116
  • [NST]Cifu
    #116
    Bevallom nem ugrik be hol olvastam, de egy hiperszónikus repülőgépnél is kb. 40km-ig használhatóak az aerodinamikai vezérsíkok, de már ott is komoly gondokkal kell szembenézni.

    A fő probléma a hatásfok mellet az, hogy ekkora sebességnél az aerodinamikai kormányzás káros örvényeket generálnak, amelyek szélsőséges esetben akár a gép végzetét is okozhatják. Ezért hiperszónikus sebességnél inkább a hajtóműsugár-vektor kitérítését vagy semleges gázzal működő gázdinamikai kormányokat ajánlanak.
  • [NST]Cifu
    #114
    Hmm... Akkor lehet, hogy elnézek rá, márcsak kiváncsiságból is :)
  • [NST]Cifu
    #112
    De szerintem ez csak a MANT tagoknak szól :(
  • [NST]Cifu
    #110
    Nem egészen, a törzs középső-oldalsó része a rakadótér ajtajának hővédelmét nem szilikátcsempék, hanem egyfajta 'hőálló fóila' látja el, bár gondolom ez is szigetelőként működik.
  • [NST]Cifu
    #107
    'Kisülés': Szvsz ez hasonló lehet, mint az a 'fénykép' amit állitólag az Izraeli űrhajós készített a küldetés alatt, és repedéseket lehetett rajta látni. Csak az nem derült ki, hogy fényképezte le a szárnyat, amikor azt egyik ablakból sem lehet látni...

    Légörvények: 60km az biztony az ionoszféra. Vannak légörvények, de a ritka légkkör miatt nem igazán komoly a hatásuk. Az pedig kizárt, hogy egy ilyen miatt kibillent volna az űrsikló a stabil ereszkedéséből...

    Egyébként szerintem 60km-es magasságban még igencsak a gázdinamika kormányzást használ - ezt egészen addig használják, amíg 1 Mach alá nem lassul az űrsikló...
  • papabear
    #106
    Egy amat?r csillagász a robbanás el?tt hét perccel készült fotóján egy fényes lila elektromos kisülés csap az ?rsiklóba. (index.hu)
    valszín szenzációhajhászás, de mi van ha igaz?

    :o))
  • Bonewerkz
    #105
    szelek vannak ugyan, de legorvenyek nem valoszinu... egyebkent mennyi mesterlovesz meg fegyveres alakulat is volt ott?? nem tudom, de egy jol megfizetett mesterlovesz par szaz meterrol, ha az inditas utan leszedegetett egypar hoszigetelo csempet a gep aljarol, akkor is elvileg a visszatereskor eg el a gep.... (en legalabbis igy csinalnam >:-ÐÐ) namegaztan az ionoszferaban fellepo elektromos kisules se elhanyagolhato, habar az inkabb a gep felso, vezeto anyagbol epult reszeit kezdte volna ki, es nem a szigetelo keramiacsempeket... mindenestre erdekes, hogy pont izraeli urhajos egett el a Columbian... politikailag ez jol jott mind izraelnek, mind pedig a bush kormanynak...
  • gyozo
    #102
    Cifu: Az "O" gyűrü esetén pontosan ez volt. Az egyik oldal azt mondta, hogy a korábbi fellövések után rendellenességek tapasztalhatóak, a másik pedig azt, hogy ez nem komoly és nem okozhat gondot. Nem a startot kellett volna halogatni, a gépet nem is lett volna szabad feltenni az indító állványra.
  • gyozo
    #101
    Olvastam a hírt, erről a kisülésről elég érdekes, bár én inkább a "tereljük el a közvélemény figyelmét a fontos kérdésektől" kategóriába sorolnám.
    A teletext által közölt cikk az mondta tegnap, hogy a gép erős légörvénybe került, ami megbillentette. Most én lehet, hogy hülye vagyok, de szerintem 60 kilóméter magasan nincsenek erős légörvények. Nekem úgy rémlik hogy az még az ionoszféra és nem a sztratoszféra.
  • nh821
    #99
    Ezek szerint a holdra szállást és a holdról szállást még gyakorolni kell.
    űdv.
  • [NST]Cifu
    #98
    Ahogy elnézem, a hírt leszedték a főoldalról - sőt nem is találom az Archívban sem :)

    Akit érdekel a téma az szerintem nézzem el a
    STS 107 @ Index.hu fórumba.
  • [NST]Cifu
    #97
    A Challenger "O"-gyűrűinél kicsit más volt a helyzet. Ott sorozatosan halasztották el a fellövést mindenféle okok miatt, mire végül már egyes újságokban kabarénak nevezték azt, amit a NASA csinál.
    Az indítás elötti, az előírtnál alacsonyabb hőfok melleti indítást a NASA eröltette, mivel az ő nayakukra meg ráült már a Reagen-kormányzat is (Reagen egy újságírói kérdésre reagálva kijelentette, hogy a Challenger mindenképpen indulni fog), és bár a Thiokol cégnél aggódtak, de végül azt mondta a fökökség, hogy vegyék le a mérnöki sapkát és vegyék fel a menedzsersapkát.

