MTI
Új magyar stratégia a szellemi tulajdon védelmére
A kormány elfogadta a szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégiát, a Jedlik-tervet, amelyet a Magyar Közlönyben ki is hirdettek, a kormány egyúttal intézkedett a szellemi tulajdon védelmének nemzeti fejlesztési programja elkészítéséről.
A stratégiában meghatározott célok megvalósulása érdekében a kormány felhívta a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke útján - a nemzetgazdasági, valamint a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával készítsen előterjesztést a szellemi tulajdon védelmének nemzeti fejlesztési programjáról. A kormányhatározat mellékletében kiadott Jedlik-terv a 2013 és 2016 közti időszakra szól. Négy pillére közül az első az iparjogvédelem, amely ma már stratégiai tényező. A biotechnológiától és az infokommunikációtól a környezetvédelmi technológiákon át a dizájnerek tevékenységéig számos olyan terület van, amelyen szellemi tulajdon nélkül a vállalkozások ma már nem boldogulhatnak.
A második pillér a szerzői jog. A digitális fejlődés, az infokommunikációs technika és az internet térhódítása alapvetően új feltételeket teremtett ebben a körben, így új szabályozási modellek szükségesek. A harmadik pillér azt vázolja fel, hogy a szellemi tulajdon védelmét a nemzet- és gazdaságpolitikai kitörési pontokra kell fókuszálni. Végül a negyedik pillér a szellemi tulajdont védő intézményrendszerrel foglalkozik. Kormányzati szinten ez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, de a központi szerepet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tölti be. A Jedlik-terv eszközeit - az emberi és anyagi forrásokat - a hivatal biztosítja.
A Jedlik-terv megfogalmazza: a szellemi tulajdon azért kiemelten fontos a gazdaságban, mivel biztosítja a kutatási-fejlesztési ráfordítások megtérülését. Ezzel hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a versenyképesség javításához és a munkahelyteremtéshez is. A szellemi tulajdon megsértésének egyik módja a hamisítás. A kormány a Jedlik-terv mellékleteként közzétette a 2011 és 2015 közti hamisítás elleni akciótervet is. Ebben szerepel a hamis és kalóztermékek üzletbeli és internetes kínálatának a csökkentése. Az akcióterv kitér a lakosság tájékoztatására és felvilágosítására is.
A stratégiában meghatározott célok megvalósulása érdekében a kormány felhívta a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke útján - a nemzetgazdasági, valamint a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával készítsen előterjesztést a szellemi tulajdon védelmének nemzeti fejlesztési programjáról. A kormányhatározat mellékletében kiadott Jedlik-terv a 2013 és 2016 közti időszakra szól. Négy pillére közül az első az iparjogvédelem, amely ma már stratégiai tényező. A biotechnológiától és az infokommunikációtól a környezetvédelmi technológiákon át a dizájnerek tevékenységéig számos olyan terület van, amelyen szellemi tulajdon nélkül a vállalkozások ma már nem boldogulhatnak.
A második pillér a szerzői jog. A digitális fejlődés, az infokommunikációs technika és az internet térhódítása alapvetően új feltételeket teremtett ebben a körben, így új szabályozási modellek szükségesek. A harmadik pillér azt vázolja fel, hogy a szellemi tulajdon védelmét a nemzet- és gazdaságpolitikai kitörési pontokra kell fókuszálni. Végül a negyedik pillér a szellemi tulajdont védő intézményrendszerrel foglalkozik. Kormányzati szinten ez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, de a központi szerepet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tölti be. A Jedlik-terv eszközeit - az emberi és anyagi forrásokat - a hivatal biztosítja.
A Jedlik-terv megfogalmazza: a szellemi tulajdon azért kiemelten fontos a gazdaságban, mivel biztosítja a kutatási-fejlesztési ráfordítások megtérülését. Ezzel hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a versenyképesség javításához és a munkahelyteremtéshez is. A szellemi tulajdon megsértésének egyik módja a hamisítás. A kormány a Jedlik-terv mellékleteként közzétette a 2011 és 2015 közti hamisítás elleni akciótervet is. Ebben szerepel a hamis és kalóztermékek üzletbeli és internetes kínálatának a csökkentése. Az akcióterv kitér a lakosság tájékoztatására és felvilágosítására is.