Napi Online
A kábeltévé egyik nagy előnye az óriási sávszélesség
Bár napjainkban egyre több szó esik a digitalizálásról, ez valójában nem most köszöntött be, hanem 2000-ben, amikor megjelent az első digitális műholdas szolgáltatás Magyarország felett. Napjainkban már minden negyedik háztartásban - körülbelül 900 ezer lakásban -, található digitális set-top-box.
A T-Kábel Magyarország digitális szolgáltatása egy elég gazdag portfólión alapszik, hisz a mintegy 50 analóg csatorna mellett 115 digitális és nyolc HD-műsort kínál a társaság. Ezáltal nagyon jól szegmentálható az ügyféligény, és az előfizetők érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak - például a tematikus csatornákból összeállított - csomagokat - mondta Putz József, a T-Kábel Magyarország műszaki igazgatója. Putz József kitért arra is, hogy a földi digitális műsorszórás esetén a frekvencia részint állami tulajdonú, másrészt korlátos erőforrás, s míg a kábelszolgáltatásnál a frekvencia a cég tulajdona (bár ebben az esetben is korlátos erőforrásról van szó), de ez az előbbinél jóval nagyobb lehetőséget biztosít: földi digitális műsorszórásnál hat, míg kábelesnél akár kilencven frekvencia áll rendelkezésre.
Az első esetben fizikailag nehéz szegmentálni az előfizetőket, az utóbbiak esetében viszont a kábelhálózat zárt volta miatt sokféleképpen lehet kielégíteni az előfizetői csoportok igényeit. Nagyon nagyok tehát a különbségek a két technológia között. A kábeltévé egyik nagy előnye az óriási sávszélesség, előfizetői irányban akár 4 GB/s áll rendelkezésre, ezt kell tudni jól kihasználni. Várhatóan a távolabbi jövőben a műsorok jelentős része áttér a nagy felbontású HD-szolgáltatásra, márpedig ennek nagy a sávszélességigénye. Az igazgató információi szerint a földi digitális szolgáltatásban - az első frekvenciacsomagban - három HD-csatorna juthat el a nézőkhöz. A kábeltévénél ez kevésbé korlátos, a T-Kábel nyolc más csatornát továbbít HD-minőségben, s számuk idővel tovább gyarapodhat.
Putz József szerint valószínűleg az előfizetőknek arra nem lesz igényük, hogy ezer csatornából válasszanak, mint ahogyan azt a műholdas szolgáltatásnál elvileg már ma is megtehetnék, így tehát az a lehetőség, amit egy kábelszolgáltató össze tud rakni, elég jól illeszkedik az ügyfelek igényszintjéhez.
A felnövekvő új generáció már kevésbé tekinti elsődlegesnek a nagy képernyőt, ehelyett az asztali számítógépet vagy a laptopot részesítik előnyben (tehát a kisebb képernyőt), s inkább az in-teraktív szolgáltatások felé mennek el. Putz József szerint a jövőben az interaktivitás lesz az egyik fő érték. Ebben a kábelnek ugyancsak óriási az előnye, bármelyik más platformmal - műholdas vagy földi műsorszórással - szemben.
Az igazgató kitért arra is, hogy a digitalizálási kötelezettség mint elv a földi műsorszórásra vonatkozik, Magyarországnak e téren az a kötelezettsége az unióval szemben, hogy 2012-re kapcsolja le az analóg szolgáltatást. Ilyen "kényszer" nem létezik a kábeles szolgáltatásban, itt ez egy műszaki, gazdasági lehetőség, ezért is indult el először a digitalizálás folyamata a nagy kábelszolgáltatóknál. Putz József azt is elmondta, hogy az analóg kábeltévé nagy hátránya, hogy nagyon nehéz szegmentálni az ügyféligényt.
Amikor a T-Kábel tíz évvel ezelőtt elindult, négy terméke volt: az egyes, a kettes és a hármas csomag, valamint az HBO. Ma pedig nagyságrendileg száz terméke van a társaságnak, mert a kétirányúsítás, illetve a digitális szolgáltatáslehetővé tette, hogy jobban szegmentálják az ügyféligényt, jobban meg tudják célozni az előfizetőket, akik így aztán azért fizetnek, amit szeretnek. A digitalizálás az analóg jelhez képest többletszolgáltatásokat hordoz, és minőségében is sokkal jobb, hisz az átviteli út hibái nem adódnak össze, szemben az analóggal. Mindezek mellett a digitális szolgáltatásnál megvalósíthatóak azok a mai korszerű követelmények is, hogy például ne csak egy sztereohangot halljon az ügyfél egy-egy filmnél, hanem a moziélményt megközelítő 5.1 digitális hangot is. A digitalizálás során olyan többletszolgáltatások is elérhetővé válnak, mint például a digitális műsorújság, amelyből - a teletexthez képest - sokkal több és jobban elérhető információt szerezhet a néző, reklám nélkül.
