Napi Online
Messze még az új médiatörvény
A szakma új médiatörvény mielőbbi megszületését szorgalmazza, ám a készülő, az eddiginél is szigorúbb jogszabály tervezetét egy részük nem tartja jónak, függetlenül az elfogadásához szükséges politikai konszenzus meglététől vagy hiányától.
A médiatörvény 1996-os megszületése után szakmai körökben szinte azonnal felmerült a módosítás igénye, de az egyetlen határozott lépést az utóbbi időben csak az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tette meg: az általa létrehozott Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet az ORTT megbízásából elkezdte a jogszabálytervezet megalkotását.
Ezt azonban a szakma egy része nem támogatná (és akkor még nem esett szó a kétharmados törvényhez szükséges politikai konszenzusról). Bogdán Tibor, a jogszabály normaszövegét kidolgozó bizottság vezetője a NAPI Gazdaságnak elmondta, a héten elkészülnek a normaszöveggel, amelyet aztán átadnak az ORTT-nek és felteszik az internetre is. A testület szándékai szerint a jelentős piaci erejű médiumok, vagyis a 30 százalékos közönségarányt meghaladó mutatóval rendelkező adók (ilyen például az RTL Klub és a TV2) tulajdonosai csak saját reklámidejüket értékesíthetnék, szemben a mostani gyakorlattal, amikor e cégek több kis televízió reklámidejét is árusítják. (Elképzelhető, hogy a 30 százalékot még lejjebb is viszik.)
Azok a cégek, amelyek bármilyen tulajdoni vagy menedzsmentkapcsolatban állnak valamelyik jelentős piaci erővel bíró szereplővel, nem indíthatnának új adókat. Egy vállalkozás működtethetne több csatornát is, ám ha azok együttesen elérik a 30 százalékot (vagy az alacsonyabb limitet), tovább már nem terjeszkedhetnének. A bizottság tagjai azt a gyakorlatot is megszüntetnék, amikor egy televízió valamelyik tulajdonosa külföldről juttatja el a jelet a magyar piacra.
A törvényjavaslat szerint a közmédiumok - amelyek feladatait külön szabályoznák - nem sugározhatnának kereskedelmi reklámokat; finanszírozásukat a brit gyakorlat alapján nem évente, hanem nagyobb, például tízéves ciklusra vonatkozóan oldanák meg (költségvetésüket viszonyíthatnák a központi büdzséhez vagy a GDP-hez, vagy előre meghatároznának egy fix összeget, amit inflációval növelnének az évek során). A tízéves perióduson belül öt év után lenne egy felülvizsgálat.
Rudi Zoltán, a Magyar Televízió (MTV) elnöke úgy látja, egyszerűbb, gyorsabb és praktikusabb egy új médiatörvény megalkotása a meglévő korrigálása helyett, jobb lenne tiszta lappal indulni. Az elmúlt tíz évben a hatályos médiatörvény sok hiányosságára derült fény, ráadásul a jogszabály a technika fejlődését (mint például a digitális műsorterjesztést) sem vette figyelembe. Rudi Zoltán szerint nem szerencsés, hogy egy olyan testület (az ORTT) készíti a jogszabály tervezetét, amelyre az szintén vonatkoznék, ráadásul a megismert változat megerősítené a testület szerepét.
"Az ORTT-nek véleményező, javaslattevő szerepet kellene betöltenie a törvény előkészítése során. A törvénytervezet nem oldja meg a média igazi problémáit" - tette hozzá az MTV elnöke - "ahogy a jó szándékkal, de bizalmatlan légkörben megalkotott 1996-os jogszabály sem tudta garantálni az MTV politikai, gazdasági függetlenségét, technikai fejlődését, illetve a kiszámítható finanszírozást, úgy a mostani tervezet sem képes biztosítani ezeket." Rudi szerint ugyanakkor elemi kötelességük a politikai döntéshozóknak az új jogszabály mielőbbi megalkotása, illetve elfogadása.
Gőblyös István, a Magyar Rádió alelnöke kifejtette: a jelenlegi törvény is jó lenne, ha korrektül használnák, csupán módosítani kellene annak érdekében, hogy biztosítsák a közszolgálati intézmények erőforrásait, szakmaiságuk és kiegyensúlyozottságuk számonkérhetőségét. Az alelnök egyébként el tudja fogadni a törvénytervezet megismert változatát - bár őket elfelejtették megkérdezni annak készítői -, szerinte a testület komoly szakmai munkát végzett, s jó eredményre jutott. Gőblyös szerint vagy ebben az évben megszületik az új - vagy módosított - jogszabály, vagy ebben a ciklusban sem lesz új törvény.
