MTI
Ismét vihart kavart a Wikileaks
Az iraki háborúról szóló bizalmas amerikai iratok feltárása az igazságról szól, a közzététel célja az igazság ellen elkövetett támadások hatásainak "korrekciója" - nyilatkozta a WikiLeaks oknyomozó honlap alapító főszerkesztője. Az újabb kiszivárogatás miatt bírálta őket mind az amerikai, mind az iraki kormány, előbbi egyenesen bíróság elé akarja állítani a Wikileaks alapítóját.
Julian Assange, akinek internetes információs központja a hétvégén csaknem 400 ezer, az iraki háborúval kapcsolatos, eddig titkos amerikai dokumentumot tárt a nyilvánosság elé, kijelentette: az igazság elleni támadás jóval a háborúk előtt megkezdődik, és a háborúk vége után is még sokáig folytatódik. "Reméljük, e 400 ezer dokumentum közzétételével legalább részben korrigálhatjuk azoknak a támadásoknak a hatásait, amelyek az igazságot érték az (iraki) háború előtt és alatt, és amelyek folytatódnak azóta is, hogy a háború hivatalosan véget ért" - fogalmazott Assange.
A WikiLeaks vezetője elmondta: a közzétett anyag mintegy 109 ezer iraki halálát dokumentálja, közülük 66 ezer polgári személyét. Assange szerint az Iraq Body Count nevű, az iraki halálesetekről szóló értesülések gyűjtésére és feldolgozására alakult független csoport segítségével 15 ezer iraki civil eddig semmilyen nyilvántartásban nem szereplő, erőszakcselekmények okozta halálát is sikerült feltárni. Assange cáfolta azokat az amerikai vádakat, amelyek szerint a most közzétett bizalmas anyagban több száz iraki név szerepel, és az illetők élete ezzel veszélybe került. A WikiLeaks alapítója kijelentette: a dokumentumok nyilvánosságra hozott változata "erősen szerkesztett", neveket nem tartalmaz, éppen azért, hogy egyéneket ne sodorjon veszélybe.
John Sloboda, az Iraq Body Count társalapítója és vezető elemzője a londoni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világ közvéleményének hét évvel a háború kezdete után sincs teljes képe arról, hogy a fegyveres beavatkozásért az iraki nép "milyen rettenetes árat fizetett". Ami eddig rendelkezésre állt, az nem más, mint fotók, sztorik "foltokban összeálló elegye ... az emberek, akiknek adójából ezt a háborút finanszírozták, ennél többet érdemelnek" - tette hozzá. Sloboda kijelentette: a most feltárt, eddig nem dokumentált 15 ezer iraki civil haláleset "öt szeptember 11-ének és csaknem háromszáz július 7-ének felel meg".
Az Iraq Body Count vezető elemzője ezzel a 2001. szeptember 11-ei amerikai, illetve a 2005. július 7-én elkövetett londoni terrormerényletek halálos áldozatainak számára utalt. Sloboda szerint összességében, a korábban már dokumentált eseteket is figyelembe véve ma már kijelenthető, hogy 2003 óta Irakban több mint 150 ezren haltak meg harci vagy erőszakcselekményekben; hozzávetőleg 80 százalékuk polgári személy.
A The Guardian, a legnagyobb baloldali brit lap részletes összefoglalót állított össze a közzétett dokumentumok tartalmának fő pontjaiból. A lap által ismertetett - eddig nem dokumentált - esetek között szerepel, hogy 2007-ben egy amerikai harci helikopter megadási szándékukat jelző iraki lázadókat ölt meg. Az Apache helikopter személyzete tüzet nyitott a lázadók autójára. Az irakiak ezután kimenekültek a járműből és feltartott kézzel jelezték, hogy megadják magukat. Az amerikai helikopter személyzete a közeli légitámaszpont jogászától kért rádión véleményt, hogy ilyenkor mi a teendő, és a válasz az volt, hogy mivel "katonai légi járműnek nem lehetséges a megadás, a lázadók továbbra is jogos célpontnak tekintendők". A személyzet ezután a 30 milliméteres fedélzeti géppuskával agyonlőtte az irakiakat.
