A jövőbeli növekedés támogatása érdekében a távközlési iparágnak, a kormányzatoknak és a szabályozóknak határozottan el kell mozdulniuk a száloptika felé. Az Arthur D. Little (ADL) "Nemzeti száloptikás stratégiák: Nemzeti gazdasági szükségszerűség, vagy csak a magánszektor újabb feladata?" című tanulmánya szerint a nagysebességű szélessávú infrastruktúra egyértelmű társadalmi és gazdasági előnyöket teremt. A szélessávú lefedettség minden százaléknyi növekedésének gazdasági hatása a GDP mintegy 0,1%-os növekedését jelenti, és minden további 1000 szélessávú felhasználó 80 új munkahely teremtését jelenti. A háztartások szélessávú sebességének növelése akár 322 USD, azaz 71 e Ft jövedelemnövekedéshez vezet. A nagysebességű szélessávú internet ugyanakkor a gazdaságok diverzifikálódását is eredményezi, mivel a kis- és középvállalkozások az elsők között vannak, akik élnek az új szolgáltatások nyújtotta előnyökkel. Ezek az előnyök azonban nem olcsók, mivel a további létesítésekhez szükséges beruházások hatalmasak.

"Sok piacon még mindig nem világos, hogyan lehet elérni a legújabb száloptikás infrastruktúra előnyeit az ehhez szükséges jelentős beruházások menedzselése mellett" - mondta Dr. Karim Taga, az ADL TIME (távközlés, információ, média és elektronika) részlegének globális vezetője. "Magyarország ennek a kihívásnak a kezelésével küzd, és veszít a lendületéből. Mindazonáltal, hogy a szélessávú internet létesítésének úttörője volt a régióban, ma az FTTH-hálózatra csatlakozni képes háztartások csupán 22%-ot tesznek ki1. Megelőzték más közép-kelet-európai országok, amelyek sikeresen indították el nemzeti száloptikás stratégiájukat, mint pl. Litvánia (100%), Bulgária (53%) és Szlovákia (43%)1. Magyarország nagysebességű szélessávú internetre vonatkozó stratégiáját ezért sürgősen át kell gondolni."

Globális felmérésében az ADL öt nemzeti száloptikás modellt azonosított, amelyet követve a kormányzatok világszerte kihasználják a száloptika előnyeit. Az ADL következtetése szerint a legígéretesebb száloptikás stratégiák egy hibrid megközelítést ölelnek fel, amely szabadpiaci versenyből, kormányzati koordinációból és a közszféra földrajzi célokkal rendelkező, versenyképes ajánlatokra nyitott beruházásaiból áll. Annak érdekében, hogy utolérjék a legjobb nemzetközi gyakorlatok példáit, a kormányzatoknak át kell gondolniuk infrastrukturális stratégiáikat" - tette hozzá Karim Taga. Magyarország versenyképessége érdekében az állami stratégiának beruházásbarát környezetet kell biztosítania az ország nagysebességű szélessávú infrastruktúrájának gyorsított kiépítéséhez. Ha ezt megfelelően végzik el, jó esély van arra, hogy a Digitális Menetrend céljainak teljesítésében Magyarország az EU-n belül példaértékűvé váljon."