MTI
Conservapedia, a "liberális" wikipedia ellenpárja
Létrehozták az Egyesült Államokban a conservapediát, amely az alkotók szerint konzervatív válasz kíván lenni a "liberális" wikipediára.
Az ötletadó tanárember, Andy Schlafly szerint a conservapedia "más szemszögből" ismertet meg a tényekkel, mint a szabadon szerkeszthető nagynevű internetes enciklopédia, a wikipedia, amelyet "liberális elfogultsággal" vádol. A wikipediára megszólalásig hasonlító felületű konzervatív tudástár létrehozását azután határozta el a történelmet oktató Schlafly, hogy egyre több diákja hivatkozott a wikipediából nyert, szerinte hamis tényekre. "Konzervatív enciklopédia, amelyben bízhatsz" - hangzik a jelmondat a conservapedia.com oldalán, ahol mintegy 12 ezer cikk olvasható, szemben a wikipediával, amelynek csak az angol nyelvű verziója 1,8 millió cikket számlál.
A konzervatív enciklopédia vallásos-jobboldali megközelítésű "tudományos" anyagokat kínál az olvasóknak. Példa erre a legtöbb tudós által 1,6 millió évvel ezelőttre datált pleisztocén jégkorszak. A conservapedia szerint ezt a kormeghatározást egy sor bizonyíték cáfolja, egyebek mellett a bibliai Teremtés könyve, amely szerint a Föld kevesebb mint 10 ezer éves. "Ragaszkodunk bizonyos elvekhez, amelyeket mindenek fölé helyezünk" - írja Schlafly, hozzátéve, hogy "ezek után jöhetnek a tények".
A környezetvédőkről azt lehet megtudni a konzervatív enciklopédiából, hogy ők olyan emberek, akik a környezet miatt aggódnak és némelyikük törvényben korlátozná a vécépapír használatát. A minimálbér emelése címszónál az olvasható: egy ellentmondásos trükk, amely az iskolából való kimaradásra ösztönzi a fiatalokat.
A conservapedia.com portálnak néhány ezer aktív olvasója és szerkesztője van, de Schlafly büszke arra, hogy a szócikkek sokkal egységesebbek, mint a szerinte keresztény- és Amerika-ellenes wikipedián. A történelem tanár egyenesen károsnak tartja a wikipediát, mondván az úgy tárja az ismereteket a diákok elé, mintha azoknak nem lenne alternatívájuk, az általános nézetektől eltérő értelmezésekhez alig találni linkeket. A Los Angeles Times szerint ugyanakkor a conservapedia szócikkeinek többsége ideológiamentes, remekbe szabott ismertető. Ilyen például a tubáról, a Claude Monet-ról, Lettországról, Robin Hoodról vagy a reneszánszról közölt összefoglaló.
Akinek pedig kétsége volna a conservapedia elfogultságát illetően, az elolvashatja az amerikai elnökségre pályázó Hillary Clinton demokrata szenátorról szóló cikket. A szerzők szerint Hillaryt pszichológiai állapota alkalmatlanná teszi az elnökségre, "klinikai nárcizmusban" szenved, örökösen változtatja véleményét az iraki háborúról. A Los Angeles Times egy egyetemistát idézve úgy ajánlja a conservapediát: időnként érdekes megfigyelni, hogyan illesztenek be bibliai magyarázatokat a szerzők a legkülönbözőbb témákhoz, és miképpen szorítanak történelmi eseményeket vallási keretek közé.
Az ötletadó tanárember, Andy Schlafly szerint a conservapedia "más szemszögből" ismertet meg a tényekkel, mint a szabadon szerkeszthető nagynevű internetes enciklopédia, a wikipedia, amelyet "liberális elfogultsággal" vádol. A wikipediára megszólalásig hasonlító felületű konzervatív tudástár létrehozását azután határozta el a történelmet oktató Schlafly, hogy egyre több diákja hivatkozott a wikipediából nyert, szerinte hamis tényekre. "Konzervatív enciklopédia, amelyben bízhatsz" - hangzik a jelmondat a conservapedia.com oldalán, ahol mintegy 12 ezer cikk olvasható, szemben a wikipediával, amelynek csak az angol nyelvű verziója 1,8 millió cikket számlál.
A konzervatív enciklopédia vallásos-jobboldali megközelítésű "tudományos" anyagokat kínál az olvasóknak. Példa erre a legtöbb tudós által 1,6 millió évvel ezelőttre datált pleisztocén jégkorszak. A conservapedia szerint ezt a kormeghatározást egy sor bizonyíték cáfolja, egyebek mellett a bibliai Teremtés könyve, amely szerint a Föld kevesebb mint 10 ezer éves. "Ragaszkodunk bizonyos elvekhez, amelyeket mindenek fölé helyezünk" - írja Schlafly, hozzátéve, hogy "ezek után jöhetnek a tények".
A környezetvédőkről azt lehet megtudni a konzervatív enciklopédiából, hogy ők olyan emberek, akik a környezet miatt aggódnak és némelyikük törvényben korlátozná a vécépapír használatát. A minimálbér emelése címszónál az olvasható: egy ellentmondásos trükk, amely az iskolából való kimaradásra ösztönzi a fiatalokat.
A conservapedia.com portálnak néhány ezer aktív olvasója és szerkesztője van, de Schlafly büszke arra, hogy a szócikkek sokkal egységesebbek, mint a szerinte keresztény- és Amerika-ellenes wikipedián. A történelem tanár egyenesen károsnak tartja a wikipediát, mondván az úgy tárja az ismereteket a diákok elé, mintha azoknak nem lenne alternatívájuk, az általános nézetektől eltérő értelmezésekhez alig találni linkeket. A Los Angeles Times szerint ugyanakkor a conservapedia szócikkeinek többsége ideológiamentes, remekbe szabott ismertető. Ilyen például a tubáról, a Claude Monet-ról, Lettországról, Robin Hoodról vagy a reneszánszról közölt összefoglaló.
Akinek pedig kétsége volna a conservapedia elfogultságát illetően, az elolvashatja az amerikai elnökségre pályázó Hillary Clinton demokrata szenátorról szóló cikket. A szerzők szerint Hillaryt pszichológiai állapota alkalmatlanná teszi az elnökségre, "klinikai nárcizmusban" szenved, örökösen változtatja véleményét az iraki háborúról. A Los Angeles Times egy egyetemistát idézve úgy ajánlja a conservapediát: időnként érdekes megfigyelni, hogyan illesztenek be bibliai magyarázatokat a szerzők a legkülönbözőbb témákhoz, és miképpen szorítanak történelmi eseményeket vallási keretek közé.
