Napi Online
A Deutsche Telekom felvásárolhatja a Magyar Telekomot
Hatalmas lendülettel emelkednek a Magyar Telekom részvényei a Budapesti Értéktőzsdén, kivásárlásra spekulál a piac.
Több mint 4 százalékkal, 598 forintig ugrott a Magyar Telekom részvények árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén a hírre, amely szerint anyavállalata, a Deutsche Telekom (DT) 25 milliárd dollár készpénzért értékesítette amerikai érdekeltségét, a T-Mobile USA-t, és hatalmas részvényvisszavásárlásra készül. A DT részvényei közel 16 százalékkal ugrottak meg Frankfurtban.
A Bloomberg hírügynökség egymondatos híre szerint eközben a Deustche Telekom illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy nyitottak lennének kisebbségi részesedések vásárlására. A Magyar Telekomot nem említették a célpontok között, azonban egyes piaci szereplők a mondatot a jelek szerint úgy értelmezték, hogy a már meglévő cégeiben vásárolna további részesedést a német vállalat. Ha valóban sor kerülne a Deutsche Telekom részéről a Magyar Telekom kisebbségi részvényeseinek kivásárlására, akkor az AT&T-vel végrehajtott tranzakcióból bőven futná a német társaságnak az ajánlattételre.
Mivel a Deutsche Telekom még nem tett nyilvános ajánlatot a Magyar Telekom részvényekre, ezért befolyását a magyar társaságban csak nyilvános vételi ajánlattal növelhetné. Ennek minimális árfolyama részvényenként nem lehet kevesebb, mint a Magyar Telekom részvények 180 vagy 360 napos forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, vagy a cég egy részvényre jutó saját tőke összege. Ez utóbbi számításaink szerint nagyjából 510 forintot tesz ki részvényenként, a féléves átlagár hozzávetőlegesen 571 forint, míg a 360 napos átlagár 641 forint.
A legmagasabb értékkel és a Magyar Telekom közkézhányadával kalkulálva nagyjából 272 milliárd forint lenne a minimális ajánlathoz szükséges összeg a Deutsche Telekom részéről. Az egymilliárd eurós ajánlati árfolyam - ha egyáltalán sor kerülne rá - nem lenne túlságosan megterhelő a Deutsche Telekom részére, még akkor sem, ha a részvényesek elégedettségét szem előtt tartva prémiumot ajánlana a kötelező törvényi minimumhoz képest a kisebbségi tulajdonosoknak.
Mielőtt azonban ennek örömére valaki szaladna Magyar Telekomot vásárolni, fontos megjegyezni, hogy eddig a Deutsche Telekom részéről nem érkezett egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy valóban ajánlatot készülne tenni a Magyar Telekom részvényeseinek, az ezzel kapcsolatos spekulációk alapja egy egymondatos hír volt, amely szerint a DT kisebbségi részesedések vásárlását is fontolóra veszi a jövőben. Első ránézésre ugyanakkor nem lenne értelmetlen lépés a mostani nyomottabb árfolyamon megkísérelne a DT-nek a kivásárlást, hiszen még a csökkentett, 50 forintos részvényenkénti osztalékkal is 7,3 százalékos osztalékhozamot jelent a 641 forintos árfolyam. Ez mintegy 20 bázisponttal haladja meg az ötéves magyar állampapírok referenciahozamát, s ráadásul ez az összeg akár jelentősen nőhetne is, ha valóban három év elteltével kifutna a magyar távközlési szektort terhelő különadó.
A Magyar Telekom kisebbségi részvényeseinek kivásárlása azonban nem feltétlenül egyezne meg a DT által meghirdetett célokkal, amely a társaság hitelállományának drasztikus csökkentését tűzte ki célul. Megjegyzendő, hogy a DT-nek lett volna már alkalma az elmúlt években nyomott árfolyamon vételi ajánlatot tenni a Magyar Telekom kisebbségi pakettjére, igaz, akkor talán valamivel felhőtlenebbnek volt tekinthető a német társaság viszonya a magyar kormánnyal.
