SG.hu
A futball VB volt az év televíziós eseménye
Egész Európában Magyarországon a legkedveltebbek a kereskedelmi tévécsatornák és a legkevésbé népszerűek a közszolgálati adások - derül ki a UPC nemzetközi felméréséből.
Az immár harmadik alkalommal folytatott páneurópai televíziós vizsgálatot a Research International végezte az UPC megbízásából több mint 6000 tévénéző megkérdezésével, Hollandiában, Írországban, Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Svájcban, Belgiumban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Szlovéniában és Magyarországon.
A felmérés szerint az európai nézők többségében a nemzeti kereskedelmi tévécsatornákat kedvelik inkább (átlag 37%-ban), mint a közszolgálatiakat (31%). Míg azonban a kontinens nyugati felén csupán néhány százalékos a különbség, Kelet-Európában átlagosan másfélszeres (50 ill. 33%), hazánkban pedig a legmagasabb: több mint négyszeres! Magyarországon a válaszadók 69%-a nevezte kedvencének a kereskedelmi adókat, miközben csupán 16% mondta ezt a közszolgálatiakról.
Az erős kötődés ellenére csak kevesebb, mint egyötödük van tisztában azzal általában, hogy egy adott héten milyen műsorok lesznek. A többségük vagy naponta tájékozódik a programról vagy egyszerűen csak kapcsolgat a csatornák közt és így választja ki az esti néznivalót. Az adásokról még mindig többségében a hagyományos műsorújságokból tájékozódnak az európaiak (52%, itthon 44%), bár hazánkban például majdnem ugyanannyian lapozgatják e célból a teletextet (40% szemben az európai 26%-os átlaggal), de az internetes tévéprogram-keresésben sem vagyunk nagyon lemaradva (11%, Európában 17%). Ha pedig elmulasztjuk a kinézett műsort, 40%-ban rögzítjük és felvételről megtekintjük (EU-átlag 47%), sőt a nézők 6%-a már internetről nézi vissza, amiről lemaradt - bár ez még csaka fele az európai átlagnak (12%).
Európa-szerte mindenütt a filmek a legkedveltebb célpontjai a tévézésnek: a megkérdezettek fele jelölte meg ezt kedvenc zsánerének. Hazánkban is csak kissé lemaradva követik ezt a kategóriát a hír- és aktuális műsorok, majd a sport, a humor és a természetfilmek illetve a sorozatok következnek a népszerűségi listán. A sor végén álló kultúra és művészet zsánert európai átlagban mindössze 4%, nálunk 3% említette kedvenceként. Míg azonban Európa-szerte többségében úgy vélik, kizárólag a nézői véleményeknek kell eldönteniük, milyen típusú műsorok mehetnek adásba és milyenek nem, a magyarok inkább az államra bíznák ennek meghatározását.
Noha Európa-szerte egyre több tévéműsor alkalmaz SMS-szavazást, ez a fajta aktív közreműködés a nézők körében egyelőre nem igazán terjedt el. A megkérdezetteknek mind a kontinens átlagában, mind idehaza csak a negyede mondta azt, hogy alkalmanként küld egy-egy szöveges üzenetet, 69% (hazánkban 64%) azonban soha nem tette még ezt meg.
A legjelesebb televíziós eseménynek idén a kontinensen, ezen belül hazánkban is a németországi foci VB bizonyult. Persze ezt szinte kizárólag férfiak említették, a hazai nők számára a Megasztár találtatott 2006-ban a legemlékezetesebbnek. Az egyébként erősen megosztott európai átlaggal szemben a VB-döntő idején idehaza nem Franciaországnak, hanem a nyertes olasz csapatnak szurkoltak többen (éppen kétszer annyian).
A futball egyben messze a legnépszerűbb tévés sportág is: az európaiak csaknem a fele ezt teszi az első helyre. A focit átlagosan mintegy fele akkora (22%, idehaza jóval magasabb, 34%) arányban a Forma1 követi. Míg azonban Európa-szerte a népszerűségi sort ezután a tenisz, a síelés és a korcsolyázás folytatja, nálunk a korcsolyát sorolják a 3. helyre, majd pedig az úszás és az atlétika miatt ülnek szívesebben a képernyő elé.
A futball-közvetítések mennyiségével többnyire mindenütt elégedettek a nézők. A magyaroknak is csupán 14%-a (többségében férfi) szeretne még több meccset látni, 27%-uk (többségében nő) viszont a jelenleginél kevesebbel is beérné. Az élő közvetítéseket háromszor annyian szeretik, mint az összefoglalókat és az elemzéseket.
Kedvenc sportriporterüknek a magyar válaszadók idén Gundel Takács Gábort nevezték meg, míg legkedveltebb híradós műsorvezetőjüknek - csakúgy, mint tavaly - ebben az évben is az RTL Klubos Erős Antóniát, illetve a közszolgálatból Pálffy Istvánt említették.
