2001-es indulása óta az internetes közösségi lexikon a világ 10 leglátogatottabb oldalának egyikévé vált, igaz az olvasók öröme mellett életrajzában a marketing célú manipulációt és az oktatás ellenszenvét is kénytelen feltűntetni.

A mai emberi tudás tematikájának nagy részét érintő online lexikon jelenleg több mint 9 millió oldalnyi írott információt tudhat magáénak, ami kinyomtatva közel 50 tonna papírt emésztene fel. Jelenleg legalább 250 nyelven találhatunk írásokat, igaz csak 16 olyan van ezek között, ami 100 000 feletti szócikk gyűjteménnyel rendelkezik. A legtöbb természetesen angol nyelvű, csak ebből van 2,2 millió, amit a német követ közel 700 000-rel, de a lengyelek és a románok is átlépték már a bűvös 100 ezres határt. Nekünk magyaroknak sem kell már sok hozzá, hisz 83 ezer körüli szócikkünk van már nekünk is. Sőt az 5500 lakosú Bambara lakói is összehoztak 144 bejegyzést.

"Viszonylag rövid idő alatt a Wikipedia a világ legsikeresebb közösen írt webszájtja lett." - örvendezett Florence Davouard, a Wikimedia Alapítvány elnöke. "Világszerte önkéntesek tízezreit tudtuk megszólítani, mindenkit, akivel osztozunk közös álmunkon, hogy az embereket világszerte feljogosítsuk minden emberi tudás összegyűjtésére. Most, hogy nemzetközileg is erős önkéntes táborral rendelkezünk, arra szeretnénk fókuszálni, hogy a Wikipedia és a mellette működő testvér projektek minőségét javítsuk. Az elkövetkezendő 5 évben soha nem látott mértékű web alapú kezdeményezés fogja a nagy célunkat segíteni."

Persze nem mindenki ilyen eufórikus a Wikipediával kapcsolatban mint az elnök úr, hiszen gyakorta gyanúsítják a Wikipediát, hogy hulladék információkat is hordoz testén. Igaz, a tesztek azt mutatják, hogy az oldal pontossága az elfogadható határokon belül van.

Tara Brabazon, akadémikus professzor ugyanakkor a tudósok szkepticizmusát és konzervativizmusát fenntartva azt nyilatkozta a Daily Telegraph brit napilapnak, hogy még a Brightoni Egyetemen tartandó beiktatási beszédében is az oldalt fogja támadni. Szerinte előbb meg kell tanítani a hallgatókat értelmezni dolgokat és csak utána kell a kezükbe technológiát adni. Azt szeretné, ha a diákok leülnének és olvasnának, ami nem egyenlő azzal, hogy online olvasnak. "Az akarom, hogy tapasztalják meg a papírt és az oldalakat, legalább annyira, mint ahogy a digitalizációt és a pixeleket." - mondta. "Mindkettő nagyon jó, de a helyes ha mindkettőt megkapják és nem csak ezt vagy azt."

Az utóbbi időben pedig egyre több helyről érkeznek a professzorral egy nótát fújó oktatókról hírek. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is több helyen megtiltották a Wikipedia vagy általában az online források hivatkozását dolgozatokban, de itthon sem nézi jó szemmel minden oktató a digitális forradalmat. Érdekes lesz újabb 7 év múlva visszatekinteni erre az időszakra, amikorra ez a vita már végleg lezárul.