jóllehet az irakli háború egyik célja a Szaddám Huszein rendszere által működtetett kínzóközpontok felszámolása volt, az iratok rávilágítanak arra, hogy sok esetben iraki rendőrök és katonák kínoztak meg iraki őrizeteseket. Az Egyesült Államoknak tudomása volt az iraki állam által engedélyezett kínzásokról, de arra utasította az arab országba vezényelt csapatait, hogy ne avatkozzanak közbe
A WikiLeaks korábban már közzétett csaknem 80 ezer bizalmas amerikai hírszerzési dokumentumot az afganisztáni háborúról is. Kristinn Hrafnsson, a portál szóvivője a londoni sajtótájékoztatón leszögezte, hogy az amerikai kormányilletékesek akkori figyelmeztetései ellenére nem mutatható ki, hogy ennek hátrányos biztonsági következményei lettek volna, és ennek az a tanulsága, hogy a sajtónak "nem szabad kérdések nélkül elfogadnia a WikiLeaks tevékenységét elítélő nyilatkozatokat". Hrafnsson a londoni sajtóértekezleten felfedte, hogy a WikiLeaks a birtokába került afganisztáni jelentések hatodát még nem is tette közzé; ez összesen 15 ezer dokumentumot jelent. A portál szakértői "sorról sorra" átvizsgálták és megszerkesztették ezt az aktamennyiséget is, és mivel e munka befejeződött, a WikiLeaks hamarosan ezt a 15 ezer dokumentumot is nyilvánosságra hozza - közölte a szóvivő.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter "a leghatározottabban elítélte" a WikiLeaks oknyomozó honlapnak az iraki háborúval kapcsolatos kiszivárogtatásait, de mindenféle további állásfoglalástól elzárkózott azzal, hogy az amerikai külügyminisztérium nem kommentál "törvénytelen úton nyilvánosságra hozott információt". Clinton nyilatkozata szerint megengedhetetlen, hogy egyének vagy szervezetek bármiféle olyan információt tegyenek közzé, amelyek "embereink és szövetségeseink állampolgárainak életét veszélyezteti".
Washingtonban keresik annak lehetőségét, miként járhatnának el a háborús titkokat kiszivárogtató Wikileaks alapítójával, Julian Assangéval szemben. "Kérdés se fűződhet ahhoz", hogy Assange ellen vádat lehet emelni az Egyesült Államokban a kémtörvény megsértése miatt - idézte a Washington Post hétvégi száma Leon Panetta CIA főnök egyik tanácsadóját, aki szerint a fő probléma, hogy miként ejtsék foglyul. Vagy önként az Egyesült Államokba megy, vagy egy másik ország kiadja őt - véli a szakértő.
Élesen bírálta a WikiLeaks oknyomozó honlapot az iraki háborúval kapcsolatos, eddig titkos amerikai dokumentumok nyilvánosságra hozatala miatt az iraki miniszterelnök is. Núri al-Máliki hivatalos nyilatkozatában hangoztatta: egyáltalán nem kizárt, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalának időzítését politikai megfontolások motiválták. Al-Máliki leszögezte, hogy a dokumentumok nem tartalmaznak semmifajta bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az iraki őrizetesekkel szembeni jogsértések valóban megtörténtek.
A csaknem 400 ezer NATO-dokumentum a többi között arról számolt be: az Egyesült Államoknak tudomása volt arról, hogy iraki rendőrök és katonák iraki őrizeteseket kínoztak, de - úgymond - fedezte az iraki erőket. bben az időben Núri al-Máliki állt az iraki kormány élén, ami igencsak rossz fényt vet a miniszterelnökre, hátrányosan befolyásolva hivatalban maradásának esélyeit. Irakban március 7-én tartottak parlamenti választásokat, de mindmáig nem tudni, hogy ki lesz az ország miniszterelnöke, illetve a kormány összetétele sem ismert.
A választáson Iját Allávi volt kormányfő vezette Iraki Blokk a 325 tagú törvényhozásban 91 helyhez jutott, Núri al-Máliki hivatalban lévő miniszterelnök tömörülése, a Jogállami Szövetség pedig 89-hez. A harmadik a síita Iraki Nemzeti Szövetség lett 70 mandátummal. Az új parlamentnek meg kell választania elnökét és annak helyetteseit, valamint az államfőt, az pedig az alkotmány értelmében a legnagyobb frakciót bízza meg kormányalakítással. Máliki azonban veresége ellenére küzd azért, hogy ezúttal is ő alakíthasson kormányt.
Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió egyébként már péntek este - az embargóról való megállapodást megsértve - megszellőztette a WikiLeaks csak szombaton bemutatni tervezett dokumentumait, amelyek szerint az Egyesült Államoknak tudomása volt arról, hogy iraki rendőrök és katonák iraki őrizeteseket kínoztak meg, de "fedezte" az iraki erőket. Ezt követően több nemzetközi sajtóorgánum is - amely megkapta a honlaptól a csaknem 400 ezer NATO-dokumentumot - részleteket közölt az anyagokból, amelyek feltételezhetően ugyanattól az amerikai elemzőtől juthattak az oknyomozó honlaphoz, aki ez év elején az afganisztáni háborúról szivárogtatott ki anyagokat.
