Szekeres Viktor
Ma este elsötétülnek a csatornák a reklámadó miatt
Az RTL Klub máris a legmenőbb műsorainak megszűnésével fenyegetőzik, de a TV2 sem érti.
A hét elején L. Simon László fideszes képviselő ismét beterjesztette az Országgyűlés elé azt a reklámadó-tervezetet, melyet a kormánypárt már tavaly is megpróbált elfogadtatni, de később - talán a reakciók hatására - jegelte a dolgot. A törvény szerint a 2014. adóévben az adó alanya az lesz, aki április 1. vagy azután reklámközzétételi tevékenységet végez, alapja pedig a 2014. évben kezdődő üzleti évében elért, reklámtevékenységéből származó nettó árbevétel. A sávos jellegű adó 1%-os adóterhet róna a kisebb árbevételű (5 milliárd forint alatti) cégekre, míg a nagyobb bevételűekre ennek sokszorosát. A változtatás annyi a tavalyihoz képest, hogy a 15 milliárd forintot meghaladó árbevételű részbe két plusz sáv került be, így a legnagyobb adóalany a 2013-ban tervezettnél még jobban megszenvedné a kivetett adót (40%).
Az adó természetesen a két magyar országos kereskedelmi tévécsatornát érintené a legnagyobb mértékben. Az RTL Klub gazdája, az M-RTL Zrt. tavaly majdnem 26 milliárdos árbevételt jegyezhetett 2013-ban, ami 40%-os adóteherrel jár, míg a TV2 a 2012-es 16 milliárdos árbevételt hasonló mértékű csökkenéssel kalkulálva tavaly 14 milliárd forint körül teljesíthetett, amivel éppen kimaradna a 15-20 milliárdos adóbevételt 30%-kal sújtó adóteherből, s "csak" 20%-ot kell adóznia. Az adó nem nyereség, hanem bevétel-alapú, azaz a költségeket nem lehet levonni belőle. Azaz hiába van az RTL-nek 26 milliárdos reklámbevétele, ha a műsorokat 23 milliárd forintból állítják elő, akkor bizony komoly veszteségbe taszítják őket, teljesen kiszámíthatatlan, az üzleti tervekben előre nem kalkulált módon.
Természetesen mindezt az RTL Klub (ismét) nem hagyta annyiban, és sajtóközleményben kelt ki a tervezett törvényjavaslat ellen, miközben a híradójában apokaliptikus képet festett várható jövőről. Közleményük szerint a kormány így akarja tönkretenni a csatornát, mely az összes reklámadó-teher majdnem 50%-át kell, hogy egyedül viselje. (Érveik szerint a médiaadó költségvetésre gyakorolt hatása minimális: annak teljes, az egész médiától várt összege kevesebb, mint a közszolgálati média 78 milliárdos forintos költségvetésének 11-12%-a, és nem sokkal több annál, mint amennyit a Magyar Nemzeti Bank ebben az évben reklámra költ.)
A legfelső, 40 százalékos sáv csak és kizárólag az RTL miatt került bele a jogszabályba. Az RTL Klub szerint "a jelenleg tervezett adó - melynek módja és mértéke semmilyen demokratikusan működő országban nem ismert - társaságunkat több milliárdos veszteségbe taszítaná és ezzel veszélybe sodorná a magyar médiapiac legnagyobb független szereplőjének gazdaságos működését, annak egyes munkahelyeit és bizonyos műsorait."
A sajtó meglepetésére a kormányközelibbnek tartott TV2 is felszólalt a reklámadó ellen: "Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a tavalyi évben a napirendről lekerült tervezet most mindenfajta előzetes egyeztetés, a piac meghatározó szereplőinek megkérdezése nélkül került a parlament elé. Különösen aggályosnak tartjuk, hogy a mai napon benyújtott tervezet a korábbinál is nagyobb terheket róna a médiapiac szereplőire. Amennyiben a törvény elfogadásra kerül, az beláthatatlan következményekkel járna a médiavállalkozások számára, különös tekintettel az adó sávos szerkezete miatt legnagyobb befizetőre, a televíziós szektorra, ezen belül a jelentős mennyiségű helyi tartalmat előállító TV2-re.