Putz József hangsúlyozta, hogy a digitalizálás jó az előfizetőnek, mert például többet kap a pénzéért, jó a szolgáltatónak, mert több terméket tud ugyanazon a kábelen eljuttatni, hiszen egy analóg jel helyett akár tízet is el tud juttatni az előfizetőhöz, és lehetőséget biztosít a HD-szolgáltatás megvalósítására. Az előfizetőknek azonban sokáig még a set-top-box lesz az egyetlen olyan eszköz, amellyel igénybe tudják venni a digitális szolgáltatást. A közeljövőben tehát nem várható, hogy ez beleköltözzön a televíziókészülékbe, s ott hiba nélkül működjön, hiszen minden szolgáltatónak saját megjelenítése, szoftvere van, amit neki fejlesztenek ki a set-top-boxok gyártói. S ha pedig egy ügyfél idővel átmegy egy másik szolgáltatóhoz, az szoftvercserével járna a tévékészülékben, s ha ezeket nem tesztelik megfelelően, akkor nem tökéletes a vétel.
Európa fölött 2004. január 1-jén indult el kísérleti jelleggel a HD-szolgáltatás, aminek egy külföldön élő magyar származású szakember, Gabriel Fehervari volt az atyja. A HD-tévé egyébként Európa fölött kevésbé hangsúlyos, mint az Amerikai Egyesült Államok fölött, ott a digitalizálás lényegesen nagyobb ugrás volt, mint az 1961-ben kitalált európai PAL-rendszernél. Ez ugyanis sokkal jobb minőségű, mint az amerikai úgynevezett NTSC-rendszerű kép. Európában ezért kevésbé volt igény a cserére, de miután a stúdiók ma már HD-technológiával épülnek (mint például az MTV új stúdiója is), így elterjedése is gyorsabb lesz.
Az egyik műholdas portál szerint ma a világban 18 337 digitális tévécsatorna látható, ehhez képest összesen 408 HD-tv-csatorna van, tehát még jelentős a különbség a két technológia elterjedtsége között. Amikor a T-Kábel tíz évvel ezelőtt elindult, négy terméke volt, ma pedig nagyságrendileg száz, mert a kétirányúsítás, illetve a digitális szolgáltatás a lehetővé tette azt, hogy jobban szegmentálják az ügyféligényt, jobban meg tudják célozni az előfizetőket, akik így aztán azért fizetnek, amit szeretnek.
A T-Kábel Magyarország digitális szolgáltatása egy elég gazdag portfólión alapszik, hisz a mintegy 50 analóg csatorna mellett 115 digitális és nyolc HD-műsort kínál a társaság. Ezáltal nagyon jól szegmentálható az ügyféligény, és az előfizetők érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak - például a tematikus csatornákból összeállított - csomagokat - mondta Putz József, a T-Kábel Magyarország műszaki igazgatója. Putz József kitért arra is, hogy a földi digitális műsorszórás esetén a frekvencia részint állami tulajdonú, másrészt korlátos erőforrás, s míg a kábelszolgáltatásnál a frekvencia a cég tulajdona (bár ebben az esetben is korlátos erőforrásról van szó), de ez az előbbinél jóval nagyobb lehetőséget biztosít: földi digitális műsorszórásnál hat, míg kábelesnél akár kilencven frekvencia áll rendelkezésre.
Az első esetben fizikailag nehéz szegmentálni az előfizetőket, az utóbbiak esetében viszont a kábelhálózat zárt volta miatt sokféleképpen lehet kielégíteni az előfizetői csoportok igényeit. Nagyon nagyok tehát a különbségek a két technológia között. A kábeltévé egyik nagy előnye az óriási sávszélesség, előfizetői irányban akár 4 GB/s áll rendelkezésre, ezt kell tudni jól kihasználni. Várhatóan a távolabbi jövőben a műsorok jelentős része áttér a nagy felbontású HD-szolgáltatásra, márpedig ennek nagy a sávszélességigénye. Az igazgató információi szerint a földi digitális szolgáltatásban - az első frekvenciacsomagban - három HD-csatorna juthat el a nézőkhöz. A kábeltévénél ez kevésbé korlátos, a T-Kábel nyolc más csatornát továbbít HD-minőségben, s számuk idővel tovább gyarapodhat.
Putz József szerint valószínűleg az előfizetőknek arra nem lesz igényük, hogy ezer csatornából válasszanak, mint ahogyan azt a műholdas szolgáltatásnál elvileg már ma is megtehetnék, így tehát az a lehetőség, amit egy kábelszolgáltató össze tud rakni, elég jól illeszkedik az ügyfelek igényszintjéhez.