Az immár harmadik alkalommal folytatott páneurópai televíziós vizsgálatot a Research International végezte az UPC megbízásából több mint 6000 tévénéző megkérdezésével, Hollandiában, Írországban, Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Svájcban, Belgiumban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Szlovéniában és Magyarországon.
A felmérés szerint az európai nézők többségében a nemzeti kereskedelmi tévécsatornákat kedvelik inkább (átlag 37%-ban), mint a közszolgálatiakat (31%). Míg azonban a kontinens nyugati felén csupán néhány százalékos a különbség, Kelet-Európában átlagosan másfélszeres (50 ill. 33%), hazánkban pedig a legmagasabb: több mint négyszeres! Magyarországon a válaszadók 69%-a nevezte kedvencének a kereskedelmi adókat, miközben csupán 16% mondta ezt a közszolgálatiakról.
Az erős kötődés ellenére csak kevesebb, mint egyötödük van tisztában azzal általában, hogy egy adott héten milyen műsorok lesznek. A többségük vagy naponta tájékozódik a programról vagy egyszerűen csak kapcsolgat a csatornák közt és így választja ki az esti néznivalót. Az adásokról még mindig többségében a hagyományos műsorújságokból tájékozódnak az európaiak (52%, itthon 44%), bár hazánkban például majdnem ugyanannyian lapozgatják e célból a teletextet (40% szemben az európai 26%-os átlaggal), de az internetes tévéprogram-keresésben sem vagyunk nagyon lemaradva (11%, Európában 17%). Ha pedig elmulasztjuk a kinézett műsort, 40%-ban rögzítjük és felvételről megtekintjük (EU-átlag 47%), sőt a nézők 6%-a már internetről nézi vissza, amiről lemaradt - bár ez még csaka fele az európai átlagnak (12%).
Európa-szerte mindenütt a filmek a legkedveltebb célpontjai a tévézésnek: a megkérdezettek fele jelölte meg ezt kedvenc zsánerének. Hazánkban is csak kissé lemaradva követik ezt a kategóriát a hír- és aktuális műsorok, majd a sport, a humor és a természetfilmek illetve a sorozatok következnek a népszerűségi listán. A sor végén álló kultúra és művészet zsánert európai átlagban mindössze 4%, nálunk 3% említette kedvenceként. Míg azonban Európa-szerte többségében úgy vélik, kizárólag a nézői véleményeknek kell eldönteniük, milyen típusú műsorok mehetnek adásba és milyenek nem, a magyarok inkább az államra bíznák ennek meghatározását.
Noha Európa-szerte egyre több tévéműsor alkalmaz SMS-szavazást, ez a fajta aktív közreműködés a nézők körében egyelőre nem igazán terjedt el. A megkérdezetteknek mind a kontinens átlagában, mind idehaza csak a negyede mondta azt, hogy alkalmanként küld egy-egy szöveges üzenetet, 69% (hazánkban 64%) azonban soha nem tette még ezt meg.
A legjelesebb televíziós eseménynek idén a kontinensen, ezen belül hazánkban is a németországi foci VB bizonyult. Persze ezt szinte kizárólag férfiak említették, a hazai nők számára a Megasztár találtatott 2006-ban a legemlékezetesebbnek. Az egyébként erősen megosztott európai átlaggal szemben a VB-döntő idején idehaza nem Franciaországnak, hanem a nyertes olasz csapatnak szurkoltak többen (éppen kétszer annyian).
A futball egyben messze a legnépszerűbb tévés sportág is: az európaiak csaknem a fele ezt teszi az első helyre. A focit átlagosan mintegy fele akkora (22%, idehaza jóval magasabb, 34%) arányban a Forma1 követi. Míg azonban Európa-szerte a népszerűségi sort ezután a tenisz, a síelés és a korcsolyázás folytatja, nálunk a korcsolyát sorolják a 3. helyre, majd pedig az úszás és az atlétika miatt ülnek szívesebben a képernyő elé.
A futball-közvetítések mennyiségével többnyire mindenütt elégedettek a nézők. A magyaroknak is csupán 14%-a (többségében férfi) szeretne még több meccset látni, 27%-uk (többségében nő) viszont a jelenleginél kevesebbel is beérné. Az élő közvetítéseket háromszor annyian szeretik, mint az összefoglalókat és az elemzéseket.
Kedvenc sportriporterüknek a magyar válaszadók idén Gundel Takács Gábort nevezték meg, míg legkedveltebb híradós műsorvezetőjüknek - csakúgy, mint tavaly - ebben az évben is az RTL Klubos Erős Antóniát, illetve a közszolgálatból Pálffy Istvánt említették.
