Hunter

Keresik a Beagle 2-t

A Beagle 2 projekt tudósai egyelőre csak remélik, hogy sikerül jelzést kapniuk az ezidáig elveszettnek tűnő brit építésű leszállóegységtől. A 35 millió angol font értékű szondának karácsony hajnalán, magyar idő szerint 3 óra 54 perckor kellett elérnie a Mars felszínét, ami a hathónapos, 400 millió kilométeres utazása befejezését jelentette volna.

Csütörtök éjszaka a Chesire-ben található hatalmas Jordell Bank rádió teleszkóp figyeli a szonda jeleit 23 és 1 óra 30 perc között. A remény feladásáról csak akkor lehet szót ejteni, ha péntek éjszakáig nem sikerül semmiféle jelet elcsípni. Az Egyesült Államok űrügynökségének Mars Odyssey űrszondája már elhaladt a tervezett leszállóhely fölött, azonban nem sikerült észlelnie a várt üzenetet, a Blur nevű popcsapat által komponált dallamot.

Amennyiben a Jordell Bank teleszkópnak sem sikerül a Beagle 2 nyomára bukkannia, a NASA szondájának még mindig naponta lesz egy esélye, hogy észlelje a jeleket, egészen január 3-ig, ugyanis ekkor kezdi küldetését a Mars Express, a Beagle 2 anyahajója a bolygó körül. A Beagle 2-nek fel kell töltenie akkumulátorait a leszállása napján, különben nem fogja túlélni az első marsbeli éjszakáját. Colin Pillinger professzor, a projekt vezető tudósa azonban közölte a riporterekkel, ha szükséges, akkor ő akár januárban is folytatja a keresést.

"Ez egy rendkívül parányi űreszköz, és tudtuk, hogy a vele történő azonnali kommunikációteremtés nem lesz egyszerű feladat" - mondta. Elmondása szerint a projekt csapat öt lehetséges magyarázatot tart elfogadhatónak:
  • A Beagle leszállt a Marsra, csak nem oda, ahová várták
  • Antennája rossz irányba mutat.
  • Egy leszállás után kialakult számítógépes hiba befolyásolja a jeladó bekapcsolásának időzítőjét
  • A Beagle és a Mars Odyssey kommunikációs rendszerei nem illeszkednek egymáshoz
  • Valami meghibásodott a légkörbe történő belépéskor, az ereszkedéskor vagy a leszálláskor.


    A landolás fázisai: a légkörbe belépés után egy mellék-, majd egy főejtőernyő nyílik ki, ezután folyamatos magasságmérést követően gázballonok végzik a végső fékezést

    Ahogy már korábban is írtuk a leszállóegységet ejtőernyők lassítják, illetve a leszállást légzsákok teszik könnyebbé, mindazonáltal ez a küldetés legkritikusabb része. Amennyiben ezt a fázist is sikerrel teljesíti, akkor belekezdhet 180 napos kutató munkájába a bolygó felszínén, azonban a korábbi leszállóegységek példájából kiindulva nem túl kedvezőek az esélyei. Bár több mint 30 ilyen küldetés indult a vörös bolygóra a hatvanas évek kezdete óta, mindössze három egység érte el sikeresen a felszínt.


    A Beagle 2 modellje a marsi tájat szimuláló földi tesztelés közben

    Annak ellenére, hogy jelenleg mindenki a Beagle-re összpontosít, az ESA sikerként könyvelheti el, a Mars Express pályára állását a bolygó körül. Hajtóműveit nagyjából akkor kapcsolta be, amikor a Beagle beléphetett a légkörbe, majd 37 percnyi gyorsítás után sikerült elég sebességre szert tennie ahhoz, hogy megragadja a bolygó gravitációs mezeje. Az elkövetkezendő egy hétben a Mars Express fokozatosan korrigálja pályáját, hogy felkészülhessen tudományos küldetésére.


    Az utolsó ismert tény, hogy sikeresen levált a Mars Expressről

    "A Mars Express érkezése nagy siker Európának és a nemzetközi űrtársadalomnak. Most már csak a Beagle 2 jeleire várunk hogy a karácsonyunk tényleg boldog legyen" - mondta David Southwood, az ESA tudományos direktorátusának vezetője. "A Mars Express-szel egy rendkívül nagy teljesítményű obszervatóriumhoz jutottunk és kíváncsian várjuk első eredményeit."

