Bár úgy tűnik, hogy kifelé az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) azt próbálja közvetíteni, hogy a Prism megfigyelési program teljesen jogszerű volt és arányban állt a fenyegetésekkel, valójában közel sincs nagy nyugalom a szervezeten belül.

Mint ismeretes, a Prism-ügyet június elején robbantotta ki Edward Snowden. Az adatok kikerülése nem maradt következmények nélkül és ezt támasztják alá Keith B. Alexander tábornok, NSA-igazgató szavai. A hivatalvezető egy kiberbiztonsági konferencián kijelentette, hogy jelenleg is - igaz, nem elég gyorsan - azon dolgoznak, hogy a rendszergazdák számát 90 százalékkal csökkentsék. Alexander azt reméli, hogy az intézkedéseknek és a munka automatizálásának köszönhetően az NSA hálózatai biztonságosabbak és gyorsabbak lesznek. Ezeket a feladatokat eddig nem gépek, hanem munkatársak és megbízottak végezték el.


Természetesen azzal az NSA vezetői is tisztában vannak, hogy technikusok nélkül nem működhet a hivatal. A cél ezért az, hogy a meglévő belső IT-infrastruktúrát annyira automatizálják, amennyire csak lehet, hogy minél kevesebb szakemberre legyen szükség, ugyanis - mint a mostani eset is bebizonyította - az utóbbiak jelenthetik a gyenge pontot. Alexander hozzátette, hogy már Snowden kiszivárogtatásai előtt is voltak megfelelő tervek az átalakításra vonatkozóan, de az ügy felgyorsította ezt a folyamatot. "Emberekre bízunk adatokat. Emberekről és bizalomról van szó. Amennyiben valakik visszaélnek ezzel a bizalommal és a tevékenységük következtében illetéktelenek is hozzáférnek ezekhez az információkhoz, akkor nagy károkat okozhatnak" - közölte az NSA igazgatója.

A Snowden-ügy egyik első hozadéka az úgynevezett négy szem elv bevezetése, ami azt jelenti, hogy egyetlen rendszergazda sem dolgozhat egyedül egy szerveren, egy adott feladat során mindvégig az illető mellett kell lennie egy másik személynek is.