Cifka Miklós
A jövő gyalogos katonája: baka a digitális korszakban
Noha egy katonának a felszerelésével kapcsolatban mindig a fegyver az első lépcsőfok, harcértékét nagyban befolyásolja a felszerelés többi része, kezdve a környezetnek megfelelő öltözéktől és lábbelitől a megfelelő kommunikációs eszközökig.
Hiába van a gyalogosnak kitűnő kézifegyvere, ha az öltözéke nem megfelelő az adott harctérre, vagy nem tud elég hatékonyan kommunikálni a társaival. A katonák megfelelő ruházatának hiánya már nem egy háborúban okozott nehézséget, elég az 1942-es keleti frontra gondolni.
A gyalogos katona személyi védelmét az elmúlt évszázadokban meglehetősen mostohán kezelték. Míg az ókorban is mellvérttel, sisakkal és pajzzsal vonultak háborúba, a lőfegyverek elterjedésekor ezek már eltűntek, és mindenféle páncél vagy védősisak nélkül kellett helytállniuk. Az első világháború előtt jelentek csak meg újra a fémből készült sisakok, és a nagy emberveszteségek miatt az első védőmellény próbálkozások, amelyek azonban a harctérre nem jutottak ki.
A koreai háborúban, az 1950-es években jelentek meg az első katonai védőmellények, de még nem igazán illett a golyóálló jelző rájuk, mivel inkább a repeszektől védte a gyalogost. A kevlár megjelenése azonban fordított a dolgokon, igaz szemben a civil és rendfenntartói célú mellényeknél, amelyek képes a bűnözők által leginkább használt pisztolyok által kilőtt lövedékek megállítására, nem elegendőek katonai célra. Ezért a mellényen e célra kialakított zsebekbe kemény (általában kerámia) védőpanelek kerülnek, amelyek képesek akár a gépkarabély- vagy puskalövedékek megállítására is.
Mindennek persze ára van, vagy inkább súlya: egy ilyen mellény tömege a védőpanelekkel együtt a 10 kilogramot is meghaladhatja, és csak a felső testet, a vállakat és egy lehajtható résszel a lágyékot védi. Az amerikai hadsereg pár éve kezdte el használni, az új, Interceptor fantázianevű védőmellényt, amely nemcsak a torzót védi, de felkart, és a combokat is - és még így is könnyebb, mint elődje.
Az Interceptor védőöltőzék bemutatása - klikk a képre a nagyobb változathoz
Persze még ennél is könnyebb és jobb védelmet nyújtó páncélt készítése a cél, például titán-kompozit védőpanelek alkalmazása. Ezek a modern védőpanelek képesek akár a közelről kilőtt, 7,62 mm-es páncéltörő géppuskalövedékek megállítására is. De épp ebből következik a megoldás egyik rákfenéje is: a panelek a mellény egy részét fedik le, tehát a védelem nem azonos mértékű a mellény egész területén.
Komfort és álcázás
A hadseregeknek mind a mai napig az adott éghajlati övnek megfelelően külön-külön egyenruhát kell biztosítania, de hála a modern technológiáknak, ezek már egyre komfortosabbak és kényelmesebbek. A jövő katonai öltözékei jól szellőző, ugyanakkor víztaszító, és igen ellenálló anyagokból készülnek, forró égöv alatt speciális hűtőmellények, fagyos környezetben pedig fűthető alsó ruházat is dukál. Az előbbit már most is használják, például az Irakban szolgáló ausztrál gyalogosoknál. A mellényben egy kristályos anyag található, amely vízzel reakcióba lépve gél állagúvá válik, és néhány órán át képes hűsíteni a katonát.
A Kanadai Hadsereg mérsékelt égövi CADPAT álcázómintájának hatékonysága szemmel látható, a háttérből legkirívóbb a katona fekete színű fegyvere
A ruházat és a felszerelés színe és mintázata is folyamatosan fejlődik, az egykori egyszínű egyenruhákat felváltották a terepszínű utódaik, azokat pedig mostanában a digitalizált változataik váltják le. Az új pixeles álcázóminták rövid idő alatt fergeteges karriert futottak be. A kanadai hadsereg 1996-ben vezette be a CADPAT nevezetű mintát (erdős és forró égövi változatban), 2001 után az amerikai tengerészgyalogság a MARPAT mintát, az amerikai hadsereg pedig nemrég az ACUPAT nevezetű saját mintáját, és a világon már több belügyi és katonai egység tért át ilyen típusú álcázó mintákra.
