Berta Sándor
Csökken a Kínától való ritkaföldfém-függőség
Úgy tűnik, hogy lezárulhat az a korszak, amikor szinte kizárólag Kína exportált ritkaföldfémeket és a monopolhelyzetét nyomásgyakorlásra használta fel. Az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália ugyanis ismét megveti a lábát ezen a piacon.
Az elmúlt években gyakorlatilag Kína kivételével az összes ország feladta a ritkaföldfém-piacon betöltött pozícióját. Az államok azzal indokolták ezt a lépést, hogy túl költséges és bonyolult a ritkaföldfémek kitermelése, illetve feldolgozása, így olcsóbb a nyersanyagokat Kínától megrendelni. Mindez működött is addig, amíg az ázsiai ország tavaly októberben nem sajátította ki a ritkaföldfémeket, majd idén márciusban nem kezdte el csökkenteni az exportmennyiséget. Kína ezt azzal indokolta, hogy a saját iparának is szüksége van a ritkaföldfémekre. Emellett az volt a másik indok, hogy néhány bányát be kellett zárni környezetvédelmi okokból. Mindez oda vezetett, hogy a prazeodímium, a cerium, a lantán, a neodímium, a samarium és a gadolínium világpiaci ára 1500 százalékkal nőtt.
A kialakult helyzet okán a világ országai úgy döntöttek, csökkenteniük kell a Kínától való függőségüket. Az InfoWorld nevű lap cikke szerint a folyamatnak máris vannak eredményei: mind az Egyesült Államok, mind Ausztrália megnyitotta egy - egy korábban bezárt ritkaföldfém-bányáját. A létesítmények már az idén megkezdik a termelést, ugyanakkor hosszú távon nem lesznek képesek teljesen kielégíteni a helyi ipart.
Az Egyesült Államokban megnyitott bánya a Molycorp Minerals tulajdonában van. A termelést 2002-ben állították le, részben azért, mert nem tudták tartani a lépést a kínai árakkal, részben pedig amiatt, mert a folyamat során radioaktív szennyeződés keletkezett. A Molycorp most ígéret tett arra, hogy jobban fog ügyelni a környezetvédelemre. A termelés 2013-ra éri majd el a csúcsteljesítményt, akkor éves szinten 40 000 tonna ritkaföldfémet fognak a felszínre hozni. Ez hétszer több a mostani mennyiségnél.
Az USA Kongresszusa azt szeretné, ha további lelőhelyeket tárnának fel, illetve ismét megnyitnának bezárt bányákat, nem csak az Egyesült Államokban, hanem más országokban is. Ezért elfogadtak egy programot is, amely biztosítja az ehhez szükséges összegeket az Amerikai Geológiai Társaság számára. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a megfelelő helyek megtalálásától a bányászat megkezdéséig akár 10-15 év is eltelhet.
Az ipar évtizedek óta alkalmaz ritkaföldfémeket a legkülönbözőbb csúcstechnikákban, legyen az egy lemezmeghajtó, szélturbina, vagy hibrid jármű, gyakorlatilag nélkülözhetetlenek a mindennapi alkalmazások számára. Napjainkban már az ellátás 97 százaléka a kínaiak kezében összpontosul. A fenti két ország mellett egyre nagyobb szerep hárulhat Japánra is, amely júliusban ritkaföldfém-lelőhelyet talált. A helyi geológusok szerint a Csendes-óceán mélyén lévő sárban akár 100 milliárd tonna ritkaföldfém is lehet.
Az elmúlt években gyakorlatilag Kína kivételével az összes ország feladta a ritkaföldfém-piacon betöltött pozícióját. Az államok azzal indokolták ezt a lépést, hogy túl költséges és bonyolult a ritkaföldfémek kitermelése, illetve feldolgozása, így olcsóbb a nyersanyagokat Kínától megrendelni. Mindez működött is addig, amíg az ázsiai ország tavaly októberben nem sajátította ki a ritkaföldfémeket, majd idén márciusban nem kezdte el csökkenteni az exportmennyiséget. Kína ezt azzal indokolta, hogy a saját iparának is szüksége van a ritkaföldfémekre. Emellett az volt a másik indok, hogy néhány bányát be kellett zárni környezetvédelmi okokból. Mindez oda vezetett, hogy a prazeodímium, a cerium, a lantán, a neodímium, a samarium és a gadolínium világpiaci ára 1500 százalékkal nőtt.
A kialakult helyzet okán a világ országai úgy döntöttek, csökkenteniük kell a Kínától való függőségüket. Az InfoWorld nevű lap cikke szerint a folyamatnak máris vannak eredményei: mind az Egyesült Államok, mind Ausztrália megnyitotta egy - egy korábban bezárt ritkaföldfém-bányáját. A létesítmények már az idén megkezdik a termelést, ugyanakkor hosszú távon nem lesznek képesek teljesen kielégíteni a helyi ipart.
Az Egyesült Államokban megnyitott bánya a Molycorp Minerals tulajdonában van. A termelést 2002-ben állították le, részben azért, mert nem tudták tartani a lépést a kínai árakkal, részben pedig amiatt, mert a folyamat során radioaktív szennyeződés keletkezett. A Molycorp most ígéret tett arra, hogy jobban fog ügyelni a környezetvédelemre. A termelés 2013-ra éri majd el a csúcsteljesítményt, akkor éves szinten 40 000 tonna ritkaföldfémet fognak a felszínre hozni. Ez hétszer több a mostani mennyiségnél.
Az USA Kongresszusa azt szeretné, ha további lelőhelyeket tárnának fel, illetve ismét megnyitnának bezárt bányákat, nem csak az Egyesült Államokban, hanem más országokban is. Ezért elfogadtak egy programot is, amely biztosítja az ehhez szükséges összegeket az Amerikai Geológiai Társaság számára. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a megfelelő helyek megtalálásától a bányászat megkezdéséig akár 10-15 év is eltelhet.
Az ipar évtizedek óta alkalmaz ritkaföldfémeket a legkülönbözőbb csúcstechnikákban, legyen az egy lemezmeghajtó, szélturbina, vagy hibrid jármű, gyakorlatilag nélkülözhetetlenek a mindennapi alkalmazások számára. Napjainkban már az ellátás 97 százaléka a kínaiak kezében összpontosul. A fenti két ország mellett egyre nagyobb szerep hárulhat Japánra is, amely júliusban ritkaföldfém-lelőhelyet talált. A helyi geológusok szerint a Csendes-óceán mélyén lévő sárban akár 100 milliárd tonna ritkaföldfém is lehet.