Vajon van-e még önrendelkezési joguk a felhasználóknak vagy rá vannak kényszerítve a különböző szolgáltatások használatára?

Jan Philipp Albrecht, a német Zöldek európai parlamenti képviselője az elmúlt években számos adatvédelmi kérdésben emelt szót. Ezúttal az önrendelkezési jog és a növekvő adatmennyiségek kapcsán fejtette ki a véleményét. "Igen, használom a Google-t, de nincs is más választásom, ha valamit tényleg szeretnék megtalálni és nem akarom korlátozni magam. Az Amazontól viszont elbúcsúztam, mert nem találtam jónak, ahogy az irodalmi műveket kínálókkal bántak. Sok esetben arról van szó, hogy azért használjuk ezeket a különböző szolgáltatásokat, mert központi szerepet játszanak az egymás közötti kommunikációnkban és a gazdasági életben. Olyan ez, mintha csak azért, mert félünk attól, hogy elüthetnek, a lakásban maradnánk."

Jan Philipp Albrecht

"Ellenkezőleg: az embereknek joguk van kimenni, élni a normális életüket, de elvárhatják, hogy a politika megvédje őket és megfelelő közlekedési szabályokat hozzon. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a piacot és a hatalmat már átvette a Szilícium-völgy, méghozzá mindezt az amerikai kormány rendezte így. Erre a folyamatra a világ társadalma nem figyelt fel. Mindannyian a Google önkéntes munkatársai vagyunk, mivel mi látjuk el a rendszert adatokkal, anélkül, hogy ezt észrevennénk. Azzal segítünk, hogy az egész életünket megnyitjuk és betöltjük a rendszerbe."

"Nem lehet elég drámai módon elmondani, hogy milyen helyzetbe hozták magukat az embereket, anélkül, hogy ezt észlelték vagy akarták volna. Természetesen számos szolgáltatás hasznos, a probléma csak az, hogy nem látjuk, hogy milyen árat fizetünk értük. Fel kell világosítanunk az embereket arról, hogy ezeket a hasznos eszközöket nem ingyen kapják, hanem fizetnek értük, ráadásul elég magas árat: feláldozzuk az önrendelkezés jogát fogyasztóként és emberként egy olyan társadalomban, amiben hirtelen nagyon sok minden válik elérhetővé rólunk. Ezt a tudást arra is felhasználják, hogy diszkrimináljanak és nyomás alá helyezzenek minket, például, hogy miket vásároljunk meg vagy tegyünk. A fizetett ár valamikor nagyon is látható lesz a számunkra. Akkor majd gyorsan vissza akarunk térni abba a korba, amikor pénzzel és nem az adatainkkal fizettünk" - jelentette ki Jan Philipp Albrecht.

Az európai parlamenti képviselő hozzátette: természetesen nem arról van szó, hogy vissza kell menni abba a korszakba, amikor nem volt okostelefon és internet. Azoknak, akik változtatni akarnak ezeken a dolgokon, nem kell otthagyniuk az általuk használt szolgáltatásokat. A helyes út az, ha megköveteljük a vállalatoktól és a politikától, hogy hatékony ellenőrzési jogokat kapjunk, hogy magunk dönthessünk az adataink továbbadásáról. Kiderüljön, hogy az információk hova kerülnek és milyen következményekkel jár mindez? Erről van ugyanis szó, nem pedig arról, hogy valamit megtiltsunk vagy rossz színben tüntessünk fel.

Az egyik megoldás az lehet, ha valaki meghatározhatja, hogy az adataival fizet-e, pénzzel vagy információkkal és pénzzel. Emellett szabályokat kell kidolgozni és mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy azt mondhassa: nem akarom, hogy kövessenek, nem akarok az ellenőrzés részévé válni csak azért, mert egy terméket megvásárolok. Akkor is részt szeretnék venni a (vásárlási) folyamatban, ha névtelen maradok. A saját szokásainkon és az ellenőrzési lehetőségeinken változtathatunk. Ehhez viszont technikai lehetőségekre és olyan adatvédelmi törvényekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy ellenőrzést gyakoroljunk. Amennyiben például mindenki a Google Glass szemüvegével rohangál az utcán és mindent rögzít, akkor az belefér-e az életünkbe vagy határokat kell szabni ennek? Ezt a vitát le kell folytatni és nemzetközi szabványokat kell kiharcolnunk.

"Elfelejtettük, hogy ebben a kérdésben még a demokratikus jogállamok között sincsen egyetértés. Európában van konszenzus arra vonatkozóan, hogy az adatvédelem alapjog legyen. Amennyiben elérjük, hogy legyen egy ilyen közös szabvány Európában, akkor azt a világ egyetlen vállalata sem hagyhatja majd figyelmen kívül. De ha nem tudunk megegyezni, akkor az egyesült államokbeli, a kínai vagy az indiai szabványok fognak elterjedni."

"Össztársadalmi továbbképzésre van szükség. Egy olyan korszakban élünk, amikor a társadalmi változások annyira radikálisan és gyorsan mennek végbe, mint korábban az ipari forradalom. Fontos a technikai továbbképzés és az embereknek meg kell érteniük, hogy a Google nem csupán egy fehér oldal egy kis beviteli mezővel és mókás betűkkel, hanem egy algoritmus és egy adatközpont is található mögötte. Meg kell tanulnunk, hogy miként működik mindez, mi történik ott, még akkor is, ha ez kényelmetlen és utópisztikusnak hangzik. De egykor azt is meg kellett tanulnunk, hogy miként működnek a gépek és az autók. Rá kellett jönnünk, hogy ezeket a masinákat nem szellemkéz vezérli, hanem gőzgép és belső égésű motor. Ezt az iskolában megtanultuk. De azokat a dolgokat, amik az elmúlt 15-20 évben jöttek létre, senki sem tanította az iskolában" - hangsúlyozta végül a német Zöldek politikusa.