Az Amerikai Hadsereg új ACUPAT álcázómintás egyenruhája
Kutatják annak lehetőségét is, hogy a ruházat kaméleon módjára képes legyen felvenni a háttér színeit, így nem jelentene problémát az, hogy az álcázóminta mérsékelt övi erdős, városi vagy éppen éjszakai legyen - mindig az adott környezetnek és viszonyoknak megfelelően váltana. A végső megoldás pedig az lenne, hogy az öltözék - afféle kijelző módjára - a mögötte lévő tájat mutassa. Persze ennek megoldása sok problémába ütközik, kezdve onnantól, hogy meg kellene oldani, hogy bármely szögből is nézzenek a katona felé, a látvány megfelelő legyen. Sisakok
A sisakok terén folyamatosan kompromisszumokat kell kötni. A jó védőképességű sisak bizony nehéz, viszont egy nehéz sisak nemcsak megterhelő a katona számára, de egyben balesetveszélyes is. Például az Irakban szolgáló katonák közúti baleseteinél a nyaksérülések jelentős része visszavezethető a mintegy másfél-két kilogrammos sisak viseletére. Viszont egy kísérleti, alig egy kilogramos sisak tesztelésénél a katonák arra panaszkodtak, hogy úgy érzik, a sisak nem képes megvédeni őket, holott a ballisztikai teszteken a védelmi képessége megfelelt a jelenleg rendszerben lévő sisaknak. Azt is érdemes megemlíteni, hogy sok speciális osztagnál a sisak használatát egész egyszerűen mellőzik.
Az Objective Force Warrior program sisakmodelje
A sisakok terén is előretörtek a kevlár anyagból készült változatok. Az amerikai fegyveres erők már az 1980-as évek elejétől ezeket használják. Igaz, ezek védelmi képességei nem veszik fel a versenyt a jobb acél sisakokkal - az amerikai fegyveres erők PASGT sisakja közvetlen találat esetén csak a pisztolylövedékeket képes megállítani. Ugyanakkor mivel a katonáknak egyre többször rendvédelmi feladatokat is el kell látniuk, egyre gyakrabban tűnnek fel a sisakra szerelhető arcvédők, melyek közül a komolyabbak akár a pisztolyokból kilőtt lövedékektől is megvédenek.
A Future Warrior 2010 program védőmellény- és sisakmakettje
A sisakok jövőjét illetőleg elég tiszta kép: mivel a mai harctéren a folyamatos rádiókommunikáció már alapkövetelmény, ezért beépített mikrofonnal és fülhallgatóval szerelik őket. Az új, digitális adatkapcsolathoz csatlakozva a katona szeme elé egy kis kijelző kerül, amelyen a terület térképét, a saját, vagy akár egy másik katona fegyverére szerelt kamera képét is láthatja, adott esetben akár éjjellátó módban is.
A jelenlegi tervek egyike esetén például a lehúzható szemvédőbe kerül beépítésre a kijelző, és a felcsatolható gázmaszkkal együtt a sisak teljesen légmentesen lezárható. A távolabbi jövőben már előrevetítik azt, hogy a katona teljesen zárt sisakjába 3D-s kijelzők és 3D-s audiorendszer kerül, melyekkel már messzebbről észrevehetik az ellenséget, mintha pusztán csak a saját érzékszerveikre támaszkodnának.
Egy elképzelés a jövő sisakjáról beépített kettős kamera- és mikrofonrendszerrel, ami kiváltja a hagyományos távcsöveket
Harctéri alkalmazás
De pontosan hogy is néznek ki, és hogy fognak ezek a katonák harcolni? Az USA korábban a Land Warrior, majd az Objective Force Warrior (OFW) programra koncentrált. Ennek lényege a digitális hadviselés, kicsit leegyszerűsítve olyan, mint amit a Bolygó neve: Halál című filmben már megjósoltak. Minden katona rádió adóvevővel rendelkezik, amely azonban nemcsak hangot, hanem adatokat és képeket is közvetít.
A katona kamerájának képét látják a parancsnokságon, ahol az egység parancsnoka folyamatosan, valós időben értesül arról, mi folyik a harctéren, és személyre szabottan adhat parancsokat katonáinak, a katona szemüvegén pedig megjelennek a fontos információk, mint a környék térképe, rajta pedig bejelölve a saját, valamint az ismert ellenséges egységek helyzete.
