Gyurkity Péter
Kiszélesedőben a processzorháború
Miközben egyesek már a harmadik világháborút, illetve egy lokális európai konfliktus rémképét vázolják fel a gazdasági világválság kapcsán, addig a processzorok piacán mindez a véres valóság - a válságtól teljesen függetlenül. Az AMD véleménye szerint az immár hagyományosan kétszereplős történet igencsak kiszélesedik majd az elkövetkező időszakban, elsősorban a grafikus vezérlők, valamint az új termékosztályok jelentőségének megugrásával, a vásárlók számára pedig egyre kevésbé lesz fontos, hogy az adott készüléken mely gyártó logója díszeleg. Mindez persze nem zavarja a két nagyot az egymással vívott párharc folytatásában, mindketten új fejlesztésekkel állnak majd elő jövőre.
Legutóbb október végén számoltunk be az Intel-AMD küzdelem legújabb fejleményeiről, a várható újdonságokról, azóta - különösen az elmúlt 2 hétben - azonban ismét összegyűlt annyi hír, amely indokolttá tette egy újabb, hosszabb lélegzetvételű anyag összeállítását. A sort ezúttal is az AMD nyitotta meg, amely az utóbbi időben nem igazán tudott minket elkápráztatni szélsebes fejlesztéseivel. Szóvivőjük kijelentette, hogy többé felesleges a hagyományos felállásban gondolkodni, a globális verseny nem az AMD és az Intel küzdelméről szól majd, ebbe a térbe ugyanis fokozatosan új szereplők nyomulnak be, amelyek komoly tapasztalatokkal és egyre jobb rivális megoldásokkal rendelkeznek, a kihívás tehát az eddiginél is nagyobb lesz.
Példaként említette az nVidiát, amely elsősorban a grafikus vezérlők fontosságának megugrása miatt került a képbe. Ők természetesen saját GeForce fejlesztéseikkel jelentek meg a területen, hiszen egyre több alkalmazás támaszkodik a GPU erejére, immár a nagy teljesítményű számítógépek (HPC-k) szegmensére is kiterjesztve az elgondolást, a folyamatot pedig csak erősíti a hibrid asztali és mobil chipek elterjedése, amelyek integrált grafikus vezérlővel jelennek meg. Ennek eredményeként a hagyományos x86 processzormagok szerepe csökkenőben van, a GPGPU technológia népszerűségének növekedése miatt egyre többször ruháznak át általános célú feladatokat a GPU-ra, ezáltal pedig egyre kevésbé fontos, hogy éppen egy AMD, vagy egy Intel chipről van szó, ehelyett sokan arra kíváncsiak, hogy e két cég, netán az nVidia fejlesztése található-e meg az adott termékben.
Még tovább szélesíti a kört, hogy a táblák és okostelefonok rohamos terjeszkedésével az ARM is komoly konkurensként tűnik fel a színen - a cég egyre élénkebben érdeklődik a szerverek és az asztali PC-k területe iránt. Az ARM fejlesztéseire alapozza saját változatait több más cég, így az nVidia, a Qualcomm, a Texas Instruments, illetve sokan mások, a Windows 8 megjelenésével pedig mindannyian újabb lehetőséget kapnak az AMD és az Intel elleni közvetlen harc megindítására, tekintettel arra, hogy a Microsoft új operációs rendszere egyszerre lesz majd elérhető az asztali gépeken és a táblákon. Feltűnő jelenség, hogy nagyon keveseket érdekel a táblákban dolgozó chipek származása, a gyártó neve és logója hamarosan érdektelenné válhat, mint ahogy az is, hogy milyen órajelen és hány maggal dolgozik az adott processzor - a lényeg, hogy gyors és kényelmes működést biztosítson a mindennapokban.
