MTI
Ősbemutató három dimenzióban
Háromdimenziós film őbemutatóját tartották csütörtökön a Szent István Tudományegyetemen, Gödöllőn - a több, mint ötven éve készült alkotás nem csak kordokumentum, hanem valódi technikai bravúr is.
Az atléta a nézők felé rohan, rúdja kiugrik a vászonról, a kosárlabda is kipattan, a piros szalagok a kép előtt libegnek, a Népstadionban eleresztett galambok szárnyaikkal a békésen üldögélők orra előtt verdesnek. A nézők annak rendje és módja szerint hátra is hőkölnek, igaz, a moziból nem rohannak ki, mint az első filmvetítéseknél az emberek a közeledő gőzvonatot látván.
"A háromdimenziós film valójában csalás, a szemünk becsapása, akárcsak a hagyományos mozgófilm, amely nem más, mint állóképek sorozata" - mondta Molnár Miklós Balázs Béla-díjas operatőr, egyetemi tanár a Fiatal sportolók című térbeli film ősbemutatóján a gödöllői Szent István Egyetemen kommunikáció-technikai stúdiójában.
Bodrossy Félix a Híradó és Filmgyár operatőre az 1950-es években elhatározta, hogy meghonosítja Magyarországon a háromdimenziós filmet. A saját maga által kidolgozott technikával elkészítette az Artistavizsga, az Állatkerti séta és a Május elseje című filmeket, amelyeket a Toldi mozi erre a célra átalakított termében (a világon ez volt a második ilyen moziterem) vetítettek állandó teltház előtt. Az operatőr-fenomén - a sikereken felbuzdulva - 1953-ban forgatta le a Sportoló fiatalok című 23 perces rövidfilmjét, amelyben testnevelési főiskolások gyakorlatoznak, a végén pedig felavatják a Népstadiont.
Mire Bodrossy a filmet leforgatta, a Toldi mozit bezárták, a kópiát a rendező az otthonában őrizte, majd az a Nemzeti Filmarchívumba került, innen vásárolta meg az anyag DVD-másolatát Molnár Miklós kérésére a Szent István Egyetem.
A háromdimenziós film lényege, hogy az eseményeket sztereó kamerával veszik fel, amelynek két lencséje ugyanolyan távolságban van egymástól, mint az ember szemei. Az így kapott két képet tükörrendszer segítségével egy vászonra vetítik, egy szemüveg segítségével pedig elérik, hogy a két szemünk továbbra is két külön képet lásson, és megvalósuljon a térhatás.
"Újra és újra megjelenik az igény a három dimenziós filmre, de aztán kifulladnak a kezdeményezések. A térbeli mozi forgatása a hagyományos felvételekhez képest sokkal több időt vesz igénybe, több pénzt, más technikát és látásmódot igényel. A legmodernebb Imax-technológiában például a 30 milliméteres helyett 75 milliméteres filmet használnak" - mondta Molnár Miklós, aki maga is forgatott térbeli filmeket, amelyekben többek között Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas tudós és Takács Mari néhai tévébemondó is üzent az utókornak.
Míg Európa szinte minden nagyvárosában sikeresen üzemelnek a 3D-s mozik, addig nálunk térbeli fimélményben egyelőre csak keveseknek lehet részük, az érdeklődők legközelebb Bécsben élvezhetik a harmadik dimenziót. Bodrossy Félix újító eljárásait, találmányait - a kellő jogi védettség hiányában - a világon mindenhol használják, hiszen azok még mindig a legkorszerűbbnek számítanak.
Az atléta a nézők felé rohan, rúdja kiugrik a vászonról, a kosárlabda is kipattan, a piros szalagok a kép előtt libegnek, a Népstadionban eleresztett galambok szárnyaikkal a békésen üldögélők orra előtt verdesnek. A nézők annak rendje és módja szerint hátra is hőkölnek, igaz, a moziból nem rohannak ki, mint az első filmvetítéseknél az emberek a közeledő gőzvonatot látván.
"A háromdimenziós film valójában csalás, a szemünk becsapása, akárcsak a hagyományos mozgófilm, amely nem más, mint állóképek sorozata" - mondta Molnár Miklós Balázs Béla-díjas operatőr, egyetemi tanár a Fiatal sportolók című térbeli film ősbemutatóján a gödöllői Szent István Egyetemen kommunikáció-technikai stúdiójában.
Bodrossy Félix a Híradó és Filmgyár operatőre az 1950-es években elhatározta, hogy meghonosítja Magyarországon a háromdimenziós filmet. A saját maga által kidolgozott technikával elkészítette az Artistavizsga, az Állatkerti séta és a Május elseje című filmeket, amelyeket a Toldi mozi erre a célra átalakított termében (a világon ez volt a második ilyen moziterem) vetítettek állandó teltház előtt. Az operatőr-fenomén - a sikereken felbuzdulva - 1953-ban forgatta le a Sportoló fiatalok című 23 perces rövidfilmjét, amelyben testnevelési főiskolások gyakorlatoznak, a végén pedig felavatják a Népstadiont.
Mire Bodrossy a filmet leforgatta, a Toldi mozit bezárták, a kópiát a rendező az otthonában őrizte, majd az a Nemzeti Filmarchívumba került, innen vásárolta meg az anyag DVD-másolatát Molnár Miklós kérésére a Szent István Egyetem.
A háromdimenziós film lényege, hogy az eseményeket sztereó kamerával veszik fel, amelynek két lencséje ugyanolyan távolságban van egymástól, mint az ember szemei. Az így kapott két képet tükörrendszer segítségével egy vászonra vetítik, egy szemüveg segítségével pedig elérik, hogy a két szemünk továbbra is két külön képet lásson, és megvalósuljon a térhatás.
"Újra és újra megjelenik az igény a három dimenziós filmre, de aztán kifulladnak a kezdeményezések. A térbeli mozi forgatása a hagyományos felvételekhez képest sokkal több időt vesz igénybe, több pénzt, más technikát és látásmódot igényel. A legmodernebb Imax-technológiában például a 30 milliméteres helyett 75 milliméteres filmet használnak" - mondta Molnár Miklós, aki maga is forgatott térbeli filmeket, amelyekben többek között Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas tudós és Takács Mari néhai tévébemondó is üzent az utókornak.
Míg Európa szinte minden nagyvárosában sikeresen üzemelnek a 3D-s mozik, addig nálunk térbeli fimélményben egyelőre csak keveseknek lehet részük, az érdeklődők legközelebb Bécsben élvezhetik a harmadik dimenziót. Bodrossy Félix újító eljárásait, találmányait - a kellő jogi védettség hiányában - a világon mindenhol használják, hiszen azok még mindig a legkorszerűbbnek számítanak.