"Teljesen új törvényre van szükség" - mondta Kereszty Gábor, a tv2 vezérigazgatója -, "mert például az uniós szabályozáshoz és környezetéhez képest a magyar médiatörvény teljesen elavult. Nem elég csak módosítani: a digitalizáció közeledtével az egészet új alapokra kell helyezni, hiszen az teljesen átalakítja a médiapiac működését. A most készülő tervezet legutóbbi változata olyannyira nem felel meg a piaci körülményeknek és az uniós szabályoknak, hogy még megvitatni sem érdemes." Arra a kérdésre, lát-e reális lehetőséget a jogszabály mielőbbi megszületésére, Kereszty igennel válaszolt, hiszen anélkül egyszerűen nem lehet majd gazdasági szempontból hatékonyan és ésszerű jogi keretek között áttérni a digitális piacra, amit viszont az EU előír.
Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója szerint a jelenlegi médiatörvény helyett valószínűleg másikra lenne szükség, hiszen az új gazdasági és technikai követelmények miatt olyan sok ponton kell változtatni, ami teljesen új jogszabályt jelent, akkor is, ha azt módosításnak neveznénk. A kettő között abból a szempontból sincs különbség, hogy mind új törvény, mind a meglévő módosítása kétharmados parlamenti többséget igényel. Ez, ismerve a parlamenti erőviszonyokat, nagyon megnehezíti a változtatást, noha abban valószínűleg minden szakember, sőt talán minden politikai oldal egyetért, hogy a mai médiatörvény alkalmatlan feladatának ellátására.
Véleménye szerint az ORTT megbízásából készült jogszabálytervezet előrelépésnek semmiképpen nem nevezhető; nem sok olyan része lehet, amely kiállná az alkotmányosság próbáját, az üzleti racionalitás próbáján pedig biztosan elbukna. "Nagy kérdés az is" - tette hozzá -, "vajon szükség van-e egyáltalán átfogó médiatörvényre, vagy inkább csak kifejezetten a közszolgálati médiumok szabályozását kell megoldani. A XXI. században a rádió-, illetve a tévéfrekvencia már nem véges erőforrás, ezért nem teljesen világos, miért kellene a tévé- és rádiótársaságokat külön szabályozni és felügyelő hatóság alá rendelni. A fogyasztóvédelem, a hírközlési vagy a versenyfelügyelet és a bíróságok minden szükséges állami feladat ellátására alkalmasak és elégségesek a média más területein és számos iparágban is."
A médiatörvény 1996-os megszületése után szakmai körökben szinte azonnal felmerült a módosítás igénye, de az egyetlen határozott lépést az utóbbi időben csak az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tette meg: az általa létrehozott Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet az ORTT megbízásából elkezdte a jogszabálytervezet megalkotását.
Ezt azonban a szakma egy része nem támogatná (és akkor még nem esett szó a kétharmados törvényhez szükséges politikai konszenzusról). Bogdán Tibor, a jogszabály normaszövegét kidolgozó bizottság vezetője a NAPI Gazdaságnak elmondta, a héten elkészülnek a normaszöveggel, amelyet aztán átadnak az ORTT-nek és felteszik az internetre is. A testület szándékai szerint a jelentős piaci erejű médiumok, vagyis a 30 százalékos közönségarányt meghaladó mutatóval rendelkező adók (ilyen például az RTL Klub és a TV2) tulajdonosai csak saját reklámidejüket értékesíthetnék, szemben a mostani gyakorlattal, amikor e cégek több kis televízió reklámidejét is árusítják. (Elképzelhető, hogy a 30 százalékot még lejjebb is viszik.)
Azok a cégek, amelyek bármilyen tulajdoni vagy menedzsmentkapcsolatban állnak valamelyik jelentős piaci erővel bíró szereplővel, nem indíthatnának új adókat. Egy vállalkozás működtethetne több csatornát is, ám ha azok együttesen elérik a 30 százalékot (vagy az alacsonyabb limitet), tovább már nem terjeszkedhetnének. A bizottság tagjai azt a gyakorlatot is megszüntetnék, amikor egy televízió valamelyik tulajdonosa külföldről juttatja el a jelet a magyar piacra.
A törvényjavaslat szerint a közmédiumok - amelyek feladatait külön szabályoznák - nem sugározhatnának kereskedelmi reklámokat; finanszírozásukat a brit gyakorlat alapján nem évente, hanem nagyobb, például tízéves ciklusra vonatkozóan oldanák meg (költségvetésüket viszonyíthatnák a központi büdzséhez vagy a GDP-hez, vagy előre meghatároznának egy fix összeget, amit inflációval növelnének az évek során). A tízéves perióduson belül öt év után lenne egy felülvizsgálat.
