a tender dokumentumait és leírását, 13%-uk pedig az ajánlatot is elektronikusan nyújtotta be. A Központi Statisztikai Hivatal új elektronikus adatgyűjtési rendszerébe 2013-ban 131 ezer adatszolgáltató 831 ezer kérdőívet küldött be.