A Land Warrior program keretében vizsgálták, hogy a fegyverre szerelt kamerák mennyire használhatóak a városi harcban
A fegyverre szerelt videokamerákat használva képes akár úgy is tüzet nyitni, hogy a fedezékből csak a fegyverét dugja. A rádiórendszert, a számítógépet, az elektromos rendszerek kábeleit mind-mind a katona hámjában és ruházatában lesznek elhelyezve, így a katona mozgázást a legcsekélyebb mértékben sem korlátozhatják. A rendszer fejlesztése még folyamatban van, de várhatóan az évtized vége előtt már rendszerbe áll, és jelentősen javíthatja a katonák hatékonyságát, és a remények szerint teljesen kiiktatja a baráti tűz veszélyét.
Egy elképzelés a jövő egyenruhájáról és védőfelszereléseiről
Az OFW könnyű, az egész testet befedő egyenruhája korlátozottan képes lesz védelmet nyújtani a kémiai és biológiai támadások ellen, víztaszító és könnyen szellőző anyagból készül. A katonák sisakja beépített rádiót, hagyományos és éjjellátó kamerát, valamint digitális kijelzőt tartalmaz. A gyalogosok felszerelésének jó részét kis méretű távirányított kerekes robotok fogják szállítani. A katonáknak csak mintegy 25 kilogrammot kell cipelniük - jelenleg ez olykor az 50 kg-ot is meghaladja. Az egységek folyamatos kommunikációs kapcsolatban lesznek egymással és a főhadiszállással, mozgásukat a Predatorhoz hasonló pilótanélküli felderítő járművek fogják kísérni.
A Lockheed-Martin elképzelése a jövő harctéri robotjairól. Egymás mellett a fegyveres járőr- és felderítő, az aknamentesítő és a teherhordó robot
Egyre inkább elterjednek a robotok is a harctéren, amelyek a katonák munkáját könnyítik meg. A tervek igen széles skálán mozognak. Van a mindössze CD-lemez méretű miniatűr felderítőrobot, az épületek felderítését végző miniatűr kerekes, lánctalpas vagy lábakkal ellátott minirobot, de akadnak nagyobb és komolyabb feladatokat ellátó gépek is, amelyek akár több tonnányi felszerelést cipelhetnek, így tehermentesítve a katonákat, egészen a fegyverekkel felszerelt távirányítású harci robotig.
A Talon elnevezésű távirányítású robotok harci tesztváltozata, páncéltörő rakétával, géppuskával illetve gránátvetővel felszerelve
Már ma is használatban vannak aknamentesítő illetve robbanótest-hatástalanító robotok, sőt, valamikor 2005 áprilisában-májusában már fegyverekkel felszerelt távirányított robotok is megjelennek az iraki hadszíntéren. A jövőre vonatkozó tervek már olyan robotokat vetítenek előre, amelyek az előre megadott területen járőröznek, és amennyiben ellenséges erőket észlelnek, maguktól képesek azokat leküzdeni is. A francia verzió
A francia hadsereg rákontrázott az amerikai változatra, és megrendelte saját változatát. 796 millió eurós árért 22 600 + 9000 darab FÉLIN (Fantassin à Équipements et Liaisons INtégrées - integrált katonai felszerelés és kommunikáció) rendszert szállít le a SAGEM cég. A FÉLIN tartalmazza a kézifegyver (FAMAS G2 gépkarabély, Minimi könnyű géppuska és FRF2 mesterlövészpuska), speciális optikai rendszerrét, ami infravörös vagy fényerősítő módban éjjel is használható. A FAMAS fegyver optikai egysége egyben egy videokamerát is tartalmaz, amely képet közvetít a katona sisakkijelzőjére. A sisak el van látva egy egyszemes kijelzővel, amin vagy a fegyver kamerájának képe, a sisakon lévő infravörös kamera, vagy pedig feljebbvalók által küldött információk jeleníthetők meg.
A kommunikációs rendszer raj-, szakasz- vagy zászlóalj szinten képes lesz titkosított és zavarás ellen védett módon többszintű adat-, hang- és képtovábbításra. A FÉLIN központi egysége a katona hátán és derekán foglal majd helyet. A rendszert egy USB 2.0 adatbusz köré építették fel, amely egyfelől energiát biztosít a különféle alrendszereknek (fegyverkamera, sisakrendszerek, kommunikációs rendszerek, stb.), másfelől biztosítja az adatforgalmat ezen rendszerek között. Ez az egység fogja tartalmazni az akkumulátort is, amely a tervek szerint 24 órás folyamatos használatra elegendő. A rendszert 2007 közepén kezdik el szállítani, és a tervek szerint 2008-ra a francia gyalogság kétharmada ezzel lesz felszerelve.
