Berta Sándor
Automatikusan kiszűrhetők a közösségi médiában a hazugságok?
A Pheme európai uniós projekt keretében arra a kérdésre keresik a kutatók a választ, hogy mennyire megbízhatóak a közösségi médián keresztül terjesztett információk.
A 2014 eleje óta tartó és három évre szóló Pheme programban a MODUL Egyetem munkatársai vesznek részt, akiknek angol, német, svájci, bolgár, spanyol és kenyai kollégáik segítenek. A tudósok a helyes információknak a hazugságoktól és félrevezető adatoktól való megkülönböztetésére többek között nyelvészeti és grafikus módszereket alkalmaznak, s azokat ötvözik a Big Data-elemzésekhez használt technológiákkal.
A szakértők célja egy olyan hazugságvizsgáló eljárás kifejlesztése, amely a közösségi médián keresztül terjesztett hírek esetében alkalmazható. A Pheme projekt technológiai alapját a tavaly decemberben lezárt DIVINE programmal alapozták meg, ami az információs helyek dinamikus integrációjával és vizualizációjával foglalkozott. Arno Schal, a MODUL Egyetem Új Médiatechnológiák Intézetének vezetője közölte: a hagyományos média - függetlenül attól, hogy digitális vagy analóg - kezdi elveszíteni a tájékoztatásban betöltött pozícióját. Ezt a szerepet egyre inkább a felhasználók veszik át, akik egyre több információt terjesztenek egyre nagyobb sebességgel. Az ilyen módon felkapott témák pedig komoly kihívások elé állítják mind a cégeket, mind pedig a kormányokat.
A kutatócsoport a találgatások, a hamis és a félrevezető információk azonosítására, valamint a közösségi vitákra akar összpontosítani. Az, hogy milyen hír melyik kategóriába tartozik, nagy mértékben attól függ, hogy milyen minőségű információt tartalmaz, illetve milyen dolgokkal hozható összefüggésbe. A hosszú távú cél a hazugságok, a félretájékoztatások és a találgatások automatikus kiszűrése.
A legfontosabb természetesen a forrás, de kiemelt szerepet kapnak a beszédtechnológiai és a webes tudományos módszerek, valamint az elemzések is. Az egészségügyi információk esetében a leghitelesebb forrásnak jelenleg a PubMed számít, ami a világon az ilyen jellegű anyagok legnagyobb online adatbázisa. Végül kiértékelik azt is, hogy egy információ miként terjed, ki és milyen módon jut hozzá bizonyos adatokhoz, továbbá azt is, hogy mikor és kinek küldi tovább.
Két esettanulmányt is készítenek majd. Az egyikben az egészségügyi információs rendszerek megbízhatóságát fogják tesztelni. Itt figyelembe veszik, hogy a hírek és pletykák a különböző betegségekről - mondjuk a sertésinfluenzáról - miként jelennek meg és hogyan terjednek el. A cél a mielőbbi felismerés. A másik tanulmány során a BBC és a Südwestrundfunk bevonásával azt akarják megvizsgálni, hogy mennyire hitelesek a digitális újságírásban a felhasználók által generált tartalmak.
A 2014 eleje óta tartó és három évre szóló Pheme programban a MODUL Egyetem munkatársai vesznek részt, akiknek angol, német, svájci, bolgár, spanyol és kenyai kollégáik segítenek. A tudósok a helyes információknak a hazugságoktól és félrevezető adatoktól való megkülönböztetésére többek között nyelvészeti és grafikus módszereket alkalmaznak, s azokat ötvözik a Big Data-elemzésekhez használt technológiákkal.
A szakértők célja egy olyan hazugságvizsgáló eljárás kifejlesztése, amely a közösségi médián keresztül terjesztett hírek esetében alkalmazható. A Pheme projekt technológiai alapját a tavaly decemberben lezárt DIVINE programmal alapozták meg, ami az információs helyek dinamikus integrációjával és vizualizációjával foglalkozott. Arno Schal, a MODUL Egyetem Új Médiatechnológiák Intézetének vezetője közölte: a hagyományos média - függetlenül attól, hogy digitális vagy analóg - kezdi elveszíteni a tájékoztatásban betöltött pozícióját. Ezt a szerepet egyre inkább a felhasználók veszik át, akik egyre több információt terjesztenek egyre nagyobb sebességgel. Az ilyen módon felkapott témák pedig komoly kihívások elé állítják mind a cégeket, mind pedig a kormányokat.
A kutatócsoport a találgatások, a hamis és a félrevezető információk azonosítására, valamint a közösségi vitákra akar összpontosítani. Az, hogy milyen hír melyik kategóriába tartozik, nagy mértékben attól függ, hogy milyen minőségű információt tartalmaz, illetve milyen dolgokkal hozható összefüggésbe. A hosszú távú cél a hazugságok, a félretájékoztatások és a találgatások automatikus kiszűrése.
A legfontosabb természetesen a forrás, de kiemelt szerepet kapnak a beszédtechnológiai és a webes tudományos módszerek, valamint az elemzések is. Az egészségügyi információk esetében a leghitelesebb forrásnak jelenleg a PubMed számít, ami a világon az ilyen jellegű anyagok legnagyobb online adatbázisa. Végül kiértékelik azt is, hogy egy információ miként terjed, ki és milyen módon jut hozzá bizonyos adatokhoz, továbbá azt is, hogy mikor és kinek küldi tovább.
Két esettanulmányt is készítenek majd. Az egyikben az egészségügyi információs rendszerek megbízhatóságát fogják tesztelni. Itt figyelembe veszik, hogy a hírek és pletykák a különböző betegségekről - mondjuk a sertésinfluenzáról - miként jelennek meg és hogyan terjednek el. A cél a mielőbbi felismerés. A másik tanulmány során a BBC és a Südwestrundfunk bevonásával azt akarják megvizsgálni, hogy mennyire hitelesek a digitális újságírásban a felhasználók által generált tartalmak.