Napi Online
Adóvizsga előtt áll a magyar filmipar
Visszavetheti a magyarországi filmgyártást, hogy az Európai Unió még nem döntött a produkciókhoz adott adókedvezmények fenntarthatóságáról - állítja a Deloitte Zrt. adó-tanácsadási igazgatója.
Ezek érvényesítését kétéves ciklusokban engedi Brüsszel, a legutóbbi tavaly év végével lejárt. Veszprémi István szerint az unió a közelmúltban vizsgálatot indított, amiért a magyar támogatási program idén is érvényben van - Magyarország számára kedvezőtlen eredmény esetén pedig az idén adott kedvezményeket vissza kell fizetniük az igénylőknek. Ez éppen egy fellendülő szakaszban érné a filmipart: tavaly 5,6 milliárd forint volt az adóigazolások összértéke, míg egy évvel korábban 3,3 milliárd forint.
A kulturális kormányzat azonban nem aggódik. "Az a célunk, hogy mielőbb megállapodjunk az EU versenypolitikai főigazgatóságával a 2008-2009-es időszakra vonatkozó magyar filmtámogatási rendszerről" - mondta lapunknak Sámuel Balázs, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) főosztályvezető-helyettese. Szerinte viták vannak, de azokat előbb-utóbb sikerül majd rendezni, hiszen a többi tagállamnak is sikerült, és 2009-ig fenntarthatják filmgyártásuk állami támogatását.
Az EU a filmek kulturális tartalmától teszi függővé a támogatást. Erre többféle módszert alkalmaznak a tagállamok, például Németországban, Angliában és Máltán egy pontrendszerhez, Belgiumban, Hollandiában pedig bizonyos feltételrendszer teljesüléséhez kötik a produkciók támogatását. Magyarország a magyar, a magyar részvételű koprodukciók és a bérmunkák esetében is egységes pontrendszert alkalmazna, amelynek különböző komponenseibe a forgatási helyszín, a közreműködők és az európai nyelv éppúgy beletartozna, mint a gyártók és a színészek. Így az itt gyártott bérmunka-produkciók sem esnének el a támogatástól. Ha egy bizonyos pontszámot elér a produkció, jogosult lenne a dotációra. Az uniónak az adókedvezmény 20 százalékos mértéke ellen nincs kifogása - hangsúlyozza Sámuel.
A filmproducerek nem várták ölbe tett kézzel az ügy végkimenetelét. Tavaly ugyanis jóval többen regisztrálták magukat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságánál, mint ahány filmnek a gyártása ténylegesen elkezdődött. A nyilvántartásban szereplő gyártók jogosulttá váltak a 20 százalékos adókedvezményre - ám ténylegesen csak azt követően vehetik igénybe, ha benyújtották a számlákat. A listára 57,4 milliárd forint értékű produkció került, ennek valamivel több mint feléről azonban nem érkezett be számla, vagyis ezek gyártása a következő időszakban indulhat el. A kulturális kormányzat szerint az Európai Unió nem marasztalja el Magyarországot a kedvezmény miatt.
Ezek érvényesítését kétéves ciklusokban engedi Brüsszel, a legutóbbi tavaly év végével lejárt. Veszprémi István szerint az unió a közelmúltban vizsgálatot indított, amiért a magyar támogatási program idén is érvényben van - Magyarország számára kedvezőtlen eredmény esetén pedig az idén adott kedvezményeket vissza kell fizetniük az igénylőknek. Ez éppen egy fellendülő szakaszban érné a filmipart: tavaly 5,6 milliárd forint volt az adóigazolások összértéke, míg egy évvel korábban 3,3 milliárd forint.
A kulturális kormányzat azonban nem aggódik. "Az a célunk, hogy mielőbb megállapodjunk az EU versenypolitikai főigazgatóságával a 2008-2009-es időszakra vonatkozó magyar filmtámogatási rendszerről" - mondta lapunknak Sámuel Balázs, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) főosztályvezető-helyettese. Szerinte viták vannak, de azokat előbb-utóbb sikerül majd rendezni, hiszen a többi tagállamnak is sikerült, és 2009-ig fenntarthatják filmgyártásuk állami támogatását.
Az EU a filmek kulturális tartalmától teszi függővé a támogatást. Erre többféle módszert alkalmaznak a tagállamok, például Németországban, Angliában és Máltán egy pontrendszerhez, Belgiumban, Hollandiában pedig bizonyos feltételrendszer teljesüléséhez kötik a produkciók támogatását. Magyarország a magyar, a magyar részvételű koprodukciók és a bérmunkák esetében is egységes pontrendszert alkalmazna, amelynek különböző komponenseibe a forgatási helyszín, a közreműködők és az európai nyelv éppúgy beletartozna, mint a gyártók és a színészek. Így az itt gyártott bérmunka-produkciók sem esnének el a támogatástól. Ha egy bizonyos pontszámot elér a produkció, jogosult lenne a dotációra. Az uniónak az adókedvezmény 20 százalékos mértéke ellen nincs kifogása - hangsúlyozza Sámuel.
A filmproducerek nem várták ölbe tett kézzel az ügy végkimenetelét. Tavaly ugyanis jóval többen regisztrálták magukat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságánál, mint ahány filmnek a gyártása ténylegesen elkezdődött. A nyilvántartásban szereplő gyártók jogosulttá váltak a 20 százalékos adókedvezményre - ám ténylegesen csak azt követően vehetik igénybe, ha benyújtották a számlákat. A listára 57,4 milliárd forint értékű produkció került, ennek valamivel több mint feléről azonban nem érkezett be számla, vagyis ezek gyártása a következő időszakban indulhat el. A kulturális kormányzat szerint az Európai Unió nem marasztalja el Magyarországot a kedvezmény miatt.