SG.hu
Az uniós munkahelyek harmada függ a szellemi jogok betartásától
Egy tanulmány szerint az uniós munkahelyek mintegy 35%-a a fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágakban található.
Az Európai Bizottság a mai napon üdvözölte az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) által közösen készített, a szellemitulajdon-jogokról szóló tanulmány közzétételét. A tanulmány az uniós gazdaságra összpontosít. Azokat az iparágakat nevezi fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágaknak, amelyek a munkavállalókra vetítve a többi iparághoz képest nagyobb számban jegyeztetnek be szellemitulajdon-jogokat, vagy amelyek esetében a szellemitulajdon-jogok használata az iparág tevékenységének fontos sajátossága. Uniós szintű iparágakról van szó, azaz olyanokról, amelyek uniós szinten mérik a szellemitulajdonjog-igényt.
A tanulmány megállapításai között szerepel, hogy ezekben az iparágakban a fizetések átlagos szintje 40%-kal magasabb a többi iparághoz képest. A fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak közé tartozik: a gépi meghajtású kéziszerszámok gyártása (szabadalmak); a gyógyszergyártás (védjegyek); a karórák és órák gyártása (formatervezési minták); a könyvkiadás (szerzői jog); továbbá tejtermék és sajt gyártása (földrajzi jelzések). Fokozott szellemitulajdonjog-igényű továbbá több száz, olyan változatos területeket érintő iparág, mint a pénzügyi szolgáltatások és biztosítás, a reklámügynökségek tevékenységei, a fagylaltkészítés, a tapétagyártás, a bortermelés, a villamos világítóeszközök és háztartási készülékek gyártása, a műholdas távközlés, valamint az olaj- és gázkitermelés, amelyek egyszerre több szellemitulajdon-jogot is felhasználnak.
"A fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak hozzájárulása az európai gazdasági teljesítményhez és foglalkoztatáshoz" (Intellectual Property Rights intensive industries: contribution to economic performance and employment in Europe) című, 2013. szeptemberi tanulmány a szellemitulajdon-jogok jelentőségét vizsgálja az uniós gazdaság szempontjából. A tanulmány főbb megállapításai szerint az EU teljes gazdasági tevékenységének mintegy 39%-a (évi kb. 4,7 billió euró) fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágakban keletkezik. A teljes uniós foglalkoztatás körülbelül 26%-a (56 millió állás) köthető közvetlenül ezekhez az iparágakhoz, további 9% pedig közvetetten kapcsolódik hozzájuk.
Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: "Meg vagyok győződve arról, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kiemelten fontos szerepet játszanak az innováció és a kreativitás előmozdítása terén, és örömmel fogadom a tanulmány közzétételét, amely bizonyítja, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében mennyire fontos a szellemitulajdon-jogok támogatása. A tanulmány lehetővé teszi, hogy konkrét adatokra épülő politikát folytathassunk. Kiderül belőle, hogy a csúcstechnológiai iparágaktól kezdve a sportszerek, játékok és számítógépes játékok gyártásáig a gazdaság minden területén használunk szellemitulajon-jogokat, és ezen iparágak mindegyike nemcsak egyféle, hanem gyakran több típusú szellemitulajdon-jogot is fokozottan igénybe vesz.
Benoît Battistelli, az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) elnöke így nyilatkozott: "A tanulmány rámutat arra, hogy a szabadalmak és a szellemi tulajdonhoz fűződő egyéb jogok nem csak a gazdasági elmélet szerint járnak előnyökkel. Az innovatív vállalkozások számára rendkívül fontossá váltak az immateriális javak. A szabadalmak főként a kkv-k, de a kutatóközpontok és az egyetemek számára is nyitást jelentenek a tőke és az üzleti partnerek felé. Ahhoz, hogy versenyképes maradjon a világgazdaságban, Európának még inkább ösztönöznie kell az új technológiák és az innovációk fejlesztését és használatát."
António Campinos, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) elnöke szerint: "A ma közzétett tanulmány átlátható és reprodukálható módszertanon alapul, továbbá különböző ügynökségek és országok szakértői közötti szoros együttműködés eredményeként jött létre. Arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy a szellemitulajdon-jogokhoz kapcsolódó iparágak mennyiben számítanak az uniós munkahelyek, GDP és kereskedelem szempontjából. Mára egyértelmű választ kaptunk: számítanak, nagyon is számítanak." A tanulmány az egyesült államokbeli Szabadalmi és Védjegyhivatal, valamint a Gazdasági és Statisztikai Hivatal által 2012-ben végzett, nagyjából hasonló felmérés nyomdokait követi, amely az amerikai gazdaságot illetően a BPHH/EPO által az uniós gazdaságra vonatkozóan tett megállapításokhoz hasonló eredményekre jutott.