Az Apple felemelkedése magával húzta az ARM-et is - a képen egy iPhone belseje
Az AMD részéről elhangzó fenti gondolatok némi zűrzavart okoztak a fejekben, többen arra következtettek ebből, hogy a cég feladná az Intel elleni versenyt és a jövőben a mobil termékekre koncentrálna. Ezt később cáfolták, majd december elején be is futottak a hírek, amelyekből a meglévő és a készülőben lévő változatokkal kapcsolatban derültek ki újabb részletek. Először azt tudhattuk meg, hogy téves tranzisztorszám jelent meg az új Bulldozer processzorok sajtóanyagában, itt 2 milliárd tranzisztor szerepelt, miközben a valós adat "mindössze" 1,2 milliárd.
Azt nem tudni, hogy miként jelenhetett meg a hibás szám, az AMD mélyen hallgat az okokról, a javítást követően azonban rögtön más megvilágításba került az új generáció 8 magos tagja, hiszen mindez azt jelenti, hogy kevés tranzisztor felhasználásával, meglehetősen kicsinyke helyre sikerült összeszorítani a fejlesztést. A kisebb példányok tranzisztorszámából kiindulva egyesek úgy vélik, hogy az AMD megtartott magának néhány titkot a nyolcmagos változatokról, mások szerint azonban több redundáns része lehet a chipnek, talán bizonyos hibás részek miatt, amelyek nem működnek.
Ennél érdekesebb lehet a hír, miszerint márciusban indul az új Fusion chipek (Trinity) sorozatgyártása, mégpedig elsőként az A-sorozat lassabb tagjaival, amelyeket májusban követnek a leggyorsabb, drágább asztali gépekbe szánt példányok. A jelenleg kapható Llano processzorokat leváltani hivatott második generációs A-kategória (a 65 wattos A10-5700, A8-5500, A6-5400 és A4-5300, valamint a 100 wattos A10-5800 és A8-5600 révén) legfeljebb négy magot és Radeon HD 7000 osztályú (Southern Islands) grafikus vezérlőt kínál, 32 nanométeren, DirectX 11 és DDR3 támogatással, 20 és 30 százalék közötti sebességnövekedéssel. Januárban ezt megelőzi majd az utolsó Llano példányok felbukkanása, ezt követően azonban a Trinity kapja a főszerepet.
Az Intel a maga részéről már gőzerővel dolgozik az új hibrid architektúrán, amely a jelenlegi Sandy Bridge-t váltja majd, Ivy Bridge néven, szintén valamikor jövőre. A boltokban Core i 3000 néven lesznek kaphatók ezek a chipek (most ugyebár a Core i 2000 család különböző változatai elérhetők), amelyek az eddig elhangzott ígéretek szerint az irodai alkalmazásoknál 20 százalékkal gyorsabbak lesznek közvetlen elődeiknél, míg a grafikus vezérlőnél 30 százalékos különbségről szól a fáma, amely akár 200 százalékosra is bővülhet, attól függően, hogy az adott program mennyire intenzíven támaszkodik a vizuális elemekre. A támogatott technológiák listáján a DirectX 11 és az OpenCL 1.1 szabványok szerepelnek, helyett kapott itt azonban a PCI Express 3.0 x16 és a PCIe 2.0 x4 csatlakozás is a különböző perifériák alkalmazásához.
A gyártó néhány partnere számára betekintést engedett a pontos számokba, az anyag viszont (természetesen) kiszivárgott, így mindenki számára elérhetővé vált. Ebben azt látjuk, hogy 7 és 199 százalék közötti gyorsulás szerepel a listán, az általános célú használatban persze inkább 7-25 százalék közötti javulásra számíthatunk. A cégnél abban bíznak, hogy ezzel bebiztosítják helyüket az AMD fejlesztéseivel szemben, különösképpen úgy, hogy immár 22 nanométeres gyártástechnológiát használnak, amely lehetővé teszi az étvágy leszorítását 77 wattra.
Nem bíznak azonban semmit a véletlenre, már készül a 14 nanométeres technológia is, amely egyelőre a cég saját laborjában működik, legalábbis erre utal egy nemrég adott interjú. Ebben leszögezték, hogy nem adják fel az annak idején Tick-Tock névre keresztelt stratégiát és útitervet, jövőre a főszerep a 22 nanométeres csíkszélességé lesz, ezt pedig két évre rá, 2014-ben váltja majd le a 14 nanométeres gyártástechnológia. Mivel az AMD saját tervei szerint ekkorra 20 nanométeren dolgozik majd, az Intel abban reménykedik, hogy tovább bővül a két cég közötti különbség. Meglátjuk, mindez mennyiben igazolódik be, és hogy a többiek milyen erős hangon tudnak majd valóban beleszólni a megszokott párharcba.