A TV2-t azért is érinti különösen érzékenyen a törvényjavaslat, mert a reklámadó-tervezet tavalyi, napirendről való lekerülésének is köszönhetően a csatorna 100%-osan magyar kézbe került, s az éves üzleti terv értelemszerűen nem számolt a majdnem 2 milliárdos többletkiadással. A csatorna a bevételkiesést közleménye szerint úgy tudná kompenzálni, ha jelentősen csökkentené a magyar nézői igények kielégítését szem előtt tartó, helyi tartalmainak gyártására fordítandó összeget. A saját gyártású műsorok mennyiségének csökkentése pedig természetesen amellett, hogy a konzervtartalmak mennyiségét növelné, komoly leépítésekkel is járna, számos munkahely megszüntetését is maga után vonná.
Az adóval kapcsolatban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy bár mind a TV2, mind az RTL Klub meglehetősen magas árbevétellel rendelkezik, de például előbbi tavaly majdnem 10 milliárdos veszteséget könyvelhetett el. Tiltakozásul a két nagy csatorna csütörtökön 15 perces elsötétüléssel reagál a törvényjavaslatra, mely egyébként, mintegy slusszpoén gyanánt azt is tartalmazza, hogy a politikai reklámok után nem kell adót fizetni. Ehhez a tiltakozáshoz időközben több, mint 60 médiapiaci szereplő csatlakozott. Az RTL-es és TV2-es tévécsatornák mellett a Story4, a Story5, a Viasat3 és a Viasat6, de rádiók, nyomtatott sajtótermékek, valamint online portálok is tiltakozni fognak.
A javaslatot Lázár János meglehetősen demagóg módon védte, szavai szerint a bevételt teljes egészében gyermekekre, iskolafejlesztésre, oktatási intézmények korszerűsítésére költi majd a kabinet. A közösségi oldalak bevonását az adózói körbe nehéz jogalkotói feladatnak nevezte, amellyel több európai uniós ország is küzd. "Mi is az Európai Unió irányelveinek megfelelően fogunk eljárni ebben az ügyben" - jelezte.
A hét elején L. Simon László fideszes képviselő ismét beterjesztette az Országgyűlés elé azt a reklámadó-tervezetet, melyet a kormánypárt már tavaly is megpróbált elfogadtatni, de később - talán a reakciók hatására - jegelte a dolgot. A törvény szerint a 2014. adóévben az adó alanya az lesz, aki április 1. vagy azután reklámközzétételi tevékenységet végez, alapja pedig a 2014. évben kezdődő üzleti évében elért, reklámtevékenységéből származó nettó árbevétel. A sávos jellegű adó 1%-os adóterhet róna a kisebb árbevételű (5 milliárd forint alatti) cégekre, míg a nagyobb bevételűekre ennek sokszorosát. A változtatás annyi a tavalyihoz képest, hogy a 15 milliárd forintot meghaladó árbevételű részbe két plusz sáv került be, így a legnagyobb adóalany a 2013-ban tervezettnél még jobban megszenvedné a kivetett adót (40%).
Az adó természetesen a két magyar országos kereskedelmi tévécsatornát érintené a legnagyobb mértékben. Az RTL Klub gazdája, az M-RTL Zrt. tavaly majdnem 26 milliárdos árbevételt jegyezhetett 2013-ban, ami 40%-os adóteherrel jár, míg a TV2 a 2012-es 16 milliárdos árbevételt hasonló mértékű csökkenéssel kalkulálva tavaly 14 milliárd forint körül teljesíthetett, amivel éppen kimaradna a 15-20 milliárdos adóbevételt 30%-kal sújtó adóteherből, s "csak" 20%-ot kell adóznia. Az adó nem nyereség, hanem bevétel-alapú, azaz a költségeket nem lehet levonni belőle. Azaz hiába van az RTL-nek 26 milliárdos reklámbevétele, ha a műsorokat 23 milliárd forintból állítják elő, akkor bizony komoly veszteségbe taszítják őket, teljesen kiszámíthatatlan, az üzleti tervekben előre nem kalkulált módon.