Julian Assange, akinek internetes információs központja a hétvégén csaknem 400 ezer, az iraki háborúval kapcsolatos, eddig titkos amerikai dokumentumot tárt a nyilvánosság elé, kijelentette: az igazság elleni támadás jóval a háborúk előtt megkezdődik, és a háborúk vége után is még sokáig folytatódik. "Reméljük, e 400 ezer dokumentum közzétételével legalább részben korrigálhatjuk azoknak a támadásoknak a hatásait, amelyek az igazságot érték az (iraki) háború előtt és alatt, és amelyek folytatódnak azóta is, hogy a háború hivatalosan véget ért" - fogalmazott Assange.
A WikiLeaks vezetője elmondta: a közzétett anyag mintegy 109 ezer iraki halálát dokumentálja, közülük 66 ezer polgári személyét. Assange szerint az Iraq Body Count nevű, az iraki halálesetekről szóló értesülések gyűjtésére és feldolgozására alakult független csoport segítségével 15 ezer iraki civil eddig semmilyen nyilvántartásban nem szereplő, erőszakcselekmények okozta halálát is sikerült feltárni. Assange cáfolta azokat az amerikai vádakat, amelyek szerint a most közzétett bizalmas anyagban több száz iraki név szerepel, és az illetők élete ezzel veszélybe került. A WikiLeaks alapítója kijelentette: a dokumentumok nyilvánosságra hozott változata "erősen szerkesztett", neveket nem tartalmaz, éppen azért, hogy egyéneket ne sodorjon veszélybe.
John Sloboda, az Iraq Body Count társalapítója és vezető elemzője a londoni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világ közvéleményének hét évvel a háború kezdete után sincs teljes képe arról, hogy a fegyveres beavatkozásért az iraki nép "milyen rettenetes árat fizetett". Ami eddig rendelkezésre állt, az nem más, mint fotók, sztorik "foltokban összeálló elegye ... az emberek, akiknek adójából ezt a háborút finanszírozták, ennél többet érdemelnek" - tette hozzá. Sloboda kijelentette: a most feltárt, eddig nem dokumentált 15 ezer iraki civil haláleset "öt szeptember 11-ének és csaknem háromszáz július 7-ének felel meg".
Az Iraq Body Count vezető elemzője ezzel a 2001. szeptember 11-ei amerikai, illetve a 2005. július 7-én elkövetett londoni terrormerényletek halálos áldozatainak számára utalt. Sloboda szerint összességében, a korábban már dokumentált eseteket is figyelembe véve ma már kijelenthető, hogy 2003 óta Irakban több mint 150 ezren haltak meg harci vagy erőszakcselekményekben; hozzávetőleg 80 százalékuk polgári személy.
A The Guardian, a legnagyobb baloldali brit lap részletes összefoglalót állított össze a közzétett dokumentumok tartalmának fő pontjaiból. A lap által ismertetett - eddig nem dokumentált - esetek között szerepel, hogy 2007-ben egy amerikai harci helikopter megadási szándékukat jelző iraki lázadókat ölt meg. Az Apache helikopter személyzete tüzet nyitott a lázadók autójára. Az irakiak ezután kimenekültek a járműből és feltartott kézzel jelezték, hogy megadják magukat. Az amerikai helikopter személyzete a közeli légitámaszpont jogászától kért rádión véleményt, hogy ilyenkor mi a teendő, és a válasz az volt, hogy mivel "katonai légi járműnek nem lehetséges a megadás, a lázadók továbbra is jogos célpontnak tekintendők". A személyzet ezután a 30 milliméteres fedélzeti géppuskával agyonlőtte az irakiakat.
