SG.hu·
Fokozatosan teret veszít a mozi
Miközben az utóbbi években országszerte egyre kevesebb a moziterem, Budapesten a multiplexek elterjedésével emelkedett a számuk: míg a kilencvenes évek közepén 50-80 működött a fővárosban, addig 2001-re 124, 2005 végére pedig 133.
A más településeken nyilvántartott mintegy ötszáz mozi közül az évtized elején már csak 326-ot, 2005-ben pedig 276-ot üzemeltettek városokban. A legnagyobb veszteséget a községek szenvedték el, ahol az 1990-es évek elején még 1300 mozi volt, tíz év múlva csak 172, jelenleg pedig csupán 57.
Vidéken mind több város marad mozi nélkül: 2001-ben 70 százalékukban volt valamilyen moziterem - túlnyomórészt egytermes -, 2005 végére azonban alig több mint 40 százalékukban üzemelt filmszínház, viszont ezek csaknem kétharmada többtermes. Budapesten és a nagyvárosokban - jórészt a bevásárlóközpontokban - egyre inkább elterjedtek a több vetítőhelységes mozik, az egy mozira jutó teremszám folyamatosan emelkedik: az öt évvel ezelőtti 1,54-ről mára 1,91-re nőtt.
Magyarországon tavaly a lakosság összesen 9,8 milliárd forintot költött mozijegyre, ez folyó áron 10 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Ezzel véget ért az a hároméves időszak, amikor az éves jegybevétel meghaladta a tízmilliárd forintot. Eközben nem erősödött tovább a területi koncentráció, mivel az öt évvel korábbihoz hasonlóan továbbra is a bevétel 62 százalékát a fővárosban realizálják a filmszínházak. Településtípusonként vizsgálva is változatlanok az arányok: a többi város súlya 37 százalék körüli, a községek pedig 0,2-0,5 százalékkal részesednek a teljes bevételből.
Mivel az egyre kevesebb moziban mind kevesebb jegyet tudnak eladni, az üzemeltetők a jegyek árának emelésével próbálkoznak. Ennek következtében, hogy az egy látogatóra jutó jegybevétel a 2001-es 636 forintról tavaly 807 forintra emelkedett (ez 27 százalékos növekedés).
Az egy vetítésre jutó átlagos nézőszám alapján Magyarországon tavaly a Narnia krónikái című amerikai-új-zélandi mese-fantasy volt a leglátogatottabb film 105 fővel. A listán a második helyen a Harry Potter és a tűz serlege című film végzett, míg a harmadik a Fűrész II. lett - derül ki a KSH adataiból.
Az ilyen módon számolt 21-es listára a magyar filmek közül a Sorstalanság (67 fő), a Csak szex és más semmi (52 fő), a Csudafilm (37 fő), valamint az Egy szoknya, egy nadrág (33 fő) került fel. A legjobbak között több olyan alkotás is szerepel, mint például a Ponyvaregény felújított verziója, amelyet összességében viszonylag kevesen néztek meg, ám a nem túl magas vetítésszám miatt jó átlagos nézettséget produkált. A jelek szerint tehát a kisebb érdeklődésre számot tartó filmeket is lehet rentábilisan eljuttatni a nézőkhöz.
A más településeken nyilvántartott mintegy ötszáz mozi közül az évtized elején már csak 326-ot, 2005-ben pedig 276-ot üzemeltettek városokban. A legnagyobb veszteséget a községek szenvedték el, ahol az 1990-es évek elején még 1300 mozi volt, tíz év múlva csak 172, jelenleg pedig csupán 57.
Vidéken mind több város marad mozi nélkül: 2001-ben 70 százalékukban volt valamilyen moziterem - túlnyomórészt egytermes -, 2005 végére azonban alig több mint 40 százalékukban üzemelt filmszínház, viszont ezek csaknem kétharmada többtermes. Budapesten és a nagyvárosokban - jórészt a bevásárlóközpontokban - egyre inkább elterjedtek a több vetítőhelységes mozik, az egy mozira jutó teremszám folyamatosan emelkedik: az öt évvel ezelőtti 1,54-ről mára 1,91-re nőtt.
Magyarországon tavaly a lakosság összesen 9,8 milliárd forintot költött mozijegyre, ez folyó áron 10 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Ezzel véget ért az a hároméves időszak, amikor az éves jegybevétel meghaladta a tízmilliárd forintot. Eközben nem erősödött tovább a területi koncentráció, mivel az öt évvel korábbihoz hasonlóan továbbra is a bevétel 62 százalékát a fővárosban realizálják a filmszínházak. Településtípusonként vizsgálva is változatlanok az arányok: a többi város súlya 37 százalék körüli, a községek pedig 0,2-0,5 százalékkal részesednek a teljes bevételből.
Mivel az egyre kevesebb moziban mind kevesebb jegyet tudnak eladni, az üzemeltetők a jegyek árának emelésével próbálkoznak. Ennek következtében, hogy az egy látogatóra jutó jegybevétel a 2001-es 636 forintról tavaly 807 forintra emelkedett (ez 27 százalékos növekedés).
Az egy vetítésre jutó átlagos nézőszám alapján Magyarországon tavaly a Narnia krónikái című amerikai-új-zélandi mese-fantasy volt a leglátogatottabb film 105 fővel. A listán a második helyen a Harry Potter és a tűz serlege című film végzett, míg a harmadik a Fűrész II. lett - derül ki a KSH adataiból.
Az ilyen módon számolt 21-es listára a magyar filmek közül a Sorstalanság (67 fő), a Csak szex és más semmi (52 fő), a Csudafilm (37 fő), valamint az Egy szoknya, egy nadrág (33 fő) került fel. A legjobbak között több olyan alkotás is szerepel, mint például a Ponyvaregény felújított verziója, amelyet összességében viszonylag kevesen néztek meg, ám a nem túl magas vetítésszám miatt jó átlagos nézettséget produkált. A jelek szerint tehát a kisebb érdeklődésre számot tartó filmeket is lehet rentábilisan eljuttatni a nézőkhöz.