A FÉLIN rendszer tesztelés alatt
A távolabbi terveken is dolgoznak már. A Future Warrior 2020 keretében már folyik a jövő utáni jövő lehetőségeinek kutatása. A terv része az exoskeletonok használata (az exo- jelentése külső, kívülálló, a skeleton a vázat jelenti itt, eddig általam hallott magyar megnevezése a harci váz volt). Az exoskeleton feladata a katona erejének és állóképességének növelése lesz.
Segítségével a jelenleg már közel 80 kg-os felszerelés immár nem a katona testét terheli, hanem azt átveszi a harci váz, így a katonának kisebb erőkifejtésre van szüksége a mozgásra, és ezáltal kevésbé fárad ki. Segítségével ráadásul még nehezebb fegyvert, még több lőszert és még jobb páncélzatot viselhet a katona, akinek a harcértéke ezáltal jelentősen megnőne.
A Berkeley Egyetem exoskeletonja - klikk a képekre a nagyobb változathoz
A jelenlegi tervek szerint a harci váz energiaellátásáról egy kis méretű gázturbina által hajtott generátor, más elképzelés szerint egy üzemanyagcella gondoskodik majd, amelynek egy napig képesnek kell lennie mozgásban tartani katonát. Persze az is lehet, hogy még ennél is fejlettebb lesz és a váz szó már nem is fog illeni rá, ugyanis a fejlesztés része a nanotechnológia szélesebb körű harci alkalmazásának vizsgálata, többek között a nanotechnológiával létrehozott mesterséges izmok alkalmazása.
Fantáziarajz egy páncélal kombinált harci vázról
A Future Warrior 2020 már teljesen zárt öltözéket képzel el, ahol a katona egyfajta digitális rémálom lenne: önvezérlő miniatűr robotok derítik fel a célokat, a harctereket átíveli a digitális adatkapcsolat, amely segítségével minden katona folyamatosan értesül arról, hogy merre vannak a potenciális célpontok, és ezeket önirányító miniatűr rakétákkal küzdené le.
A Future Warrior 2020 és 2010 program által tesztelt öltözékek egymás mellett
 Az amerikaiak jelenlegi felszerelése |
A gyalogos katona személyi védelmét az elmúlt évszázadokban meglehetősen mostohán kezelték. Míg az ókorban is mellvérttel, sisakkal és pajzzsal vonultak háborúba, a lőfegyverek elterjedésekor ezek már eltűntek, és mindenféle páncél vagy védősisak nélkül kellett helytállniuk. Az első világháború előtt jelentek csak meg újra a fémből készült sisakok, és a nagy emberveszteségek miatt az első védőmellény próbálkozások, amelyek azonban a harctérre nem jutottak ki.
A koreai háborúban, az 1950-es években jelentek meg az első katonai védőmellények, de még nem igazán illett a golyóálló jelző rájuk, mivel inkább a repeszektől védte a gyalogost. A kevlár megjelenése azonban fordított a dolgokon, igaz szemben a civil és rendfenntartói célú mellényeknél, amelyek képes a bűnözők által leginkább használt pisztolyok által kilőtt lövedékek megállítására, nem elegendőek katonai célra. Ezért a mellényen e célra kialakított zsebekbe kemény (általában kerámia) védőpanelek kerülnek, amelyek képesek akár a gépkarabély- vagy puskalövedékek megállítására is.
Mindennek persze ára van, vagy inkább súlya: egy ilyen mellény tömege a védőpanelekkel együtt a 10 kilogramot is meghaladhatja, és csak a felső testet, a vállakat és egy lehajtható résszel a lágyékot védi. Az amerikai hadsereg pár éve kezdte el használni, az új, Interceptor fantázianevű védőmellényt, amely nemcsak a torzót védi, de felkart, és a combokat is - és még így is könnyebb, mint elődje.
