Gyurkity Péter
Jövőre döntenek a NASA-hacker kiadatásáról
Az amerikai rendszerek feltörését elismerő brit férfi kiadatásáról csak jövő februárban döntenek, ő maga nem sok reményt fűz a kedvező ítélethez. Az Akamai támadója eközben két évet kaphat.
Márpedig Gary McKinnon, aki júliusban elveszíteni látszott a küzdelmet, mindenképpen szeretné elkerülni a kiadatást. A fellebbezés után csak most derült ki, hogy az ügyben februárban hozzák meg a döntést, akkorra válik világossá, átadják-e az amerikai hatóságoknak, vagy az Egyesült Királyságban tartják, ekkor viszont valószínűleg elkerülheti a komolyabb felelősségre vonást.
A két fél közötti véleménykülönbséget jól mutatja, hogy míg elfogásakor a brit hatóságok az eljárás megindítását sem tartották érdemesnek, a tengerentúlon mindenáron szeretnének elégtételt venni McKinnon tetteiért. A hacker azzal védekezik, hogy bár bejutott egyes kormányzati számítógépes rendszerekbe, ott semmilyen kárt nem okozott, így minden bizonnyal bosszúhadjárat áldozata lenne, amennyiben kiadnák az Egyesült Államoknak. Legutóbb a belügyminiszter már aláírta a procedúráról szóló döntést, a fellebbezést követően azonban van még némi esély arra, hogy meghiúsuljon az amerikaiak által olyannyira áhított lépés.
Amennyiben McKinnon végül mégis marad, a jelenlegi állás szerint egyetlen büntetése némi közmunka elvégzése lenne, mivel a brit álláspont szerint komoly bűncselekmény nem történt. A fellebbezés elutasítását követően egyetlen reménye a Felsőház lehet, ehhez viszont nem sok reményt fűz a hacker, akire a tengerentúlon akár 70 év börtönt is kiszabhatnak.
Eközben az Akamai rendszerének feltörője, aki 2004 júniusában botnet hálózatával megosztott szolgálatmegtagadási támadást indított, beismerte tettét. A több nagy cég - így a Google, Apple, Yahoo, Microsoft - oldalait is ideiglenesen megbénító férfi 2 év börtönnek és 100 ezer dolláros pénzbüntetésnek néz elébe.
Márpedig Gary McKinnon, aki júliusban elveszíteni látszott a küzdelmet, mindenképpen szeretné elkerülni a kiadatást. A fellebbezés után csak most derült ki, hogy az ügyben februárban hozzák meg a döntést, akkorra válik világossá, átadják-e az amerikai hatóságoknak, vagy az Egyesült Királyságban tartják, ekkor viszont valószínűleg elkerülheti a komolyabb felelősségre vonást.
A két fél közötti véleménykülönbséget jól mutatja, hogy míg elfogásakor a brit hatóságok az eljárás megindítását sem tartották érdemesnek, a tengerentúlon mindenáron szeretnének elégtételt venni McKinnon tetteiért. A hacker azzal védekezik, hogy bár bejutott egyes kormányzati számítógépes rendszerekbe, ott semmilyen kárt nem okozott, így minden bizonnyal bosszúhadjárat áldozata lenne, amennyiben kiadnák az Egyesült Államoknak. Legutóbb a belügyminiszter már aláírta a procedúráról szóló döntést, a fellebbezést követően azonban van még némi esély arra, hogy meghiúsuljon az amerikaiak által olyannyira áhított lépés.
Amennyiben McKinnon végül mégis marad, a jelenlegi állás szerint egyetlen büntetése némi közmunka elvégzése lenne, mivel a brit álláspont szerint komoly bűncselekmény nem történt. A fellebbezés elutasítását követően egyetlen reménye a Felsőház lehet, ehhez viszont nem sok reményt fűz a hacker, akire a tengerentúlon akár 70 év börtönt is kiszabhatnak.
Eközben az Akamai rendszerének feltörője, aki 2004 júniusában botnet hálózatával megosztott szolgálatmegtagadási támadást indított, beismerte tettét. A több nagy cég - így a Google, Apple, Yahoo, Microsoft - oldalait is ideiglenesen megbénító férfi 2 év börtönnek és 100 ezer dolláros pénzbüntetésnek néz elébe.