Hunter
Újabb környezetbarát erőmű a láthatáron
Bemutattak egy újabb hullámerőmű-tervezetet. Feltalálója reméli, egyszerű konstrukciója mind energia, mind költséghatékonyságban felül fogja múlni a már létező hasonló technikákat.
A mérnökök számtalan módszerrel próbálták már az emberiség szolgálatába állítani a tenger erejét, azonban igazán még egyik sem terjedt el. Legtöbbjük a víz csatornába terelésén és különböző turbinákon alapul, és bár a prototípusok igen ígéretesen tűntek, felnagyításuk már többnyire igen kemény diónak bizonyult. Egy kis brit cég, a Trident Energy alapítója, Hugh-Peter Kelly úgy véli most eljött az ő ideje, rendszere ugyanis képes lehet kiküszöbölni az eddigi problémákat, és végre elérkezhet a gazdaságilag is életképes hullámenergia kora.
Találmánya egy lebegő bója, mely a hullámok fel és lefelé irányuló mozgását aknázza ki, mint egy elektromos tekercs, ami a mágnesek mentén mozogva váltakozó áramot hoz létre. Ez a rendszer nem igényli mindazt a hidraulikát (mint például a forgó generátorok), melyeket a többi hullámenergiát hasznosítani igyekvő gépekben találunk. Az egyszerűség olcsóságot is jelent, és mivel csak fel-le mozgást végez, ezért helyigénye is csekély, tehát viszonylag sokat el lehet belőlük helyezni egy kisebb területen is.
A kicsinyített prototípus tesztelése egy tartályban
Júliusban Kelly már tesztelte rendszerének egyötöd részre lekicsinyített változatát. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a végleges generátorok egyenként 100 kilowatt energia termelésére lesznek képesek. A generátort a tenger felszínére kell rögzíteni, valahogy úgy, mint egy kisebb olajfúró szigetet, ami ugyan többletmunkát jelent, viszont egy kipróbált, jól bevált technikáról van szó.
Kelly számításai szerint egy másfél négyzetkilométeres területet lefedő hullámfarm nagyjából 100 megawatt energiát generálna, ami megfelel egy kisebb erőmű teljesítményének. (Az összehasonlítás kedvéért: a világ legnagyobb szélerőműparkja Texasban van és 200 megawatt áramot termel, a paksi atomerőmű pedig 1850 megawattot.)
A maró sós víznek csak a lebegő elemek lennének kitéve. Minden elektronika fent, biztos és száraz körülmények között a szigeten helyezkedne el. A brit cég 4 millió angol fontot tervez befektetni négy teljes méretű generátor kifejlesztésébe és elkészítésébe, amit 2007 végén Skócia partjaitól északra, az orkney-i Európai Tengeri Energia Központ kísérleti területén fognak beüzemelni. A rendszer 0,5-5 méter magasságú hullámok esetében dolgozik a leghatékonyabban, és egy olyan ideális helyszín, mint Orkney esetében a generátorok élettartamuk felét tudnák működéssel tölteni. Ez jóval magasabb arány, mint amit a szélerőművek elérnek, mivel ezek többsége idejének 75%-át nyugalomban tölti.
Mindezek mellett valószínűleg igen sok évnek kell még eltelnie, hogy Európa elektromos hálózatáshoz a hullámerőművek is hozzájáruljanak, mivel a hullámok kiaknázása most nagyjából abban a stádiumban van, mint a szélerőművel voltak 20 évvel ezelőtt.
Videó a hullámerőmű működéséről
A mérnökök számtalan módszerrel próbálták már az emberiség szolgálatába állítani a tenger erejét, azonban igazán még egyik sem terjedt el. Legtöbbjük a víz csatornába terelésén és különböző turbinákon alapul, és bár a prototípusok igen ígéretesen tűntek, felnagyításuk már többnyire igen kemény diónak bizonyult. Egy kis brit cég, a Trident Energy alapítója, Hugh-Peter Kelly úgy véli most eljött az ő ideje, rendszere ugyanis képes lehet kiküszöbölni az eddigi problémákat, és végre elérkezhet a gazdaságilag is életképes hullámenergia kora.
Találmánya egy lebegő bója, mely a hullámok fel és lefelé irányuló mozgását aknázza ki, mint egy elektromos tekercs, ami a mágnesek mentén mozogva váltakozó áramot hoz létre. Ez a rendszer nem igényli mindazt a hidraulikát (mint például a forgó generátorok), melyeket a többi hullámenergiát hasznosítani igyekvő gépekben találunk. Az egyszerűség olcsóságot is jelent, és mivel csak fel-le mozgást végez, ezért helyigénye is csekély, tehát viszonylag sokat el lehet belőlük helyezni egy kisebb területen is.
A kicsinyített prototípus tesztelése egy tartályban
Júliusban Kelly már tesztelte rendszerének egyötöd részre lekicsinyített változatát. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a végleges generátorok egyenként 100 kilowatt energia termelésére lesznek képesek. A generátort a tenger felszínére kell rögzíteni, valahogy úgy, mint egy kisebb olajfúró szigetet, ami ugyan többletmunkát jelent, viszont egy kipróbált, jól bevált technikáról van szó.
Kelly számításai szerint egy másfél négyzetkilométeres területet lefedő hullámfarm nagyjából 100 megawatt energiát generálna, ami megfelel egy kisebb erőmű teljesítményének. (Az összehasonlítás kedvéért: a világ legnagyobb szélerőműparkja Texasban van és 200 megawatt áramot termel, a paksi atomerőmű pedig 1850 megawattot.)
 A generátor elemei közelről |
Mindezek mellett valószínűleg igen sok évnek kell még eltelnie, hogy Európa elektromos hálózatáshoz a hullámerőművek is hozzájáruljanak, mivel a hullámok kiaknázása most nagyjából abban a stádiumban van, mint a szélerőművel voltak 20 évvel ezelőtt.
Videó a hullámerőmű működéséről