Rudi Zoltán, a Magyar Televízió (MTV) elnöke úgy látja, egyszerűbb, gyorsabb és praktikusabb egy új médiatörvény megalkotása a meglévő korrigálása helyett, jobb lenne tiszta lappal indulni. Az elmúlt tíz évben a hatályos médiatörvény sok hiányosságára derült fény, ráadásul a jogszabály a technika fejlődését (mint például a digitális műsorterjesztést) sem vette figyelembe. Rudi Zoltán szerint nem szerencsés, hogy egy olyan testület (az ORTT) készíti a jogszabály tervezetét, amelyre az szintén vonatkoznék, ráadásul a megismert változat megerősítené a testület szerepét.
"Az ORTT-nek véleményező, javaslattevő szerepet kellene betöltenie a törvény előkészítése során. A törvénytervezet nem oldja meg a média igazi problémáit" - tette hozzá az MTV elnöke - "ahogy a jó szándékkal, de bizalmatlan légkörben megalkotott 1996-os jogszabály sem tudta garantálni az MTV politikai, gazdasági függetlenségét, technikai fejlődését, illetve a kiszámítható finanszírozást, úgy a mostani tervezet sem képes biztosítani ezeket." Rudi szerint ugyanakkor elemi kötelességük a politikai döntéshozóknak az új jogszabály mielőbbi megalkotása, illetve elfogadása.
Gőblyös István, a Magyar Rádió alelnöke kifejtette: a jelenlegi törvény is jó lenne, ha korrektül használnák, csupán módosítani kellene annak érdekében, hogy biztosítsák a közszolgálati intézmények erőforrásait, szakmaiságuk és kiegyensúlyozottságuk számonkérhetőségét. Az alelnök egyébként el tudja fogadni a törvénytervezet megismert változatát - bár őket elfelejtették megkérdezni annak készítői -, szerinte a testület komoly szakmai munkát végzett, s jó eredményre jutott. Gőblyös szerint vagy ebben az évben megszületik az új - vagy módosított - jogszabály, vagy ebben a ciklusban sem lesz új törvény.
"Teljesen új törvényre van szükség" - mondta Kereszty Gábor, a tv2 vezérigazgatója -, "mert például az uniós szabályozáshoz és környezetéhez képest a magyar médiatörvény teljesen elavult. Nem elég csak módosítani: a digitalizáció közeledtével az egészet új alapokra kell helyezni, hiszen az teljesen átalakítja a médiapiac működését. A most készülő tervezet legutóbbi változata olyannyira nem felel meg a piaci körülményeknek és az uniós szabályoknak, hogy még megvitatni sem érdemes." Arra a kérdésre, lát-e reális lehetőséget a jogszabály mielőbbi megszületésére, Kereszty igennel válaszolt, hiszen anélkül egyszerűen nem lehet majd gazdasági szempontból hatékonyan és ésszerű jogi keretek között áttérni a digitális piacra, amit viszont az EU előír.
Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója szerint a jelenlegi médiatörvény helyett valószínűleg másikra lenne szükség, hiszen az új gazdasági és technikai követelmények miatt olyan sok ponton kell változtatni, ami teljesen új jogszabályt jelent, akkor is, ha azt módosításnak neveznénk. A kettő között abból a szempontból sincs különbség, hogy mind új törvény, mind a meglévő módosítása kétharmados parlamenti többséget igényel. Ez, ismerve a parlamenti erőviszonyokat, nagyon megnehezíti a változtatást, noha abban valószínűleg minden szakember, sőt talán minden politikai oldal egyetért, hogy a mai médiatörvény alkalmatlan feladatának ellátására.
Véleménye szerint az ORTT megbízásából készült jogszabálytervezet előrelépésnek semmiképpen nem nevezhető; nem sok olyan része lehet, amely kiállná az alkotmányosság próbáját, az üzleti racionalitás próbáján pedig biztosan elbukna. "Nagy kérdés az is" - tette hozzá -, "vajon szükség van-e egyáltalán átfogó médiatörvényre, vagy inkább csak kifejezetten a közszolgálati médiumok szabályozását kell megoldani. A XXI. században a rádió-, illetve a tévéfrekvencia már nem véges erőforrás, ezért nem teljesen világos, miért kellene a tévé- és rádiótársaságokat külön szabályozni és felügyelő hatóság alá rendelni. A fogyasztóvédelem, a hírközlési vagy a versenyfelügyelet és a bíróságok minden szükséges állami feladat ellátására alkalmasak és elégségesek a média más területein és számos iparágban is."