Az Interceptor védőöltőzék bemutatása - klikk a képre a nagyobb változathoz
Persze még ennél is könnyebb és jobb védelmet nyújtó páncélt készítése a cél, például titán-kompozit védőpanelek alkalmazása. Ezek a modern védőpanelek képesek akár a közelről kilőtt, 7,62 mm-es páncéltörő géppuskalövedékek megállítására is. De épp ebből következik a megoldás egyik rákfenéje is: a panelek a mellény egy részét fedik le, tehát a védelem nem azonos mértékű a mellény egész területén.
Komfort és álcázás
A hadseregeknek mind a mai napig az adott éghajlati övnek megfelelően külön-külön egyenruhát kell biztosítania, de hála a modern technológiáknak, ezek már egyre komfortosabbak és kényelmesebbek. A jövő katonai öltözékei jól szellőző, ugyanakkor víztaszító, és igen ellenálló anyagokból készülnek, forró égöv alatt speciális hűtőmellények, fagyos környezetben pedig fűthető alsó ruházat is dukál. Az előbbit már most is használják, például az Irakban szolgáló ausztrál gyalogosoknál. A mellényben egy kristályos anyag található, amely vízzel reakcióba lépve gél állagúvá válik, és néhány órán át képes hűsíteni a katonát.
A Kanadai Hadsereg mérsékelt égövi CADPAT álcázómintájának hatékonysága szemmel látható, a háttérből legkirívóbb a katona fekete színű fegyvere
A ruházat és a felszerelés színe és mintázata is folyamatosan fejlődik, az egykori egyszínű egyenruhákat felváltották a terepszínű utódaik, azokat pedig mostanában a digitalizált változataik váltják le. Az új pixeles álcázóminták rövid idő alatt fergeteges karriert futottak be. A kanadai hadsereg 1996-ben vezette be a CADPAT nevezetű mintát (erdős és forró égövi változatban), 2001 után az amerikai tengerészgyalogság a MARPAT mintát, az amerikai hadsereg pedig nemrég az ACUPAT nevezetű saját mintáját, és a világon már több belügyi és katonai egység tért át ilyen típusú álcázó mintákra.
Az Amerikai Hadsereg új ACUPAT álcázómintás egyenruhája
Kutatják annak lehetőségét is, hogy a ruházat kaméleon módjára képes legyen felvenni a háttér színeit, így nem jelentene problémát az, hogy az álcázóminta mérsékelt övi erdős, városi vagy éppen éjszakai legyen - mindig az adott környezetnek és viszonyoknak megfelelően váltana. A végső megoldás pedig az lenne, hogy az öltözék - afféle kijelző módjára - a mögötte lévő tájat mutassa. Persze ennek megoldása sok problémába ütközik, kezdve onnantól, hogy meg kellene oldani, hogy bármely szögből is nézzenek a katona felé, a látvány megfelelő legyen. Sisakok
A sisakok terén folyamatosan kompromisszumokat kell kötni. A jó védőképességű sisak bizony nehéz, viszont egy nehéz sisak nemcsak megterhelő a katona számára, de egyben balesetveszélyes is. Például az Irakban szolgáló katonák közúti baleseteinél a nyaksérülések jelentős része visszavezethető a mintegy másfél-két kilogrammos sisak viseletére. Viszont egy kísérleti, alig egy kilogramos sisak tesztelésénél a katonák arra panaszkodtak, hogy úgy érzik, a sisak nem képes megvédeni őket, holott a ballisztikai teszteken a védelmi képessége megfelelt a jelenleg rendszerben lévő sisaknak. Azt is érdemes megemlíteni, hogy sok speciális osztagnál a sisak használatát egész egyszerűen mellőzik.
Az Objective Force Warrior program sisakmodelje
A sisakok terén is előretörtek a kevlár anyagból készült változatok. Az amerikai fegyveres erők már az 1980-as évek elejétől ezeket használják. Igaz, ezek védelmi képességei nem veszik fel a versenyt a jobb acél sisakokkal - az amerikai fegyveres erők PASGT sisakja közvetlen találat esetén csak a pisztolylövedékeket képes megállítani. Ugyanakkor mivel a katonáknak egyre többször rendvédelmi feladatokat is el kell látniuk, egyre gyakrabban tűnnek fel a sisakra szerelhető arcvédők, melyek közül a komolyabbak akár a pisztolyokból kilőtt lövedékektől is megvédenek.