Legutóbb október végén számoltunk be az Intel-AMD küzdelem legújabb fejleményeiről, a várható újdonságokról, azóta - különösen az elmúlt 2 hétben - azonban ismét összegyűlt annyi hír, amely indokolttá tette egy újabb, hosszabb lélegzetvételű anyag összeállítását. A sort ezúttal is az AMD nyitotta meg, amely az utóbbi időben nem igazán tudott minket elkápráztatni szélsebes fejlesztéseivel. Szóvivőjük kijelentette, hogy többé felesleges a hagyományos felállásban gondolkodni, a globális verseny nem az AMD és az Intel küzdelméről szól majd, ebbe a térbe ugyanis fokozatosan új szereplők nyomulnak be, amelyek komoly tapasztalatokkal és egyre jobb rivális megoldásokkal rendelkeznek, a kihívás tehát az eddiginél is nagyobb lesz.
Példaként említette az nVidiát, amely elsősorban a grafikus vezérlők fontosságának megugrása miatt került a képbe. Ők természetesen saját GeForce fejlesztéseikkel jelentek meg a területen, hiszen egyre több alkalmazás támaszkodik a GPU erejére, immár a nagy teljesítményű számítógépek (HPC-k) szegmensére is kiterjesztve az elgondolást, a folyamatot pedig csak erősíti a hibrid asztali és mobil chipek elterjedése, amelyek integrált grafikus vezérlővel jelennek meg. Ennek eredményeként a hagyományos x86 processzormagok szerepe csökkenőben van, a GPGPU technológia népszerűségének növekedése miatt egyre többször ruháznak át általános célú feladatokat a GPU-ra, ezáltal pedig egyre kevésbé fontos, hogy éppen egy AMD, vagy egy Intel chipről van szó, ehelyett sokan arra kíváncsiak, hogy e két cég, netán az nVidia fejlesztése található-e meg az adott termékben.
Még tovább szélesíti a kört, hogy a táblák és okostelefonok rohamos terjeszkedésével az ARM is komoly konkurensként tűnik fel a színen - a cég egyre élénkebben érdeklődik a szerverek és az asztali PC-k területe iránt. Az ARM fejlesztéseire alapozza saját változatait több más cég, így az nVidia, a Qualcomm, a Texas Instruments, illetve sokan mások, a Windows 8 megjelenésével pedig mindannyian újabb lehetőséget kapnak az AMD és az Intel elleni közvetlen harc megindítására, tekintettel arra, hogy a Microsoft új operációs rendszere egyszerre lesz majd elérhető az asztali gépeken és a táblákon. Feltűnő jelenség, hogy nagyon keveseket érdekel a táblákban dolgozó chipek származása, a gyártó neve és logója hamarosan érdektelenné válhat, mint ahogy az is, hogy milyen órajelen és hány maggal dolgozik az adott processzor - a lényeg, hogy gyors és kényelmes működést biztosítson a mindennapokban.
Az Apple felemelkedése magával húzta az ARM-et is - a képen egy iPhone belseje
Az AMD részéről elhangzó fenti gondolatok némi zűrzavart okoztak a fejekben, többen arra következtettek ebből, hogy a cég feladná az Intel elleni versenyt és a jövőben a mobil termékekre koncentrálna. Ezt később cáfolták, majd december elején be is futottak a hírek, amelyekből a meglévő és a készülőben lévő változatokkal kapcsolatban derültek ki újabb részletek. Először azt tudhattuk meg, hogy téves tranzisztorszám jelent meg az új Bulldozer processzorok sajtóanyagában, itt 2 milliárd tranzisztor szerepelt, miközben a valós adat "mindössze" 1,2 milliárd.
