Napi Online
Marad a filmes adókedvezmény
Magyarország új, 2013 végéig szóló filmtámogatási programját júniusban fogadhatja el az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága, amelyhez a mozgóképtörvény uniós előírásoknak megfelelő módosítása is szükséges.
Így ezentúl csak a törvényben meghatározott kulturális követelményeknek megfelelő alkotások kaphatnak közvetett és közvetlen - azaz adókedvezmény formájában nyújtott - állami támogatást - derül ki a filmtörvény módosításáról a kormány számára készített előterjesztésből. A filmeket - a német, angol és máltai mintákhoz hasonlóan - egy pontrendszer alapján értékelik majd, ami a kulturális tartalomra és a gyártási feltételekre vonatkozik. A jogszabály módosítását várhatóan sürgősséggel tárgyalja a parlament, hogy a nyári szünet előtt elfogadhassák. Azért sietős, mert Magyarország előző filmtámogatási programja 2007 végén lejárt, az új jóváhagyásáig pedig nem köthetők újabb támogatási szerződések. (A törvénymódosítás hatálybalépése után valamennyi, 2007. december 31-e után indult támogatási ügyben alkalmazni kell az új szabályokat.)
Az előzetes számítások szerint a kulturális kritérium bevezetése 15-20 százalékkal csökkenti majd a filmgyártáshoz kapcsolódó adókedvezményeket. Ez a központi költségvetésnek évi 250-350 millió forintos (2010-től 400-450 milliós) megtakarítást eredményez, azonban nagyságrendileg ugyanakkora bevételkiesést is jelent a gyártáshoz kapcsolódó egyéb bevételek (adók, járulékok) elmaradása miatt. A húszszázalékos adókedvezmény megmarad, de a kedvezmény alapja bizonyos esetben csökken. Ha a film közvetlen gyártási költségének legalább 80 százalékát Magyarországon költik el, akkor az adókedvezmény alapja a közvetlen gyártási költség 100 százaléka.
Azonban ha 80 százaléknál kisebb a magyar filmgyártási költség, akkor azzal arányosan csökken a közvetett állami támogatás alapja. (Ez a törvényalkotók reményei szerint a magyarországi költést ösztönözni majd.) A kedvezmény alapja ekkor a filmgyártási költség, valamint a magyarországi filmgyártási költés filmgyártási költséghez viszonyított arányának 1,25-szerese. (Például ha egy 100 millió forintból gyártott filmnek a felét, 50 milliót költenek el Magyarországon, akkor 62,5 millió az adó alapja, ami a 20 százalékos adókulccsal számolva 12,5 millió forint kedvezményt jelent.)
Az úgynevezett 80 százalékos szabály bevezetése is jogharmonizációs kötelezettsége Magyarországnak, ugyanis az EU elvárja a tagállamoktól, hogy az állami támogatások elköltését tegyék lehetővé legalább 20 százalékban az érintett tagállamon kívül. Ekkora külföldi költés nem kötelező, csak lehetőség, azonban az adókedvezményt a 80 százalékos magyarországi költés után is a filmgyártási költség 100 százalékára lehet majd érvényesíteni.
Emellett a közvetlen állami támogatások intenzitási feltételeit is módosítani kell, így elsősorban az akár 90 százalékos állami támogatást is élvezhető alacsony költségvetésű és az úgynevezett nehéz filmek kritériumait. A magyar filmgyártási költségekhez igazítva csökkentik az uniós szinten alacsony költségvetésnek számító 500 millió forintos értékhatárt, a magyar filmek (játék-, dokumentum-, népszerű tudományos és animációs filmek) esetében 237 millió, a magyar részvételű koprodukcióknál 467 millió forintra. (Az értékek az inflációs rátával évente változhatnak.)
Ezek alatt a gyártási költségvetés 90 százalékáig terjedhet a közvetlen és közvetett támogatás mértéke, hasonlóan a "nehéz" filmekhez, amelyek nehéz mivoltát ezentúl - a magyar nyelvű gyártáson kívül - nem a kulturális tartalom határozza meg, hanem a költségvetésének a meg nem térülése. Ez a kategória azért fontos, mert idetartozik a magyar filmek 95 százaléka, így ezek támogatása továbbra is biztosítható. A magyar filmek túlnyomó része ugyanis a gyártási költségét sem hozza vissza - témája, alkotója vagy művészi-technikai sajátosságai miatt.
