Gyurkity Péter
Az nVidia-paktum vezetett az SGI csődjéhez?
A Silicon Graphics a múlt héten jelentette be, hogy utolsó lehetőségként csődvédelmet kér, ám ennek okai több, a vállalathoz közel álló forrás szerint az ezredforduló előtti eseményekre, döntésekre húzódnak vissza.
Az egykor oly patinás cég februárban jelezte, hogy amennyiben nem tudják végrehajtani az idei évre tervezett fontosabb lépéseket, a csődeljárásban kereshetnek menedéket. Figyelmeztetésükben másik lehetőségként egyes termékcsaládok teljes felszámolását, illetve a kínálat szűkítését említették, amelynek révén helyrehozhatják a felborult pénzügyi egyensúlyt. Reményeik végül nem igazolódtak be, és a múlt héten csődvédelmet kértek.
Nem túl meglepő, hogy többen jóval korábbi eseményekre, vezetőségi döntésekre vezetik vissza a lehetséges okokat. Kétségtelen, a vállalat a kilencvenes évek második felétől kezdve fokozatosan veszített súlyából, és a szuperszámítógépek és munkaállomások piacán egyre jobban visszaszorult. Néhány alkalmazottnak egészen konkrét elképzelése van arról, mi is vezetett csúfos végig: szerintük főként Rick Belluzzo egykori vezérigazgatót terheli a felelősség, aki távozása előtt három igen rossz döntést hozott. Lépéseivel gyakorlatilag feladta a cég erős pozícióját, legalábbis ami a grafikus kártyák piacát illeti.
A három döntés közül a legfontosabb az nVidiával kötött keresztlicenc megállapodás, amely azonban az SGI erőfeszítéseinek feladását, a vállalat kivonulását is jelentette. A professzionális megoldásokon dolgozó két fejlesztő csapatot ugyanis ezzel egy időben megtizedelték, sőt, az egyiket gyakorlatilag az új partner ölelő karjaiba taszították. Ezzel az SGI átadta a terepet és új Itanium-alapú munkaállomásaira koncentrált, amelyek azonban szintén nem váltották be a hozzá fűzött reményeket.
A kritikusok szerint mindez nem véletlen: Belluzzo korábban a HP-nál tevékenykedett, ahol azon feltevésre alapozta több lépését, hogy nem tehetnek semmit a Windows és az Intel hatalmas túlereje ellen, ezért nekik is be kell állniuk a sorba. Az idő és az eredmények nem őt igazolták: az új termékek nem váltak népszerűbbé elődeiknél, és az igazgató távozása inkább pozitívumként volt értékelhető. Ami azonban a HP esetében néhány kellemetlen emlékű lépésként maradt meg, az a Silicon Graphics számára hosszú távon végzetesnek bizonyult, bár ehhez kellett az utódok asszisztálása is.
Az egykor oly patinás cég februárban jelezte, hogy amennyiben nem tudják végrehajtani az idei évre tervezett fontosabb lépéseket, a csődeljárásban kereshetnek menedéket. Figyelmeztetésükben másik lehetőségként egyes termékcsaládok teljes felszámolását, illetve a kínálat szűkítését említették, amelynek révén helyrehozhatják a felborult pénzügyi egyensúlyt. Reményeik végül nem igazolódtak be, és a múlt héten csődvédelmet kértek.
Nem túl meglepő, hogy többen jóval korábbi eseményekre, vezetőségi döntésekre vezetik vissza a lehetséges okokat. Kétségtelen, a vállalat a kilencvenes évek második felétől kezdve fokozatosan veszített súlyából, és a szuperszámítógépek és munkaállomások piacán egyre jobban visszaszorult. Néhány alkalmazottnak egészen konkrét elképzelése van arról, mi is vezetett csúfos végig: szerintük főként Rick Belluzzo egykori vezérigazgatót terheli a felelősség, aki távozása előtt három igen rossz döntést hozott. Lépéseivel gyakorlatilag feladta a cég erős pozícióját, legalábbis ami a grafikus kártyák piacát illeti.
A három döntés közül a legfontosabb az nVidiával kötött keresztlicenc megállapodás, amely azonban az SGI erőfeszítéseinek feladását, a vállalat kivonulását is jelentette. A professzionális megoldásokon dolgozó két fejlesztő csapatot ugyanis ezzel egy időben megtizedelték, sőt, az egyiket gyakorlatilag az új partner ölelő karjaiba taszították. Ezzel az SGI átadta a terepet és új Itanium-alapú munkaállomásaira koncentrált, amelyek azonban szintén nem váltották be a hozzá fűzött reményeket.
A kritikusok szerint mindez nem véletlen: Belluzzo korábban a HP-nál tevékenykedett, ahol azon feltevésre alapozta több lépését, hogy nem tehetnek semmit a Windows és az Intel hatalmas túlereje ellen, ezért nekik is be kell állniuk a sorba. Az idő és az eredmények nem őt igazolták: az új termékek nem váltak népszerűbbé elődeiknél, és az igazgató távozása inkább pozitívumként volt értékelhető. Ami azonban a HP esetében néhány kellemetlen emlékű lépésként maradt meg, az a Silicon Graphics számára hosszú távon végzetesnek bizonyult, bár ehhez kellett az utódok asszisztálása is.