Berta Sándor
3D-Audio technológiát fejleszt az MP3 egyik megalkotója
Karlheinz Brandenburg professzor, az MP3 létrehozója már teljesen más fejlesztésekkel foglalkozik, de eközben figyelemmel kíséri az aktuális piaci folyamatokat is, például a zenei cloud-szolgáltatások megjelenését.
A neves szakember jelenleg a Fraunhofer Intézet Digitális Médiatechnológiai Intézetének (IDMT) igazgatójaként és az Ilmenaui Műszaki Egyetem Médiatechnika Intézetének munkatársaként dolgozik. Bár a munkája szerteágazó, folyamatosan figyeli a piaci folyamatokat, amelyektől nem minden esetben van elragadtatva.
"A zenei magángyűjteményem mérete 30-35 gigabájt, vagyis nem igazán nevezhető hatalmasnak. CD-ket már nem igazán hallgatok, inkább berippelem őket és így elérhetők a szerverről. Az MP3-as fájlokat rendkívül gyakran használom, emellett AAC formátumú fájlokat, internetes rádiókat és hagyományos rádióadásokat is hallgatok. Úgy gondolom, hogy a cloud-szolgáltatások jelentősége egyre inkább nőni fog, de az nem valószínű, hogy néhány év múlva már senkinek sem lesz zenei magángyűjteménye. Az anyagok streameléséhez ugyanis száz százalékban elérhető hálózatra van szükség. Ez ugyan a lakásban biztosítva van, de útközben egyáltalán nem."
"Emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy sok emberben van vadász- és gyűjtögető ösztön. Ezt nem csak magamon látom, az emberek általában szeretnek bizonyos dolgokat birtokolni, még akkor is, ha ez butaságnak tűnik, hiszen kényelmesen streamelhetnének. Az is nehéz kérdés, hogy vajon a streaming-szolgáltatások segítségével visszaszoríthatók-e az illegális letöltések. Az biztos, ha több jó legális ajánlat is elérhető, az mindenképpen segíthet a kalózkodási probléma megoldásában. Már évek óta azt mondjuk, hogy az embereknek az a legfontosabb, hogy kényelmesen hozzáférhessenek a kedvenc zenéikhez. A felhasználók közül sokan ezért készek lennének fizetni is. Korábban az is problémát jelentett, hogy nem voltak legális ajánlatok, vagy a felhasználási feltételek egyáltalán nem voltak elfogadhatók" - jelentette ki Karlheinz Brandenburg.
A professzornak az MP3 kifejlesztése miatt egyáltalán nincs lelkiismeret-furdalása, mivel már a kezdetekkor felhívták a zeneipar figyelmét arra, hogy mit válthat ki az új formátum megjelenése. Ráadásul azonnal felajánlották a segítségüket a piac szereplőinek, akik azonban éveken át nem foglalkoztak a dologgal. Már az 1990-es évek közepén olyan másolásvédelmi rendszereket fejlesztettek ki, amelyek szabványos megoldást jelenthettek volna minden készülék számára, ehelyett azonban egyedi másolásvédelmek terjedtek el. Ennek a modellnek meg kellett buknia, az MP3 viszont befutott, a Fraunhofer Társaság pedig évente több tízmillió eurót keres a licencdíjaknak köszönhetően. Az éveken át befolyt több százmillió eurót (!) visszaforgatták a fejlesztésekbe, és ennek meg is van az eredménye.
"Több fejlesztésünk is van, az egyik zeneelemzéssel és -felismeréssel foglalkozik. Utóbbi terület tudományosan már megoldottnak számít, a többi témát viszont még kutatjuk. Emellett dolgozunk egy olyan szoftveren is, amely abban segíthet majd a felhasználóknak, hogy megtanulják használni az egyes hangszereket. A program megmutatja, hogy a leendő zenész jól játszott-e el egy adott művet, vagy sem. Ennek az alkalmazásnak már elkészült a demóváltozata, a kész termék várhatóan az év végén jelenik meg. Ezenkívül a 3D-Audio területtel foglalkozom. Ez egyrészt érinti az MP3 formátumot és a térhatású hangzást is, valamint hozzájárulhat a még több hangszóróból felépülő rendszerek megalkotásához. Ezen a projekten már évek óta dolgozom. Az első 3D-Audio technológiát használó készülékeket már fel is szereltük a müncheni P1 diszkóban és Los Angelesben" - hangsúlyozta végül a szakember.