A felnövekvő új generáció már kevésbé tekinti elsődlegesnek a nagy képernyőt, ehelyett az asztali számítógépet vagy a laptopot részesítik előnyben (tehát a kisebb képernyőt), s inkább az in-teraktív szolgáltatások felé mennek el. Putz József szerint a jövőben az interaktivitás lesz az egyik fő érték. Ebben a kábelnek ugyancsak óriási az előnye, bármelyik más platformmal - műholdas vagy földi műsorszórással - szemben.
Az igazgató kitért arra is, hogy a digitalizálási kötelezettség mint elv a földi műsorszórásra vonatkozik, Magyarországnak e téren az a kötelezettsége az unióval szemben, hogy 2012-re kapcsolja le az analóg szolgáltatást. Ilyen "kényszer" nem létezik a kábeles szolgáltatásban, itt ez egy műszaki, gazdasági lehetőség, ezért is indult el először a digitalizálás folyamata a nagy kábelszolgáltatóknál. Putz József azt is elmondta, hogy az analóg kábeltévé nagy hátránya, hogy nagyon nehéz szegmentálni az ügyféligényt.
Amikor a T-Kábel tíz évvel ezelőtt elindult, négy terméke volt: az egyes, a kettes és a hármas csomag, valamint az HBO. Ma pedig nagyságrendileg száz terméke van a társaságnak, mert a kétirányúsítás, illetve a digitális szolgáltatáslehetővé tette, hogy jobban szegmentálják az ügyféligényt, jobban meg tudják célozni az előfizetőket, akik így aztán azért fizetnek, amit szeretnek. A digitalizálás az analóg jelhez képest többletszolgáltatásokat hordoz, és minőségében is sokkal jobb, hisz az átviteli út hibái nem adódnak össze, szemben az analóggal. Mindezek mellett a digitális szolgáltatásnál megvalósíthatóak azok a mai korszerű követelmények is, hogy például ne csak egy sztereohangot halljon az ügyfél egy-egy filmnél, hanem a moziélményt megközelítő 5.1 digitális hangot is. A digitalizálás során olyan többletszolgáltatások is elérhetővé válnak, mint például a digitális műsorújság, amelyből - a teletexthez képest - sokkal több és jobban elérhető információt szerezhet a néző, reklám nélkül.
Putz József hangsúlyozta, hogy a digitalizálás jó az előfizetőnek, mert például többet kap a pénzéért, jó a szolgáltatónak, mert több terméket tud ugyanazon a kábelen eljuttatni, hiszen egy analóg jel helyett akár tízet is el tud juttatni az előfizetőhöz, és lehetőséget biztosít a HD-szolgáltatás megvalósítására. Az előfizetőknek azonban sokáig még a set-top-box lesz az egyetlen olyan eszköz, amellyel igénybe tudják venni a digitális szolgáltatást. A közeljövőben tehát nem várható, hogy ez beleköltözzön a televíziókészülékbe, s ott hiba nélkül működjön, hiszen minden szolgáltatónak saját megjelenítése, szoftvere van, amit neki fejlesztenek ki a set-top-boxok gyártói. S ha pedig egy ügyfél idővel átmegy egy másik szolgáltatóhoz, az szoftvercserével járna a tévékészülékben, s ha ezeket nem tesztelik megfelelően, akkor nem tökéletes a vétel.
Európa fölött 2004. január 1-jén indult el kísérleti jelleggel a HD-szolgáltatás, aminek egy külföldön élő magyar származású szakember, Gabriel Fehervari volt az atyja. A HD-tévé egyébként Európa fölött kevésbé hangsúlyos, mint az Amerikai Egyesült Államok fölött, ott a digitalizálás lényegesen nagyobb ugrás volt, mint az 1961-ben kitalált európai PAL-rendszernél. Ez ugyanis sokkal jobb minőségű, mint az amerikai úgynevezett NTSC-rendszerű kép. Európában ezért kevésbé volt igény a cserére, de miután a stúdiók ma már HD-technológiával épülnek (mint például az MTV új stúdiója is), így elterjedése is gyorsabb lesz.
Az egyik műholdas portál szerint ma a világban 18 337 digitális tévécsatorna látható, ehhez képest összesen 408 HD-tv-csatorna van, tehát még jelentős a különbség a két technológia elterjedtsége között. Amikor a T-Kábel tíz évvel ezelőtt elindult, négy terméke volt, ma pedig nagyságrendileg száz, mert a kétirányúsítás, illetve a digitális szolgáltatás a lehetővé tette azt, hogy jobban szegmentálják az ügyféligényt, jobban meg tudják célozni az előfizetőket, akik így aztán azért fizetnek, amit szeretnek.