Több mint 4 százalékkal, 598 forintig ugrott a Magyar Telekom részvények árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén a hírre, amely szerint anyavállalata, a Deutsche Telekom (DT) 25 milliárd dollár készpénzért értékesítette amerikai érdekeltségét, a T-Mobile USA-t, és hatalmas részvényvisszavásárlásra készül. A DT részvényei közel 16 százalékkal ugrottak meg Frankfurtban.
A Bloomberg hírügynökség egymondatos híre szerint eközben a Deustche Telekom illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy nyitottak lennének kisebbségi részesedések vásárlására. A Magyar Telekomot nem említették a célpontok között, azonban egyes piaci szereplők a mondatot a jelek szerint úgy értelmezték, hogy a már meglévő cégeiben vásárolna további részesedést a német vállalat. Ha valóban sor kerülne a Deutsche Telekom részéről a Magyar Telekom kisebbségi részvényeseinek kivásárlására, akkor az AT&T-vel végrehajtott tranzakcióból bőven futná a német társaságnak az ajánlattételre.
Mivel a Deutsche Telekom még nem tett nyilvános ajánlatot a Magyar Telekom részvényekre, ezért befolyását a magyar társaságban csak nyilvános vételi ajánlattal növelhetné. Ennek minimális árfolyama részvényenként nem lehet kevesebb, mint a Magyar Telekom részvények 180 vagy 360 napos forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, vagy a cég egy részvényre jutó saját tőke összege. Ez utóbbi számításaink szerint nagyjából 510 forintot tesz ki részvényenként, a féléves átlagár hozzávetőlegesen 571 forint, míg a 360 napos átlagár 641 forint.
A legmagasabb értékkel és a Magyar Telekom közkézhányadával kalkulálva nagyjából 272 milliárd forint lenne a minimális ajánlathoz szükséges összeg a Deutsche Telekom részéről. Az egymilliárd eurós ajánlati árfolyam - ha egyáltalán sor kerülne rá - nem lenne túlságosan megterhelő a Deutsche Telekom részére, még akkor sem, ha a részvényesek elégedettségét szem előtt tartva prémiumot ajánlana a kötelező törvényi minimumhoz képest a kisebbségi tulajdonosoknak.
Mielőtt azonban ennek örömére valaki szaladna Magyar Telekomot vásárolni, fontos megjegyezni, hogy eddig a Deutsche Telekom részéről nem érkezett egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy valóban ajánlatot készülne tenni a Magyar Telekom részvényeseinek, az ezzel kapcsolatos spekulációk alapja egy egymondatos hír volt, amely szerint a DT kisebbségi részesedések vásárlását is fontolóra veszi a jövőben. Első ránézésre ugyanakkor nem lenne értelmetlen lépés a mostani nyomottabb árfolyamon megkísérelne a DT-nek a kivásárlást, hiszen még a csökkentett, 50 forintos részvényenkénti osztalékkal is 7,3 százalékos osztalékhozamot jelent a 641 forintos árfolyam. Ez mintegy 20 bázisponttal haladja meg az ötéves magyar állampapírok referenciahozamát, s ráadásul ez az összeg akár jelentősen nőhetne is, ha valóban három év elteltével kifutna a magyar távközlési szektort terhelő különadó.
A Magyar Telekom kisebbségi részvényeseinek kivásárlása azonban nem feltétlenül egyezne meg a DT által meghirdetett célokkal, amely a társaság hitelállományának drasztikus csökkentését tűzte ki célul. Megjegyzendő, hogy a DT-nek lett volna már alkalma az elmúlt években nyomott árfolyamon vételi ajánlatot tenni a Magyar Telekom kisebbségi pakettjére, igaz, akkor talán valamivel felhőtlenebbnek volt tekinthető a német társaság viszonya a magyar kormánnyal.