jóllehet az irakli háború egyik célja a Szaddám Huszein rendszere által működtetett kínzóközpontok felszámolása volt, az iratok rávilágítanak arra, hogy sok esetben iraki rendőrök és katonák kínoztak meg iraki őrizeteseket. Az Egyesült Államoknak tudomása volt az iraki állam által engedélyezett kínzásokról, de arra utasította az arab országba vezényelt csapatait, hogy ne avatkozzanak közbe
A WikiLeaks korábban már közzétett csaknem 80 ezer bizalmas amerikai hírszerzési dokumentumot az afganisztáni háborúról is. Kristinn Hrafnsson, a portál szóvivője a londoni sajtótájékoztatón leszögezte, hogy az amerikai kormányilletékesek akkori figyelmeztetései ellenére nem mutatható ki, hogy ennek hátrányos biztonsági következményei lettek volna, és ennek az a tanulsága, hogy a sajtónak "nem szabad kérdések nélkül elfogadnia a WikiLeaks tevékenységét elítélő nyilatkozatokat". Hrafnsson a londoni sajtóértekezleten felfedte, hogy a WikiLeaks a birtokába került afganisztáni jelentések hatodát még nem is tette közzé; ez összesen 15 ezer dokumentumot jelent. A portál szakértői "sorról sorra" átvizsgálták és megszerkesztették ezt az aktamennyiséget is, és mivel e munka befejeződött, a WikiLeaks hamarosan ezt a 15 ezer dokumentumot is nyilvánosságra hozza - közölte a szóvivő.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter "a leghatározottabban elítélte" a WikiLeaks oknyomozó honlapnak az iraki háborúval kapcsolatos kiszivárogtatásait, de mindenféle további állásfoglalástól elzárkózott azzal, hogy az amerikai külügyminisztérium nem kommentál "törvénytelen úton nyilvánosságra hozott információt". Clinton nyilatkozata szerint megengedhetetlen, hogy egyének vagy szervezetek bármiféle olyan információt tegyenek közzé, amelyek "embereink és szövetségeseink állampolgárainak életét veszélyezteti".
Washingtonban keresik annak lehetőségét, miként járhatnának el a háborús titkokat kiszivárogtató Wikileaks alapítójával, Julian Assangéval szemben. "Kérdés se fűződhet ahhoz", hogy Assange ellen vádat lehet emelni az Egyesült Államokban a kémtörvény megsértése miatt - idézte a Washington Post hétvégi száma Leon Panetta CIA főnök egyik tanácsadóját, aki szerint a fő probléma, hogy miként ejtsék foglyul. Vagy önként az Egyesült Államokba megy, vagy egy másik ország kiadja őt - véli a szakértő.
Élesen bírálta a WikiLeaks oknyomozó honlapot az iraki háborúval kapcsolatos, eddig titkos amerikai dokumentumok nyilvánosságra hozatala miatt az iraki miniszterelnök is. Núri al-Máliki hivatalos nyilatkozatában hangoztatta: egyáltalán nem kizárt, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalának időzítését politikai megfontolások motiválták. Al-Máliki leszögezte, hogy a dokumentumok nem tartalmaznak semmifajta bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az iraki őrizetesekkel szembeni jogsértések valóban megtörténtek.
A csaknem 400 ezer NATO-dokumentum a többi között arról számolt be: az Egyesült Államoknak tudomása volt arról, hogy iraki rendőrök és katonák iraki őrizeteseket kínoztak, de - úgymond - fedezte az iraki erőket. bben az időben Núri al-Máliki állt az iraki kormány élén, ami igencsak rossz fényt vet a miniszterelnökre, hátrányosan befolyásolva hivatalban maradásának esélyeit. Irakban március 7-én tartottak parlamenti választásokat, de mindmáig nem tudni, hogy ki lesz az ország miniszterelnöke, illetve a kormány összetétele sem ismert.
A választáson Iját Allávi volt kormányfő vezette Iraki Blokk a 325 tagú törvényhozásban 91 helyhez jutott, Núri al-Máliki hivatalban lévő miniszterelnök tömörülése, a Jogállami Szövetség pedig 89-hez. A harmadik a síita Iraki Nemzeti Szövetség lett 70 mandátummal. Az új parlamentnek meg kell választania elnökét és annak helyetteseit, valamint az államfőt, az pedig az alkotmány értelmében a legnagyobb frakciót bízza meg kormányalakítással. Máliki azonban veresége ellenére küzd azért, hogy ezúttal is ő alakíthasson kormányt.
Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió egyébként már péntek este - az embargóról való megállapodást megsértve - megszellőztette a WikiLeaks csak szombaton bemutatni tervezett dokumentumait, amelyek szerint az Egyesült Államoknak tudomása volt arról, hogy iraki rendőrök és katonák iraki őrizeteseket kínoztak meg, de "fedezte" az iraki erőket. Ezt követően több nemzetközi sajtóorgánum is - amely megkapta a honlaptól a csaknem 400 ezer NATO-dokumentumot - részleteket közölt az anyagokból, amelyek feltételezhetően ugyanattól az amerikai elemzőtől juthattak az oknyomozó honlaphoz, aki ez év elején az afganisztáni háborúról szivárogtatott ki anyagokat.