Az Európai Bizottság a mai napon üdvözölte az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) által közösen készített, a szellemitulajdon-jogokról szóló tanulmány közzétételét. A tanulmány az uniós gazdaságra összpontosít. Azokat az iparágakat nevezi fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágaknak, amelyek a munkavállalókra vetítve a többi iparághoz képest nagyobb számban jegyeztetnek be szellemitulajdon-jogokat, vagy amelyek esetében a szellemitulajdon-jogok használata az iparág tevékenységének fontos sajátossága. Uniós szintű iparágakról van szó, azaz olyanokról, amelyek uniós szinten mérik a szellemitulajdonjog-igényt.
A tanulmány megállapításai között szerepel, hogy ezekben az iparágakban a fizetések átlagos szintje 40%-kal magasabb a többi iparághoz képest. A fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak közé tartozik: a gépi meghajtású kéziszerszámok gyártása (szabadalmak); a gyógyszergyártás (védjegyek); a karórák és órák gyártása (formatervezési minták); a könyvkiadás (szerzői jog); továbbá tejtermék és sajt gyártása (földrajzi jelzések). Fokozott szellemitulajdonjog-igényű továbbá több száz, olyan változatos területeket érintő iparág, mint a pénzügyi szolgáltatások és biztosítás, a reklámügynökségek tevékenységei, a fagylaltkészítés, a tapétagyártás, a bortermelés, a villamos világítóeszközök és háztartási készülékek gyártása, a műholdas távközlés, valamint az olaj- és gázkitermelés, amelyek egyszerre több szellemitulajdon-jogot is felhasználnak.
"A fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak hozzájárulása az európai gazdasági teljesítményhez és foglalkoztatáshoz" (Intellectual Property Rights intensive industries: contribution to economic performance and employment in Europe) című, 2013. szeptemberi tanulmány a szellemitulajdon-jogok jelentőségét vizsgálja az uniós gazdaság szempontjából. A tanulmány főbb megállapításai szerint az EU teljes gazdasági tevékenységének mintegy 39%-a (évi kb. 4,7 billió euró) fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágakban keletkezik. A teljes uniós foglalkoztatás körülbelül 26%-a (56 millió állás) köthető közvetlenül ezekhez az iparágakhoz, további 9% pedig közvetetten kapcsolódik hozzájuk.
Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: "Meg vagyok győződve arról, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kiemelten fontos szerepet játszanak az innováció és a kreativitás előmozdítása terén, és örömmel fogadom a tanulmány közzétételét, amely bizonyítja, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében mennyire fontos a szellemitulajdon-jogok támogatása. A tanulmány lehetővé teszi, hogy konkrét adatokra épülő politikát folytathassunk. Kiderül belőle, hogy a csúcstechnológiai iparágaktól kezdve a sportszerek, játékok és számítógépes játékok gyártásáig a gazdaság minden területén használunk szellemitulajon-jogokat, és ezen iparágak mindegyike nemcsak egyféle, hanem gyakran több típusú szellemitulajdon-jogot is fokozottan igénybe vesz.
Benoît Battistelli, az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) elnöke így nyilatkozott: "A tanulmány rámutat arra, hogy a szabadalmak és a szellemi tulajdonhoz fűződő egyéb jogok nem csak a gazdasági elmélet szerint járnak előnyökkel. Az innovatív vállalkozások számára rendkívül fontossá váltak az immateriális javak. A szabadalmak főként a kkv-k, de a kutatóközpontok és az egyetemek számára is nyitást jelentenek a tőke és az üzleti partnerek felé. Ahhoz, hogy versenyképes maradjon a világgazdaságban, Európának még inkább ösztönöznie kell az új technológiák és az innovációk fejlesztését és használatát."
António Campinos, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) elnöke szerint: "A ma közzétett tanulmány átlátható és reprodukálható módszertanon alapul, továbbá különböző ügynökségek és országok szakértői közötti szoros együttműködés eredményeként jött létre. Arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy a szellemitulajdon-jogokhoz kapcsolódó iparágak mennyiben számítanak az uniós munkahelyek, GDP és kereskedelem szempontjából. Mára egyértelmű választ kaptunk: számítanak, nagyon is számítanak." A tanulmány az egyesült államokbeli Szabadalmi és Védjegyhivatal, valamint a Gazdasági és Statisztikai Hivatal által 2012-ben végzett, nagyjából hasonló felmérés nyomdokait követi, amely az amerikai gazdaságot illetően a BPHH/EPO által az uniós gazdaságra vonatkozóan tett megállapításokhoz hasonló eredményekre jutott.