Az unióban továbbra is az 50 százalékos támogatási intenzitás az általános, de Magyarország számára kedvező módon a két 90 százalékos kivétel mellett a 100 százalékos is megmarad. Ezt a dokumentum, animációs, tudományos ismeretterjesztő, kísérleti vagy rövidfilmek finanszírozása érdekében a kulturális sokszínűségre hivatkozva lehet majd alkalmazni.
A Hellboyok kimaradnak a támogatásból
Az új pontrendszer alapján a kulturális tartalomra és a gyártási feltételekre összesen 32 pont adható. Ahhoz, hogy egy film jogosult legyen az állami támogatásra, legalább 16 pontot kell elérnie úgy, hogy a 14 kategóriából négyben pontot szerez. Emellett európai koprodukciónak kell lennie vagy a nyolc kulturális kritérium közül legalább kettőt teljesítenie kell. Úgy tűnik, a gyártási feltételek teljesítésével még a bérmunka-produkciók is össze tudják szedni a pontok többségét (például 3-3 pont jár a magyarországi forgatásra, illetve az itteni előkészítésre és utómunkára; 4 pont, ha valamely EGT-állam nyelvén készül a film; 6 pontot hozhatnak a főbb filmes alkotók, ha EGT-államok polgárai).
A két kulturális kritérium teljesítése sem tűnik lehetetlennek a bérmunkák számára: például az egyik kipipálható azzal, ha a film magyar vagy más európai helyszínen, illetve ehhez köthető kulturális környezetben játszódik vagy megjelenítésében ilyen várost, tájat, tájegységet mutat be. Pontot ér, ha az alapjául szolgáló mű egy irodalmi alkotás vagy más művészeti értékkel bíró mű (lehet képző-, iparművészeti vagy éppen zenemű) adaptációján alapul.
Az etyeki Korda stúdióban tavaly forgatott 72 millió dollár költségvetésű Hellboy 2-höz hasonló filmekre ugyanakkor nehezen lenne alkalmazható az új feltételrendszer, hiszen a fantasztikus történetet stúdióban, digitális technikával készítették. Az amerikai gyártó Universal Pictures mintegy hétmilliárd forintos magyarországi költésre érvényesíthette - a tavalyi szabályok szerint - a 20 százalékos adókedvezményből származó támogatást. A kulturális kritérium bevezetése várhatóan 15-20 százalékkal csökkenti majd a filmgyártáshoz kapcsolódó adókedvezményeket.
Így ezentúl csak a törvényben meghatározott kulturális követelményeknek megfelelő alkotások kaphatnak közvetett és közvetlen - azaz adókedvezmény formájában nyújtott - állami támogatást - derül ki a filmtörvény módosításáról a kormány számára készített előterjesztésből. A filmeket - a német, angol és máltai mintákhoz hasonlóan - egy pontrendszer alapján értékelik majd, ami a kulturális tartalomra és a gyártási feltételekre vonatkozik. A jogszabály módosítását várhatóan sürgősséggel tárgyalja a parlament, hogy a nyári szünet előtt elfogadhassák. Azért sietős, mert Magyarország előző filmtámogatási programja 2007 végén lejárt, az új jóváhagyásáig pedig nem köthetők újabb támogatási szerződések. (A törvénymódosítás hatálybalépése után valamennyi, 2007. december 31-e után indult támogatási ügyben alkalmazni kell az új szabályokat.)
Az előzetes számítások szerint a kulturális kritérium bevezetése 15-20 százalékkal csökkenti majd a filmgyártáshoz kapcsolódó adókedvezményeket. Ez a központi költségvetésnek évi 250-350 millió forintos (2010-től 400-450 milliós) megtakarítást eredményez, azonban nagyságrendileg ugyanakkora bevételkiesést is jelent a gyártáshoz kapcsolódó egyéb bevételek (adók, járulékok) elmaradása miatt. A húszszázalékos adókedvezmény megmarad, de a kedvezmény alapja bizonyos esetben csökken. Ha a film közvetlen gyártási költségének legalább 80 százalékát Magyarországon költik el, akkor az adókedvezmény alapja a közvetlen gyártási költség 100 százaléka.
Azonban ha 80 százaléknál kisebb a magyar filmgyártási költség, akkor azzal arányosan csökken a közvetett állami támogatás alapja. (Ez a törvényalkotók reményei szerint a magyarországi költést ösztönözni majd.) A kedvezmény alapja ekkor a filmgyártási költség, valamint a magyarországi filmgyártási költés filmgyártási költséghez viszonyított arányának 1,25-szerese. (Például ha egy 100 millió forintból gyártott filmnek a felét, 50 milliót költenek el Magyarországon, akkor 62,5 millió az adó alapja, ami a 20 százalékos adókulccsal számolva 12,5 millió forint kedvezményt jelent.)