A Future Warrior 2010 program védőmellény- és sisakmakettje
A sisakok jövőjét illetőleg elég tiszta kép: mivel a mai harctéren a folyamatos rádiókommunikáció már alapkövetelmény, ezért beépített mikrofonnal és fülhallgatóval szerelik őket. Az új, digitális adatkapcsolathoz csatlakozva a katona szeme elé egy kis kijelző kerül, amelyen a terület térképét, a saját, vagy akár egy másik katona fegyverére szerelt kamera képét is láthatja, adott esetben akár éjjellátó módban is.
A jelenlegi tervek egyike esetén például a lehúzható szemvédőbe kerül beépítésre a kijelző, és a felcsatolható gázmaszkkal együtt a sisak teljesen légmentesen lezárható. A távolabbi jövőben már előrevetítik azt, hogy a katona teljesen zárt sisakjába 3D-s kijelzők és 3D-s audiorendszer kerül, melyekkel már messzebbről észrevehetik az ellenséget, mintha pusztán csak a saját érzékszerveikre támaszkodnának.
Egy elképzelés a jövő sisakjáról beépített kettős kamera- és mikrofonrendszerrel, ami kiváltja a hagyományos távcsöveket
Harctéri alkalmazás
De pontosan hogy is néznek ki, és hogy fognak ezek a katonák harcolni? Az USA korábban a Land Warrior, majd az Objective Force Warrior (OFW) programra koncentrált. Ennek lényege a digitális hadviselés, kicsit leegyszerűsítve olyan, mint amit a Bolygó neve: Halál című filmben már megjósoltak. Minden katona rádió adóvevővel rendelkezik, amely azonban nemcsak hangot, hanem adatokat és képeket is közvetít.
A katona kamerájának képét látják a parancsnokságon, ahol az egység parancsnoka folyamatosan, valós időben értesül arról, mi folyik a harctéren, és személyre szabottan adhat parancsokat katonáinak, a katona szemüvegén pedig megjelennek a fontos információk, mint a környék térképe, rajta pedig bejelölve a saját, valamint az ismert ellenséges egységek helyzete.
A Land Warrior program keretében vizsgálták, hogy a fegyverre szerelt kamerák mennyire használhatóak a városi harcban
A fegyverre szerelt videokamerákat használva képes akár úgy is tüzet nyitni, hogy a fedezékből csak a fegyverét dugja. A rádiórendszert, a számítógépet, az elektromos rendszerek kábeleit mind-mind a katona hámjában és ruházatában lesznek elhelyezve, így a katona mozgázást a legcsekélyebb mértékben sem korlátozhatják. A rendszer fejlesztése még folyamatban van, de várhatóan az évtized vége előtt már rendszerbe áll, és jelentősen javíthatja a katonák hatékonyságát, és a remények szerint teljesen kiiktatja a baráti tűz veszélyét.
Egy elképzelés a jövő egyenruhájáról és védőfelszereléseiről
Az OFW könnyű, az egész testet befedő egyenruhája korlátozottan képes lesz védelmet nyújtani a kémiai és biológiai támadások ellen, víztaszító és könnyen szellőző anyagból készül. A katonák sisakja beépített rádiót, hagyományos és éjjellátó kamerát, valamint digitális kijelzőt tartalmaz. A gyalogosok felszerelésének jó részét kis méretű távirányított kerekes robotok fogják szállítani. A katonáknak csak mintegy 25 kilogrammot kell cipelniük - jelenleg ez olykor az 50 kg-ot is meghaladja. Az egységek folyamatos kommunikációs kapcsolatban lesznek egymással és a főhadiszállással, mozgásukat a Predatorhoz hasonló pilótanélküli felderítő járművek fogják kísérni.
A Lockheed-Martin elképzelése a jövő harctéri robotjairól. Egymás mellett a fegyveres járőr- és felderítő, az aknamentesítő és a teherhordó robot
Egyre inkább elterjednek a robotok is a harctéren, amelyek a katonák munkáját könnyítik meg. A tervek igen széles skálán mozognak. Van a mindössze CD-lemez méretű miniatűr felderítőrobot, az épületek felderítését végző miniatűr kerekes, lánctalpas vagy lábakkal ellátott minirobot, de akadnak nagyobb és komolyabb feladatokat ellátó gépek is, amelyek akár több tonnányi felszerelést cipelhetnek, így tehermentesítve a katonákat, egészen a fegyverekkel felszerelt távirányítású harci robotig.
