Szekeres Viktor
Ezek voltak az év legjobb mozifilmjei
Mozifilmből nincs annyi, mint tévésorozatból, de még így is sokan inkább a gagyi és közepes filmeket választják a remekbe szabott alkotások helyett. Itt vannak 2015 legjobbjai.
Hányszor voltál moziban 2015-ben?
Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy az ember többször is meggondolja, hogy mire adjon ki pénzt a moziban, főleg, hogy egy évben sokan csak 5-10 alkalommal jutnak el egy multiplexbe. Éppen ezért a nézők nagy része nem akar kockáztatni, és inkább reklámok, valamint címek alapján ítél, így egy marketing terén erősen nyomott filmet, vagy egy folytatást (illetve feldolgozást) jobb eséllyel megnéz, mint egy sokak által dicsért, de közel sem annyira népszerű filmet.
Ez a kockázatkerülő magatartás, valamint a hollywoodi popcorn filmek preferálása aztán olyan elsietett következtetések levonására késztet sokakat, miszerint manapság már kevés jó film készül Amerikában. Holott mindössze arról van szó, hogy nem mindenki választ okosan néznivalókat - valamint, hogy a legtöbb minőségi darabot nem a hollywoodi kommerszek között kell keresnünk.
Szerencsére idén Hollywood is megrázta magát, hiszen jó pár élvezetes közönségfilmet rakott le az asztalra, a többségnek nem volt semmi gondja az olyan darabokkal, mint a Mentőexpedíció, a Minyonok, a Mission: Impossible - Titkos nemzet vagy a Hangya, sőt, az új Star Wars is a nézők zömétől pozitív kritikákat kap, még ha nem is kiemelkedőket.
Év vége, illetve az évkezdés alkalmából, mint más sajtótermékek esetében, mi is összedugtuk a fejünket, is összedobtuk az év legjobbjainak listáját, amely természetesen csak pár egyéni ízlést tükröz, hiszen ahány ember, annyi top10-es lista.
1. Hétköznapi vámpírok (kritikánk): Az új-zélandi áldoku-komédia frenetikus és tele van eredeti ötletekkel. Az elejétől a végéig garantált a röhögés. Már persze annak, aki értékeli a poénokat.
2. Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje): Az Oscaros kedvenc igazi műfajbravúr, parádés film.
3. Victoria (kritikánk): Míg a Birdman kamu egysnittes film, addig a Victoria valóban az. Igaz, hogy csak technikáját nézve bravúros, "normál" formában közel sem lenne emlékezetes, de az összképet díjazzuk, ami pazar.
4. Valami követ (kritikánk): Ki hitte volna, hogy a semmiből egy független horror csap le ránk ekkora erővel?
5. Saul fia: Nemes Jeles László első filmjéről már annyian elmondtak mindenféle jót, hogy feleslegesen ismételnénk őket. A lényeg, hogy nem hittük volna, hogy lehet újat mutatni a holokausztos tematikában. A film megvalósítása és főszereplője első osztályú
6. 45 év: Egy házassági évfordulóra való készülődés is lehet olyan érdekfeszítő, mint annak idején az a bizonyos dán születésnapi családi ebéd.
7. Az ajándék (kritikánk): Vannak filmek, amik úgy ütnek igazán, hogy az ember semmilyen információt nem ismer róluk, s minden a nézésük közben derül ki, még a műfajuk is. Az ajándék zseniális élmény, ha valaki nulla előtudással ül elé. Az előzetes minden másodperce, a történet minden egyes betűje rontja a műélvezetet, ha a megtekintés előtt kerítünk sort rájuk.
8. Everest (kritikánk): Eszméletlen látvány, lenyűgöző történet az Emberről, az akaratról, az elszántságról.
9. Kémek hídja: Spielberg egy nagyszerű, a valóság által ihletett sztorit mesél el. Minden porcikájában profi, ráadásul ezúttal nem Tom Hanks viszi a prímet.
10. Sicario - A bérgyilkos: Hihetetlen, hogy Denis Villeneuve képtelen hibázni, ezúttal egy drogháborúról mesélt filmes nyelven, lenyűgöző módon.
Említést érdemelnek még (avagy másképpen: a 11-25. helyezettek, nem sorrendben): Legújabb testamentum, Dheepan - Egy menekült története, Ifjúság, Citizenfour, Mad Max: A harag útja, A kém, Agymanók, Phoenix, Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni, Büszkeség és bányászélet, Liza, a rókatündér, Kém, Kingsman: A titkos szolgálat, Utam az iskolába.
