Az informatika gyors fejlődése nagy kihívás elé állítja a statisztikusokat, alkalmazkodniuk kell, hogy az új technikát integrálni tudják a statisztikai rendszerekbe - mondta Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke Budapesten, a Statisztika Nemzetközi Éve alkalmából rendezett konferencián.

A rendezvény megnyitóján Németh Zsolt, a KSH alelnöke elmondta, a statisztika alkalmazkodóképessége azon mérhető le, hogy mennyire képes reagálni a mindennapi élet rezdüléseire. A konferencián előadások hangzottak el a mindennapi életet felmérő statisztikákról. Kovács Benedek főtanácsos a munkahelyi produktivitást is meghatározó alvásról tartott előadásában elmondta: a vizsgálatok szerint a jobb anyagi körülmények között élő és képzettebb emberek kevesebbet alszanak a más csoportba tartozóknál. Egy tíz évvel ezelőtti európai vizsgálatból idézve ismertette: az emberek Norvégiában alszanak a legkevesebbet, 8,1 órát, míg a legtöbbet, 9,1 órát Bulgáriában. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el 8,5 órával. Az időmérleg valójában az ágyban töltött időt méri, tehát az alvás ennél kevesebb, a felmérés ugyanakkor nem ad választ a pihenés minőségére, vagyis az alvástalanságra - jegyezte meg az előadó.

Havasi Éva főtanácsadó a szegénység formáiról végzett felmérés megállapításait ismertette. A vizsgálat során három szegénységi csoportot különítettek el. A tárgyaikban szegények közé sorolták azokat, akik rossz lakáskörülmények között élnek, de a jövedelmük meghaladja a szegénységi küszöböt. Közülük 7 százalék diplomás és sok közöttük az idős ember. A megélhetési szegények lakáskörülményei jobbak, de az egy főre jutó jövedelmük alatta marad a havi 50 ezer forintnak. Ebbe a csoportba tartoznak tipikusan a több gyermeket nevelő, fiatalabb családok. Végül a mélyszegények az előbbi két csoport hátrányait együttesen szenvedik el. Szinte valamennyien 60 év alattiak. Az első csoportba 1,1 millióan, a másodikba 1,3 millióan, míg a harmadikba 790 ezren tartoznak ma Magyarországon - hangzott el a konferencián.