A Talon elnevezésű távirányítású robotok harci tesztváltozata, páncéltörő rakétával, géppuskával illetve gránátvetővel felszerelve
Már ma is használatban vannak aknamentesítő illetve robbanótest-hatástalanító robotok, sőt, valamikor 2005 áprilisában-májusában már fegyverekkel felszerelt távirányított robotok is megjelennek az iraki hadszíntéren. A jövőre vonatkozó tervek már olyan robotokat vetítenek előre, amelyek az előre megadott területen járőröznek, és amennyiben ellenséges erőket észlelnek, maguktól képesek azokat leküzdeni is. A francia verzió
A francia hadsereg rákontrázott az amerikai változatra, és megrendelte saját változatát. 796 millió eurós árért 22 600 + 9000 darab FÉLIN (Fantassin à Équipements et Liaisons INtégrées - integrált katonai felszerelés és kommunikáció) rendszert szállít le a SAGEM cég. A FÉLIN tartalmazza a kézifegyver (FAMAS G2 gépkarabély, Minimi könnyű géppuska és FRF2 mesterlövészpuska), speciális optikai rendszerrét, ami infravörös vagy fényerősítő módban éjjel is használható. A FAMAS fegyver optikai egysége egyben egy videokamerát is tartalmaz, amely képet közvetít a katona sisakkijelzőjére. A sisak el van látva egy egyszemes kijelzővel, amin vagy a fegyver kamerájának képe, a sisakon lévő infravörös kamera, vagy pedig feljebbvalók által küldött információk jeleníthetők meg.
A kommunikációs rendszer raj-, szakasz- vagy zászlóalj szinten képes lesz titkosított és zavarás ellen védett módon többszintű adat-, hang- és képtovábbításra. A FÉLIN központi egysége a katona hátán és derekán foglal majd helyet. A rendszert egy USB 2.0 adatbusz köré építették fel, amely egyfelől energiát biztosít a különféle alrendszereknek (fegyverkamera, sisakrendszerek, kommunikációs rendszerek, stb.), másfelől biztosítja az adatforgalmat ezen rendszerek között. Ez az egység fogja tartalmazni az akkumulátort is, amely a tervek szerint 24 órás folyamatos használatra elegendő. A rendszert 2007 közepén kezdik el szállítani, és a tervek szerint 2008-ra a francia gyalogság kétharmada ezzel lesz felszerelve.
A FÉLIN rendszer tesztelés alatt
A távolabbi terveken is dolgoznak már. A Future Warrior 2020 keretében már folyik a jövő utáni jövő lehetőségeinek kutatása. A terv része az exoskeletonok használata (az exo- jelentése külső, kívülálló, a skeleton a vázat jelenti itt, eddig általam hallott magyar megnevezése a harci váz volt). Az exoskeleton feladata a katona erejének és állóképességének növelése lesz.
Segítségével a jelenleg már közel 80 kg-os felszerelés immár nem a katona testét terheli, hanem azt átveszi a harci váz, így a katonának kisebb erőkifejtésre van szüksége a mozgásra, és ezáltal kevésbé fárad ki. Segítségével ráadásul még nehezebb fegyvert, még több lőszert és még jobb páncélzatot viselhet a katona, akinek a harcértéke ezáltal jelentősen megnőne.
A Berkeley Egyetem exoskeletonja - klikk a képekre a nagyobb változathoz
A jelenlegi tervek szerint a harci váz energiaellátásáról egy kis méretű gázturbina által hajtott generátor, más elképzelés szerint egy üzemanyagcella gondoskodik majd, amelynek egy napig képesnek kell lennie mozgásban tartani katonát. Persze az is lehet, hogy még ennél is fejlettebb lesz és a váz szó már nem is fog illeni rá, ugyanis a fejlesztés része a nanotechnológia szélesebb körű harci alkalmazásának vizsgálata, többek között a nanotechnológiával létrehozott mesterséges izmok alkalmazása.
Fantáziarajz egy páncélal kombinált harci vázról
A Future Warrior 2020 már teljesen zárt öltözéket képzel el, ahol a katona egyfajta digitális rémálom lenne: önvezérlő miniatűr robotok derítik fel a célokat, a harctereket átíveli a digitális adatkapcsolat, amely segítségével minden katona folyamatosan értesül arról, hogy merre vannak a potenciális célpontok, és ezeket önirányító miniatűr rakétákkal küzdené le.
A Future Warrior 2020 és 2010 program által tesztelt öltözékek egymás mellett
....(kár,hogy csak most jutottam ide)