    A leszállás szakaszainak ESA által készített videóbemutatói (Quicktime formátum)

    Leválás és landolás:
  • 160x192, 700 kB
  • 240x138, 1,4 MB
  • 320x184, 3,2 MB
  • 640x368, 5,5 MB

    A Beagle 2 kinyílása:
  • 160x192, 235 kB
  • 240x138, 469 kB
  • 320x184, 1,1 MB
  • 640x368, 1,8 MB

    A Beagle 2 robotkarjának bemutatása:
  • 160x192, 217 kB
  • 240x138, 447 kB
  • 320x184, 1 MB
  • 640x368, 1,8 MB
  • Hozzászólások

    A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
    Bejelentkezéshez klikk ide
    (Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
    • MaDFoX #84
      Nahhh... mondom en szivosak vagyunk mint a csotanyok... ...csak telepednenk mar meg a Marson is, hajjjmilenne ott is... :D
    • Cat #80
      másrészt a földi teleszkopok látnák
    • [NST]Cifu #79
      Igen, de a kommunikáció a NASA segítségével -is-történik...
      vagy akár az irányitást is átvehetik


      Nem vehetik át, mivel az irányításhoz szükséges rendszerek angliában vannak. A NASA segítsége itt annyit tesz, hogy a reléállomásként használják a Mars Odysses-t....
    • [NST]Cifu #78
      Ne feledjük hogy nem lett volna űrkutatás ha nem lettek volna atomfegyverek, mivel azok átalakított hordozórakétáival kezdődött minden.

      Fogalmazzunk inkább úgy, hogy az ballisztikus rakétákra adtak pénzt a politikusok, a tisztán műholdak/űrhajók inditására alkalmas rakétákra meg nem. Von Braun-nak voltak tisztán inditórakéta tervei, de először arra senki sem volt kiváncsi...
    • NF #77
      Műhold? Nics itt semmilyen műhold! Egy űrszonda van neg egy leszálló egység! :O

      "Lehet, hogy hülyeség, de mi van ha folyadékba eset? Sik vidéket néztek ki. Lehet ez "tenger" is. A vörös szint meg valamilyen uszó moszatréteg is adhatja."
      A tudatlanság visszavág! Hát mit gondolsz egy orbiter egység nem tudja észlelni hogy a talajban van e víz? Az átlaghőmérséklet meg -40 fok, a víz a marsi nyomáson 2 fokon(!) felforr tehát még Nemere István sem merne ezzel az ötlettel előrukkolni...

      Az interkontinentális fallisztikus rakétákhoz:
      Ne feledjük hogy nem lett volna űrkutatás ha nem lettek volna atomfegyverek, mivel azok átalakított hordozórakétáival kezdődött minden.
    • [NST]Cifu #75
      Egy ilyen szonda olyanfokú teszteken, ellenőrzéseken megy keresztül, hogy a mai technikai ismeretek birtokában nehéz elképzelni, hogy elszurnak valamit.

      Ismét visszatérnék a Nat.Geo.-s dok.filmre: a Spirit esetén az indulás elött pár nappal találtak hibát! Szóval ne légy olyan biztos abban, hogy van garancia arra, hogy működni fog...

      Mi van ha marsot ért a szonda, csak nekünk adja be a NASA hogy elveszett?

      Figyelembe véve, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) műholdjáról van szó, érdekes lenne...
    • [NST]Cifu #73
      Szerinted hány szovjet/orosz mars szonda vallott kudarcot? Hát nem egy és nem kettő...
    • Anteris #70
      szerintem te a napelemekkel kevered. Kizárt dolognak tartom amit írsz.
    • Anteris #69
      Current status

      "28-Dec-2003
      00:20 GMT

      No signal received by the Jodrell Bank Observatory"
      ------------------

      rip
    • [NST]Cifu #68
      Egy átlagos ICBM-en (Interkontinentális Ballisztikus Rakéta) 7db robbanófej van, egyenként 200-750kT (kiloTonna = ennyi EZER tonna hagyományos TNT robbanóanyaggal egyenértékű) robbanóerővel (Hirosima volt olyan 25kT). A Hidrogénbombákat lehet megatonnás (MT) mértékben is készíteni, de a nukleáris fegyverek döntő többsége MT-án alul van.

      Namost ha figyelembe vesszük a nukleáris robbanással járó egyébb hatásokat (rádióaktív eső, a szél által messzíre eljutó rádióaktív por, a robbanás által elégett anyagok füstje, amely akár az egész földön is eltakarhatja a napot) akkor 3db 5 MT-os hidrogánbomba felrobbantása elosztva a földön, hát bizony szépen kiírtana mindent...