Hunter

Jégtóra bukkant a Mars Express

Az ESA Mars Express szondájának Nagy Felbontású Sztereó Kamerája (HRSC) egy jókora vízjég foltot kapott lencsevégre a vörös bolygó egyik becsapódási kráterében, a bolygó északi sarka közelében.

A szonda Mars körüli pályájának 1343-ik körében készítette a látványos felvételt, melynek felbontása pixelenként megközelítőleg 15 méter. A névtelen kráter a Vasitas Borealison, a Mars északi szélességi fokainak nagy részét kitevő hatalmas síkságon helyezkedik el, megközelítőleg az északi 70,5 foknál és keleti 103 foknál. A kráter 35 kilométer széles és a legnagyobb mélysége körülbelül 2 kilométer. A képeken megfigyelhető továbbá, hogy a kráter belső falán is jelen van a vízjég. A benne látható kör alakú világos anyagfolt a tudósok szerint egyértelműen vízjég. A folt egész évben jelen van, mivel a hőmérséklet és a nyomás nem elég magas ahhoz, hogy szublimáció induljon el.


Az ESA tudósai kizárták a fagyott széndioxid lehetőségét, mivel az északi-sark jégsapkájának széndioxid jege már eltűnt, amikor a felvétel készült. A kráter feneke és a világos anyag felszíne között 200 méteres magasságbeli különbség van, ami azonban nem tulajdonítható kizárólag a vízjégnek. Feltehetően egy hatalmas dűne mező fekszik a jégréteg alatt, melyek jelei jól megfigyelhetők a jég keleti pereménél. A kráter szélénél és a kráterfalakon is észlelhetők a vízjég halvány nyomai. A jég hiánya az észak-nyugati perem mentén feltehetően annak köszönhető, hogy az a terület több napfényt kap, ahogy az az árnyékokból is kitűnik.

Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

Maga a vízjég jelenléte a Mars felszínén már nem újdonság, de a sarkoktól ennyire messze nem megszokott jelenség. A vízjég jelenléte jelentősen megnövelte a marsi élet - legyen az múlt vagy jelenbeli - lehetőségét, valamint az emberi expedíciók megvalósíthatóságának esélyeit.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kemény Husi #104
    Kömény.
  • DanyyX #103
  • IoIa #102
    Gratulálhatsz az újabbhoz is.
  • IoIa #101
    És?
  • uniu #100
    Lola: had gratulaljak a buntetopontodhoz. Ahogy megneztem az indoklast nagyon meghokkentem, ezt nemgondoltam volna:)
  • IoIa #99
    Látszik, hogy nagyon "tájékozott" vagy.
  • Kazak #98
    Dehogy jelentenek be félévente új elemeket. Az utolsó elemet 1999-ben fedezték fel (helyesebben állították elő). Jelenleg a periódusos rendszer a 118. rendszámig tartalmaz elemeket (bár a vége felé hiányos). Kb. 100 feletti rendszámú elemek a Földön nem fordulnak elő a természetben, vagy az '50-es években az atomkísérletekben, vagy később a részecskegyorsítókban állították elő őket. Mivel marha nagy az atommagjuk, nagyon instabilak, a legnagyobb rendszámúak néhány tized ms alatt szétbomlanak. Ilyen elemek, vagy újabbak, legfeljebb a csillagokban vagy más extrém helyeken keletkezhetnek természetes úton. A Marson legfeljebb ismeretlen kőzetekre bukkanhatunk, ismeretlen elemekre nem.

    Periódusos rendszer
  • hungi #95
    "A hidrogén, az oxigén és a nitrogén is színtelen gáz" - Olvass utána, mielőtt hülyeségeket irkálsz...

    "A Föld nem véletlenül kapta a "kék bolygó" elnevezést." - Magadnak mondasz ellent, mert ha az előbbi mondatod helyes, akkor szerinted mi a tök szinezhette meg a Földet? Runcájz?

    "Nem ártana tisztázni, hogy alapvetően kétfajta víz van: édesvíz és tengervíz (ami sós)."
    - Ezért is más a vegyjelük...? LOL M

    "A tengerek és az óceánok vize még akkor is más jellegú lenne, ha egy darab élőlény sem lenne benne, hiszen az egy oldat. Az édesvízben is van persze minden egyéb, de az íze nem sós. Egészen eltérő a színe felülről nézve. Többször is megfigyeltem, hogy az édesvíznek más a színe (egy kis patak vize folyt be a tengerbe). Az árnyalatok érdekesek voltak, ahogy keveredett a sós vízzel."
    Miután röhögtem rajtad 1 óráig, néhány észrevétel:

    - Az íze nem sós - ez aztán az egzakt tudományos megállapítás. Szerinted miért sós a tenger? Sok hajón kiborult a sótartó??? Jobb ha tudod, hogy a folyók mossák ki a talajból/hegyekből az ásványi anyagokat. Az már más kérdés, hogy mivel nem akkora a konentrációja, ezért nem érzed sósnak a Duna vizét pl.

    - Menj már el a hegyekbe és ott nézz meg egy tavat, annál kékebb kék víz nincs, még a Karib-szigeteknél sem! Ha étrepülsz tiszta időben Az Alpok felett, ragyogóan lehet ezt látni...

    - A folyó/patak hordalékkal van tele, ezért más a színe, amint belefolyik a tengerbe, nem beszélve az azokban oldott anyagokról...
  • roliika #94
    És ebben miért vagy olyan biztos??? Pl léteznek anyagok amik csak mesterségesen állíthatók elő /itt/ és most is félévente vagy gyakrabban jelentenek be új elemeket, max TE nem tudsz róla! A kisiskolás táblák ezeket nem tartalmazzák! És akkor még ott van az antianyag , feketeanyag, stb... xal nam kéne hülyézni inkább szállj magadba! Te is olyan szűk látókörű vagy mint a... na azok...
  • mazsa #93
    Tényleg, a Mars kinek a tulajdona?