Berta Sándor
Kína elzárja a kritikus oldalakat a külföldiek elől
Ahogy közeledik a pekingi olimpia hivatalos megnyitója, úgy válik egyre biztosabbá, hogy a cenzúra nem fog hiányozni az idei nyári játékokról.
Elméletileg a külföldi újságírók szabadon böngészhetnének a kínai fővárosban. Elméletileg. A valóságban ugyanis továbbra is elérhetetlenek lesznek az emberi jogi szervezetek honlapjai és a helyi hatóságok által kritikus tartalmúnak minősített portálok. Érthető módon sok szervezet szeretné az olimpiát övező médiafelhajtást a maga céljaira kihasználni, hogy így világítsanak rá a problémákra. Erre azonban ezúttal sem lesz lehetőségük. A virtuális Kínai Nagy Fal feladata minden ilyen kísérletet megakadályozni és a helyi szakemberek igyekeznek is felkészülni a feladatra.
A főpróbát már vasárnap megtartották. Az olimpiai sajtóközpontból elérhetetlenek voltak az emberi jogi csoportok, valamint a Kínát, illetve a kínai hatóságokat bármilyen formában és mértékben bíráló vagy támadó oldalak. A helyszínen lévő újságírók tiltakoztak. Sun Weijia, a pekingi szervezőbizottság médiavezetője válaszul csak annyit közölt, hogy csupán egyéni esetekről van szó és nem hiszi, hogy probléma merülne fel a médiahonlapok elérésével kapcsolatban. Blokkolták többek között a Deutsche Welle kínai honlapját, a Radio Free Asia (RFA) amerikai rádióadót, valamint az Amnesty International, a Human Rights in China (HRiC) és az Asianews katolikus hírügynökség honlapjait is.
Arra is volt példa, hogy egyes portálokat be lehetett tölteni, de az azokon elhelyezett cikkeket már nem. Az internetcenzúra mindenütt megfigyelhető, legyen szó az újságírók szobáiban elhelyezett számítógépekről, a vezeték nélküli hálózatokról vagy az internetkávézókról.
A pekingi szervezők Kevin Gospert, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) sajtóügyekért felelős alelnökét áprilisban még arról biztosították, hogy a NOB által akkreditált több mint 5000 tudósítónak szabad hozzáférése lesz az internethez és minden online tartalomhoz. Akkor csak az volt a kérdés, hogy a szabad hozzáférés a hotelekre is vonatkozik majd. Most már az a kérdés, hogy lesz ilyen egyáltalán? A kiküldött tudósítók többsége nyilván nem a pornóoldalakra vagy az Amnesty International cikkeire lenne kíváncsi. Egyszerűen megszokták, hogy szabadon szörfölhetnek a világhálón. Kínát azonban ez nem érdekli. Az ázsiai ország ugyanis az olimpiára készül. A világhálón is.
Elméletileg a külföldi újságírók szabadon böngészhetnének a kínai fővárosban. Elméletileg. A valóságban ugyanis továbbra is elérhetetlenek lesznek az emberi jogi szervezetek honlapjai és a helyi hatóságok által kritikus tartalmúnak minősített portálok. Érthető módon sok szervezet szeretné az olimpiát övező médiafelhajtást a maga céljaira kihasználni, hogy így világítsanak rá a problémákra. Erre azonban ezúttal sem lesz lehetőségük. A virtuális Kínai Nagy Fal feladata minden ilyen kísérletet megakadályozni és a helyi szakemberek igyekeznek is felkészülni a feladatra.
A főpróbát már vasárnap megtartották. Az olimpiai sajtóközpontból elérhetetlenek voltak az emberi jogi csoportok, valamint a Kínát, illetve a kínai hatóságokat bármilyen formában és mértékben bíráló vagy támadó oldalak. A helyszínen lévő újságírók tiltakoztak. Sun Weijia, a pekingi szervezőbizottság médiavezetője válaszul csak annyit közölt, hogy csupán egyéni esetekről van szó és nem hiszi, hogy probléma merülne fel a médiahonlapok elérésével kapcsolatban. Blokkolták többek között a Deutsche Welle kínai honlapját, a Radio Free Asia (RFA) amerikai rádióadót, valamint az Amnesty International, a Human Rights in China (HRiC) és az Asianews katolikus hírügynökség honlapjait is.
Arra is volt példa, hogy egyes portálokat be lehetett tölteni, de az azokon elhelyezett cikkeket már nem. Az internetcenzúra mindenütt megfigyelhető, legyen szó az újságírók szobáiban elhelyezett számítógépekről, a vezeték nélküli hálózatokról vagy az internetkávézókról.
A pekingi szervezők Kevin Gospert, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) sajtóügyekért felelős alelnökét áprilisban még arról biztosították, hogy a NOB által akkreditált több mint 5000 tudósítónak szabad hozzáférése lesz az internethez és minden online tartalomhoz. Akkor csak az volt a kérdés, hogy a szabad hozzáférés a hotelekre is vonatkozik majd. Most már az a kérdés, hogy lesz ilyen egyáltalán? A kiküldött tudósítók többsége nyilván nem a pornóoldalakra vagy az Amnesty International cikkeire lenne kíváncsi. Egyszerűen megszokták, hogy szabadon szörfölhetnek a világhálón. Kínát azonban ez nem érdekli. Az ázsiai ország ugyanis az olimpiára készül. A világhálón is.