Berta Sándor
Egyre több a kérdés a Quaeróval kapcsolatban
Közel sem úgy alakul az egységes európai kereső fejlesztése, mint ahogy azt korábban az alapító tagként szóba kerülő német és francia vállalatok eltervezték. Ezek után nem is csoda, hogy a Quaerót folyamatosan bírálatok érik.
Mint ismeretes, az egységes európai kereső kifejlesztése mellett leginkább Franciaország és Németország lobbizott, és maga Chirac elnök is jelezte, támogatja a tervet. A francia elnök még újévi köszöntőjében beszélt először egy európai kereső beindításának szükségességéről, amely a tengerentúli óriásokkal küzdene meg a gyorsan bővülő piacon. A projektet később támogatásáról biztosította a német Bertelsmann AG médiabirodalom örököse, Christoph Mohn is.
A Quaero az idén indult el 1,7 milliárd eurós alaptőkével, hogy hang-, illetve képalapú keresést is lehetővé tevő szoftvert fejlesszenek ki. A projektet jegyző konzorciumot a Bertelsmann, a Lycos Europe, a Siemens AG, a Deutsche Telekom, a Thomson SA és a France Télécom alkotja.
A nehezen induló fejlesztéseknek most újabb problémával kell megküzdeniük. A német parlament Szövetség 90/Zöldek frakciójának tagjai ugyanis néhány érdekes kérdésre szeretnének választ kapni. A képviselők így például tudni szeretnék, hogy miért nem volt olyan nyilvános pályázat, amelyen bármelyik a Quaeróban tulajdonrészt vásárolni akaró cég részt vehetett volna. Ezenkívül választ várnak arra a kérdésre, hogy német részről miért pont a programban jelenleg részt vevő vállalatokra esett a választás, milyen szempontok alapján választották ki a projektben szereplő intézményeket és hogy a konzorcium vezetését miért éppen a keresők világában teljesen újoncnak számító Empolis GmbH-ra bízták. A Zöldek szerint erős a gyanú, hogy különböző manipulációkról van szó.
Német részről egyébként a programban a Német Nemzeti Könyvtár, a Német Gép- és Berendezésgyártó Szövetség, az Innovációs és Fejlesztési Társaság, az Empolis, a Lycos, az SAP, a Siemens, a Thomson, a morsophy, az m2any, az ontoprise, az intelligent view, a Pilot és a 3D nevű cégek, valamint a karlsruhei, a darmstadti, a konstanzi és a müncheni egyetem vesznek részt. A projekthez a tervek szerint később csatlakozik majd a Fraunhofer Társaság az Alkalmazott Kutatásért, a német Rádiótechnikai Intézet, az Informatikai Kutatóközpont, valamint a Német Mesterséges Intelligencia Kutató Központ is.
Mint ismeretes, az egységes európai kereső kifejlesztése mellett leginkább Franciaország és Németország lobbizott, és maga Chirac elnök is jelezte, támogatja a tervet. A francia elnök még újévi köszöntőjében beszélt először egy európai kereső beindításának szükségességéről, amely a tengerentúli óriásokkal küzdene meg a gyorsan bővülő piacon. A projektet később támogatásáról biztosította a német Bertelsmann AG médiabirodalom örököse, Christoph Mohn is.
A Quaero az idén indult el 1,7 milliárd eurós alaptőkével, hogy hang-, illetve képalapú keresést is lehetővé tevő szoftvert fejlesszenek ki. A projektet jegyző konzorciumot a Bertelsmann, a Lycos Europe, a Siemens AG, a Deutsche Telekom, a Thomson SA és a France Télécom alkotja.
A nehezen induló fejlesztéseknek most újabb problémával kell megküzdeniük. A német parlament Szövetség 90/Zöldek frakciójának tagjai ugyanis néhány érdekes kérdésre szeretnének választ kapni. A képviselők így például tudni szeretnék, hogy miért nem volt olyan nyilvános pályázat, amelyen bármelyik a Quaeróban tulajdonrészt vásárolni akaró cég részt vehetett volna. Ezenkívül választ várnak arra a kérdésre, hogy német részről miért pont a programban jelenleg részt vevő vállalatokra esett a választás, milyen szempontok alapján választották ki a projektben szereplő intézményeket és hogy a konzorcium vezetését miért éppen a keresők világában teljesen újoncnak számító Empolis GmbH-ra bízták. A Zöldek szerint erős a gyanú, hogy különböző manipulációkról van szó.
Német részről egyébként a programban a Német Nemzeti Könyvtár, a Német Gép- és Berendezésgyártó Szövetség, az Innovációs és Fejlesztési Társaság, az Empolis, a Lycos, az SAP, a Siemens, a Thomson, a morsophy, az m2any, az ontoprise, az intelligent view, a Pilot és a 3D nevű cégek, valamint a karlsruhei, a darmstadti, a konstanzi és a müncheni egyetem vesznek részt. A projekthez a tervek szerint később csatlakozik majd a Fraunhofer Társaság az Alkalmazott Kutatásért, a német Rádiótechnikai Intézet, az Informatikai Kutatóközpont, valamint a Német Mesterséges Intelligencia Kutató Központ is.