A neves szakember jelenleg a Fraunhofer Intézet Digitális Médiatechnológiai Intézetének (IDMT) igazgatójaként és az Ilmenaui Műszaki Egyetem Médiatechnika Intézetének munkatársaként dolgozik. Bár a munkája szerteágazó, folyamatosan figyeli a piaci folyamatokat, amelyektől nem minden esetben van elragadtatva.
"A zenei magángyűjteményem mérete 30-35 gigabájt, vagyis nem igazán nevezhető hatalmasnak. CD-ket már nem igazán hallgatok, inkább berippelem őket és így elérhetők a szerverről. Az MP3-as fájlokat rendkívül gyakran használom, emellett AAC formátumú fájlokat, internetes rádiókat és hagyományos rádióadásokat is hallgatok. Úgy gondolom, hogy a cloud-szolgáltatások jelentősége egyre inkább nőni fog, de az nem valószínű, hogy néhány év múlva már senkinek sem lesz zenei magángyűjteménye. Az anyagok streameléséhez ugyanis száz százalékban elérhető hálózatra van szükség. Ez ugyan a lakásban biztosítva van, de útközben egyáltalán nem."
"Emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy sok emberben van vadász- és gyűjtögető ösztön. Ezt nem csak magamon látom, az emberek általában szeretnek bizonyos dolgokat birtokolni, még akkor is, ha ez butaságnak tűnik, hiszen kényelmesen streamelhetnének. Az is nehéz kérdés, hogy vajon a streaming-szolgáltatások segítségével visszaszoríthatók-e az illegális letöltések. Az biztos, ha több jó legális ajánlat is elérhető, az mindenképpen segíthet a kalózkodási probléma megoldásában. Már évek óta azt mondjuk, hogy az embereknek az a legfontosabb, hogy kényelmesen hozzáférhessenek a kedvenc zenéikhez. A felhasználók közül sokan ezért készek lennének fizetni is. Korábban az is problémát jelentett, hogy nem voltak legális ajánlatok, vagy a felhasználási feltételek egyáltalán nem voltak elfogadhatók" - jelentette ki Karlheinz Brandenburg.
A professzornak az MP3 kifejlesztése miatt egyáltalán nincs lelkiismeret-furdalása, mivel már a kezdetekkor felhívták a zeneipar figyelmét arra, hogy mit válthat ki az új formátum megjelenése. Ráadásul azonnal felajánlották a segítségüket a piac szereplőinek, akik azonban éveken át nem foglalkoztak a dologgal. Már az 1990-es évek közepén olyan másolásvédelmi rendszereket fejlesztettek ki, amelyek szabványos megoldást jelenthettek volna minden készülék számára, ehelyett azonban egyedi másolásvédelmek terjedtek el. Ennek a modellnek meg kellett buknia, az MP3 viszont befutott, a Fraunhofer Társaság pedig évente több tízmillió eurót keres a licencdíjaknak köszönhetően. Az éveken át befolyt több százmillió eurót (!) visszaforgatták a fejlesztésekbe, és ennek meg is van az eredménye.
"Több fejlesztésünk is van, az egyik zeneelemzéssel és -felismeréssel foglalkozik. Utóbbi terület tudományosan már megoldottnak számít, a többi témát viszont még kutatjuk. Emellett dolgozunk egy olyan szoftveren is, amely abban segíthet majd a felhasználóknak, hogy megtanulják használni az egyes hangszereket. A program megmutatja, hogy a leendő zenész jól játszott-e el egy adott művet, vagy sem. Ennek az alkalmazásnak már elkészült a demóváltozata, a kész termék várhatóan az év végén jelenik meg. Ezenkívül a 3D-Audio területtel foglalkozom. Ez egyrészt érinti az MP3 formátumot és a térhatású hangzást is, valamint hozzájárulhat a még több hangszóróból felépülő rendszerek megalkotásához. Ezen a projekten már évek óta dolgozom. Az első 3D-Audio technológiát használó készülékeket már fel is szereltük a müncheni P1 diszkóban és Los Angelesben" - hangsúlyozta végül a szakember.