Melyik igaz rád?
A fenti említések csakis az idei évben Magyarországon bemutatott filmek címeit tartalmazzák, ami egyben azt jelenti, hogy a tavalyi Oscar-favoritok zöme jöhetett csak számításba, az ideiek még nem, hiszen sem az Aljas nyolcast, sem a Carolt, sem a Brooklynt nem láthattuk még itthon moziban, miképp a Steve Jobsot sem. Azokat majd jövőre listázzuk jó eséllyel.
Ez a kockázatkerülő magatartás, valamint a hollywoodi popcorn filmek preferálása aztán olyan elsietett következtetések levonására késztet sokakat, miszerint manapság már kevés jó film készül Amerikában. Holott mindössze arról van szó, hogy nem mindenki választ okosan néznivalókat - valamint, hogy a legtöbb minőségi darabot nem a hollywoodi kommerszek között kell keresnünk.
Szerencsére idén Hollywood is megrázta magát, hiszen jó pár élvezetes közönségfilmet rakott le az asztalra, a többségnek nem volt semmi gondja az olyan darabokkal, mint a Mentőexpedíció, a Minyonok, a Mission: Impossible - Titkos nemzet vagy a Hangya, sőt, az új Star Wars is a nézők zömétől pozitív kritikákat kap, még ha nem is kiemelkedőket.
Év vége, illetve az évkezdés alkalmából, mint más sajtótermékek esetében, mi is összedugtuk a fejünket, is összedobtuk az év legjobbjainak listáját, amely természetesen csak pár egyéni ízlést tükröz, hiszen ahány ember, annyi top10-es lista.
1. Hétköznapi vámpírok (kritikánk): Az új-zélandi áldoku-komédia frenetikus és tele van eredeti ötletekkel. Az elejétől a végéig garantált a röhögés. Már persze annak, aki értékeli a poénokat.
2. Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje): Az Oscaros kedvenc igazi műfajbravúr, parádés film.
3. Victoria (kritikánk): Míg a Birdman kamu egysnittes film, addig a Victoria valóban az. Igaz, hogy csak technikáját nézve bravúros, "normál" formában közel sem lenne emlékezetes, de az összképet díjazzuk, ami pazar.
4. Valami követ (kritikánk): Ki hitte volna, hogy a semmiből egy független horror csap le ránk ekkora erővel?
5. Saul fia: Nemes Jeles László első filmjéről már annyian elmondtak mindenféle jót, hogy feleslegesen ismételnénk őket. A lényeg, hogy nem hittük volna, hogy lehet újat mutatni a holokausztos tematikában. A film megvalósítása és főszereplője első osztályú
6. 45 év: Egy házassági évfordulóra való készülődés is lehet olyan érdekfeszítő, mint annak idején az a bizonyos dán születésnapi családi ebéd.
7. Az ajándék (kritikánk): Vannak filmek, amik úgy ütnek igazán, hogy az ember semmilyen információt nem ismer róluk, s minden a nézésük közben derül ki, még a műfajuk is. Az ajándék zseniális élmény, ha valaki nulla előtudással ül elé. Az előzetes minden másodperce, a történet minden egyes betűje rontja a műélvezetet, ha a megtekintés előtt kerítünk sort rájuk.
8. Everest (kritikánk): Eszméletlen látvány, lenyűgöző történet az Emberről, az akaratról, az elszántságról.
9. Kémek hídja: Spielberg egy nagyszerű, a valóság által ihletett sztorit mesél el. Minden porcikájában profi, ráadásul ezúttal nem Tom Hanks viszi a prímet.
10. Sicario - A bérgyilkos: Hihetetlen, hogy Denis Villeneuve képtelen hibázni, ezúttal egy drogháborúról mesélt filmes nyelven, lenyűgöző módon.
Említést érdemelnek még (avagy másképpen: a 11-25. helyezettek, nem sorrendben): Legújabb testamentum, Dheepan - Egy menekült története, Ifjúság, Citizenfour, Mad Max: A harag útja, A kém, Agymanók, Phoenix, Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni, Büszkeség és bányászélet, Liza, a rókatündér, Kém, Kingsman: A titkos szolgálat, Utam az iskolába.