Az úgynevezett 80 százalékos szabály bevezetése is jogharmonizációs kötelezettsége Magyarországnak, ugyanis az EU elvárja a tagállamoktól, hogy az állami támogatások elköltését tegyék lehetővé legalább 20 százalékban az érintett tagállamon kívül. Ekkora külföldi költés nem kötelező, csak lehetőség, azonban az adókedvezményt a 80 százalékos magyarországi költés után is a filmgyártási költség 100 százalékára lehet majd érvényesíteni.
Emellett a közvetlen állami támogatások intenzitási feltételeit is módosítani kell, így elsősorban az akár 90 százalékos állami támogatást is élvezhető alacsony költségvetésű és az úgynevezett nehéz filmek kritériumait. A magyar filmgyártási költségekhez igazítva csökkentik az uniós szinten alacsony költségvetésnek számító 500 millió forintos értékhatárt, a magyar filmek (játék-, dokumentum-, népszerű tudományos és animációs filmek) esetében 237 millió, a magyar részvételű koprodukcióknál 467 millió forintra. (Az értékek az inflációs rátával évente változhatnak.)
Ezek alatt a gyártási költségvetés 90 százalékáig terjedhet a közvetlen és közvetett támogatás mértéke, hasonlóan a "nehéz" filmekhez, amelyek nehéz mivoltát ezentúl - a magyar nyelvű gyártáson kívül - nem a kulturális tartalom határozza meg, hanem a költségvetésének a meg nem térülése. Ez a kategória azért fontos, mert idetartozik a magyar filmek 95 százaléka, így ezek támogatása továbbra is biztosítható. A magyar filmek túlnyomó része ugyanis a gyártási költségét sem hozza vissza - témája, alkotója vagy művészi-technikai sajátosságai miatt.
Az unióban továbbra is az 50 százalékos támogatási intenzitás az általános, de Magyarország számára kedvező módon a két 90 százalékos kivétel mellett a 100 százalékos is megmarad. Ezt a dokumentum, animációs, tudományos ismeretterjesztő, kísérleti vagy rövidfilmek finanszírozása érdekében a kulturális sokszínűségre hivatkozva lehet majd alkalmazni.
A Hellboyok kimaradnak a támogatásból
Az új pontrendszer alapján a kulturális tartalomra és a gyártási feltételekre összesen 32 pont adható. Ahhoz, hogy egy film jogosult legyen az állami támogatásra, legalább 16 pontot kell elérnie úgy, hogy a 14 kategóriából négyben pontot szerez. Emellett európai koprodukciónak kell lennie vagy a nyolc kulturális kritérium közül legalább kettőt teljesítenie kell. Úgy tűnik, a gyártási feltételek teljesítésével még a bérmunka-produkciók is össze tudják szedni a pontok többségét (például 3-3 pont jár a magyarországi forgatásra, illetve az itteni előkészítésre és utómunkára; 4 pont, ha valamely EGT-állam nyelvén készül a film; 6 pontot hozhatnak a főbb filmes alkotók, ha EGT-államok polgárai).
A két kulturális kritérium teljesítése sem tűnik lehetetlennek a bérmunkák számára: például az egyik kipipálható azzal, ha a film magyar vagy más európai helyszínen, illetve ehhez köthető kulturális környezetben játszódik vagy megjelenítésében ilyen várost, tájat, tájegységet mutat be. Pontot ér, ha az alapjául szolgáló mű egy irodalmi alkotás vagy más művészeti értékkel bíró mű (lehet képző-, iparművészeti vagy éppen zenemű) adaptációján alapul.
Az etyeki Korda stúdióban tavaly forgatott 72 millió dollár költségvetésű Hellboy 2-höz hasonló filmekre ugyanakkor nehezen lenne alkalmazható az új feltételrendszer, hiszen a fantasztikus történetet stúdióban, digitális technikával készítették. Az amerikai gyártó Universal Pictures mintegy hétmilliárd forintos magyarországi költésre érvényesíthette - a tavalyi szabályok szerint - a 20 százalékos adókedvezményből származó támogatást. A kulturális kritérium bevezetése várhatóan 15-20 százalékkal csökkenti majd a filmgyártáshoz kapcsolódó adókedvezményeket.