Természetesen mindezt az RTL Klub (ismét) nem hagyta annyiban, és sajtóközleményben kelt ki a tervezett törvényjavaslat ellen, miközben a híradójában apokaliptikus képet festett várható jövőről. Közleményük szerint a kormány így akarja tönkretenni a csatornát, mely az összes reklámadó-teher majdnem 50%-át kell, hogy egyedül viselje. (Érveik szerint a médiaadó költségvetésre gyakorolt hatása minimális: annak teljes, az egész médiától várt összege kevesebb, mint a közszolgálati média 78 milliárdos forintos költségvetésének 11-12%-a, és nem sokkal több annál, mint amennyit a Magyar Nemzeti Bank ebben az évben reklámra költ.)
A legfelső, 40 százalékos sáv csak és kizárólag az RTL miatt került bele a jogszabályba. Az RTL Klub szerint "a jelenleg tervezett adó - melynek módja és mértéke semmilyen demokratikusan működő országban nem ismert - társaságunkat több milliárdos veszteségbe taszítaná és ezzel veszélybe sodorná a magyar médiapiac legnagyobb független szereplőjének gazdaságos működését, annak egyes munkahelyeit és bizonyos műsorait."
A sajtó meglepetésére a kormányközelibbnek tartott TV2 is felszólalt a reklámadó ellen: "Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a tavalyi évben a napirendről lekerült tervezet most mindenfajta előzetes egyeztetés, a piac meghatározó szereplőinek megkérdezése nélkül került a parlament elé. Különösen aggályosnak tartjuk, hogy a mai napon benyújtott tervezet a korábbinál is nagyobb terheket róna a médiapiac szereplőire. Amennyiben a törvény elfogadásra kerül, az beláthatatlan következményekkel járna a médiavállalkozások számára, különös tekintettel az adó sávos szerkezete miatt legnagyobb befizetőre, a televíziós szektorra, ezen belül a jelentős mennyiségű helyi tartalmat előállító TV2-re.
A TV2-t azért is érinti különösen érzékenyen a törvényjavaslat, mert a reklámadó-tervezet tavalyi, napirendről való lekerülésének is köszönhetően a csatorna 100%-osan magyar kézbe került, s az éves üzleti terv értelemszerűen nem számolt a majdnem 2 milliárdos többletkiadással. A csatorna a bevételkiesést közleménye szerint úgy tudná kompenzálni, ha jelentősen csökkentené a magyar nézői igények kielégítését szem előtt tartó, helyi tartalmainak gyártására fordítandó összeget. A saját gyártású műsorok mennyiségének csökkentése pedig természetesen amellett, hogy a konzervtartalmak mennyiségét növelné, komoly leépítésekkel is járna, számos munkahely megszüntetését is maga után vonná.
Az adóval kapcsolatban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy bár mind a TV2, mind az RTL Klub meglehetősen magas árbevétellel rendelkezik, de például előbbi tavaly majdnem 10 milliárdos veszteséget könyvelhetett el. Tiltakozásul a két nagy csatorna csütörtökön 15 perces elsötétüléssel reagál a törvényjavaslatra, mely egyébként, mintegy slusszpoén gyanánt azt is tartalmazza, hogy a politikai reklámok után nem kell adót fizetni. Ehhez a tiltakozáshoz időközben több, mint 60 médiapiaci szereplő csatlakozott. Az RTL-es és TV2-es tévécsatornák mellett a Story4, a Story5, a Viasat3 és a Viasat6, de rádiók, nyomtatott sajtótermékek, valamint online portálok is tiltakozni fognak.
A javaslatot Lázár János meglehetősen demagóg módon védte, szavai szerint a bevételt teljes egészében gyermekekre, iskolafejlesztésre, oktatási intézmények korszerűsítésére költi majd a kabinet. A közösségi oldalak bevonását az adózói körbe nehéz jogalkotói feladatnak nevezte, amellyel több európai uniós ország is küzd. "Mi is az Európai Unió irányelveinek megfelelően fogunk eljárni ebben az ügyben" - jelezte.