Azt nem tudni, hogy miként jelenhetett meg a hibás szám, az AMD mélyen hallgat az okokról, a javítást követően azonban rögtön más megvilágításba került az új generáció 8 magos tagja, hiszen mindez azt jelenti, hogy kevés tranzisztor felhasználásával, meglehetősen kicsinyke helyre sikerült összeszorítani a fejlesztést. A kisebb példányok tranzisztorszámából kiindulva egyesek úgy vélik, hogy az AMD megtartott magának néhány titkot a nyolcmagos változatokról, mások szerint azonban több redundáns része lehet a chipnek, talán bizonyos hibás részek miatt, amelyek nem működnek.
Ennél érdekesebb lehet a hír, miszerint márciusban indul az új Fusion chipek (Trinity) sorozatgyártása, mégpedig elsőként az A-sorozat lassabb tagjaival, amelyeket májusban követnek a leggyorsabb, drágább asztali gépekbe szánt példányok. A jelenleg kapható Llano processzorokat leváltani hivatott második generációs A-kategória (a 65 wattos A10-5700, A8-5500, A6-5400 és A4-5300, valamint a 100 wattos A10-5800 és A8-5600 révén) legfeljebb négy magot és Radeon HD 7000 osztályú (Southern Islands) grafikus vezérlőt kínál, 32 nanométeren, DirectX 11 és DDR3 támogatással, 20 és 30 százalék közötti sebességnövekedéssel. Januárban ezt megelőzi majd az utolsó Llano példányok felbukkanása, ezt követően azonban a Trinity kapja a főszerepet.
Az Intel a maga részéről már gőzerővel dolgozik az új hibrid architektúrán, amely a jelenlegi Sandy Bridge-t váltja majd, Ivy Bridge néven, szintén valamikor jövőre. A boltokban Core i 3000 néven lesznek kaphatók ezek a chipek (most ugyebár a Core i 2000 család különböző változatai elérhetők), amelyek az eddig elhangzott ígéretek szerint az irodai alkalmazásoknál 20 százalékkal gyorsabbak lesznek közvetlen elődeiknél, míg a grafikus vezérlőnél 30 százalékos különbségről szól a fáma, amely akár 200 százalékosra is bővülhet, attól függően, hogy az adott program mennyire intenzíven támaszkodik a vizuális elemekre. A támogatott technológiák listáján a DirectX 11 és az OpenCL 1.1 szabványok szerepelnek, helyett kapott itt azonban a PCI Express 3.0 x16 és a PCIe 2.0 x4 csatlakozás is a különböző perifériák alkalmazásához.
A gyártó néhány partnere számára betekintést engedett a pontos számokba, az anyag viszont (természetesen) kiszivárgott, így mindenki számára elérhetővé vált. Ebben azt látjuk, hogy 7 és 199 százalék közötti gyorsulás szerepel a listán, az általános célú használatban persze inkább 7-25 százalék közötti javulásra számíthatunk. A cégnél abban bíznak, hogy ezzel bebiztosítják helyüket az AMD fejlesztéseivel szemben, különösképpen úgy, hogy immár 22 nanométeres gyártástechnológiát használnak, amely lehetővé teszi az étvágy leszorítását 77 wattra.
Nem bíznak azonban semmit a véletlenre, már készül a 14 nanométeres technológia is, amely egyelőre a cég saját laborjában működik, legalábbis erre utal egy nemrég adott interjú. Ebben leszögezték, hogy nem adják fel az annak idején Tick-Tock névre keresztelt stratégiát és útitervet, jövőre a főszerep a 22 nanométeres csíkszélességé lesz, ezt pedig két évre rá, 2014-ben váltja majd le a 14 nanométeres gyártástechnológia. Mivel az AMD saját tervei szerint ekkorra 20 nanométeren dolgozik majd, az Intel abban reménykedik, hogy tovább bővül a két cég közötti különbség. Meglátjuk, mindez mennyiben igazolódik be, és hogy a többiek milyen erős hangon tudnak majd valóban beleszólni a megszokott párharcba.