Berta Sándor
Növelte a digitális zeneeladásokat a DRM mellőzése
Laurina Zhang, a Torontói Egyetem munkatársa tanulmánya szerint 10 százalékkal növelte a digitális zeneértékesítést az, hogy lemondtak a nagy zenekiadó cégek a másolásvédelmi eljárásokról.
A szakember a dokumentum elkészítéséhez összesen 634 művész 5864 zenei albumának eladási adatait vette figyelembe azelőtt és azután, hogy a négy nagy zenei kiadó (EMI, Sony, Universal, Warner) úgy döntött: lemondanak a DRM-megoldások alkalmazásáról. Az eredmények a döntés helyességét igazolják. A zeneipar az eladások növelése miatt használta sokáig a digitális másolásvédelmet, azt remélve, hogy ezzel megakadályozhatja a illegális másolatok készítését és terjesztését. A torontói kutató viszont megállapította, hogy valójában ezt a célt a DRM-rendszerekről való lemondással sikerült elérni, a bevételek ugyanis a döntés után átlagosan 10 százalékkal nőttek.
Az egyes zenei albumok esetében a változás eltérő volt. A régebbi kiadványoknál, amiket korábban kevesebb, mint 25 000-szer adtak el akár 41 százalékos növekedés is megfigyelhető volt, az általában kevésbé népszerű termékekből pedig 30 százalékkal adtak el többet. A legnépszerűbb albumok ugyanakkor gyakorlatilag semmit sem nyertek a digitális másolásvédelem eltörléséből. Zhang ezt azzal indokolja, hogy a DRM-ről való lemondás könnyebbé tette az ismeretlen zeneszámok megosztását az ismerősökkel és a barátokkal, ezáltal olyanok is kapcsolatba kerültek ezekkel a dalokkal, akik korábban nem ismerték azokat és ha megtetszett nekik, meg is vásárolták a kiadványokat. A népszerű előadók művei ugyanakkor ismertek, azokat rendszeresen játszák a zenei rádiók és tévécsatornák, ezért ezek a termékek alig profitálnak a zenék megosztásából.
A szakember a dokumentum elkészítéséhez összesen 634 művész 5864 zenei albumának eladási adatait vette figyelembe azelőtt és azután, hogy a négy nagy zenei kiadó (EMI, Sony, Universal, Warner) úgy döntött: lemondanak a DRM-megoldások alkalmazásáról. Az eredmények a döntés helyességét igazolják. A zeneipar az eladások növelése miatt használta sokáig a digitális másolásvédelmet, azt remélve, hogy ezzel megakadályozhatja a illegális másolatok készítését és terjesztését. A torontói kutató viszont megállapította, hogy valójában ezt a célt a DRM-rendszerekről való lemondással sikerült elérni, a bevételek ugyanis a döntés után átlagosan 10 százalékkal nőttek.
Az egyes zenei albumok esetében a változás eltérő volt. A régebbi kiadványoknál, amiket korábban kevesebb, mint 25 000-szer adtak el akár 41 százalékos növekedés is megfigyelhető volt, az általában kevésbé népszerű termékekből pedig 30 százalékkal adtak el többet. A legnépszerűbb albumok ugyanakkor gyakorlatilag semmit sem nyertek a digitális másolásvédelem eltörléséből. Zhang ezt azzal indokolja, hogy a DRM-ről való lemondás könnyebbé tette az ismeretlen zeneszámok megosztását az ismerősökkel és a barátokkal, ezáltal olyanok is kapcsolatba kerültek ezekkel a dalokkal, akik korábban nem ismerték azokat és ha megtetszett nekik, meg is vásárolták a kiadványokat. A népszerű előadók művei ugyanakkor ismertek, azokat rendszeresen játszák a zenei rádiók és tévécsatornák, ezért ezek a termékek alig profitálnak a zenék megosztásából.