    Az eredményt ismerjük...
  • gyozo
    #95
    Az indexen tetszik, az egyik cikk ezen mondata:
    "Ron Dittermore jelezte: a felvételen található anyagdarab a külső tartály szigetelésére használt hab leszakadt része. Mint mondotta, ez a jelenséget a legutóbbi három fellövésből két alkalommal észlelték, de mivel nem okozott jelentős kárt, biztonsági szempontból jelentéktelennek ítélték..."

    Tetszik el a gondolkodásmód. Ha teljes NASA-nak ilyen a mentalitása, akkor csoda, hogy csak ennyien haltak meg.
    Végülis annak idején az "O" gyűrük hibájánál is azt gondolták, hogy nem lesz gond, aztán kiderült, hogy tévedtek.
  • nh821
    #93
    Columbia
    Csak azt nem értem hogy miért kell anyira sietni a visszatéréssel ? Nem lenne bizonságosabb a légkörbe érve,jól lefékezeni a siklót
    Energia közléssel bizonságosabb sebességre gyorsitva betörni a légkörbe?
    És lassabban megközeliteni a leszállópályát?
    1,Nem hvülne föl annyira az ürhajó?
    2,Kozmikus sérülések kockázat mentesek lennének ?
    3,Tényleg ugy gondoljátok hogy a fizikai törvényszerűségek minden esetben jól alkalmazhatók?
  • gyozo
    #90
    Hydro-man: A centrifugális erő egészen más és semmi köze a pályán maradáshoz.

    Itt arról van szó, hogy a föld körül keringő tárgy ugyanúgy zuhan, mint bármi más, ami levegőben van, csupán annyi a külömbség, hogy amig x méter zuhan, a sebességének és föld görbületének következtében x méterrel magasabbra kerül a felszíntől. Ez az elsődleges szökési sebesség.
  • gyozo
    #89
    Hydro-Man: Magyarul mindenképpen hevülni fog a cucc, függetlenül attól, hogy milyen a szög.

    Cifu: Még a végén tényleg igazam lesz, és csak kiderül, hogy jó esetben is csak egy két nagyon speciális pont van, amikor bámit is lehetne tenni?
    Egyébként szinesen fogadnék veled, hogy űrsiklón amerikai 2004 előtt nem fog elindulni.
    Másrészről az is ki fog derülni, hogy az űrsikló konstrukicójával semmi gond nincs, minden, csak véletlen balesetek szerencsétlen öszjátéka, ezért tesznek pár biztosnági előírást, amitől még drágább lesz fenn tartani az űrsiklókat, de akkor se lesz rá mód, hogy kivédjék a hasonló esteket.
  • [NST]Cifu
    #88
    Newtoni fizika és súrlódási hőhatás. Ahoz, hogy legyőzd a föld gravitációját, olyan gyorsan kell menned, hogy ezt pontosan ellensúlyozd, ez 200km-es magasságban cirka 27.000km/h. Amit te nem veszel figyelembe, az a légkörbe veló belépéskor a surlódásból fakadó hőhatás....
    Ha te még magas röppályán erősebben fékezel, akkor meredekebb pályán kezdesz sülyedni, vagyis sokkal intenzíveb lesz a hőhatás (volt már szó a korai űrhajókról (Mercury, Gemini, Apollo, Vosztok/Voszhod, Szojuz), nos ezek meredekebb pályán lépnek be a légkörbe, és a belépő felületük 2000-3000 celsius fokra is felhevűl. Az űrsiklónál a laposabb belépés miatt ez 'csupán' 1500-1700 Celsiusra.

    Így érthető?
  • Hydro_man
    #87
    Na ide figyelj! Én nem vagyok ürfizikus vagy mi, de!
    Az az irdatlan nagy sebesség azért van mert azzal tunak a Földtől távol maradni (centrifugális erő) és amikor vissza akarnak jönni akkor elkezdenek ebböl a sebességből vesztni!
    Csak azt nem értem, hogy a légkör eléréséíg miért nem lehet fékezni valami fékező rakétával és onnntól már van felhajtó erő és levitorlázna.
    Ja! megjegyzéseid helyett inkább fejsd ki gondolataidat, hátha valait rosszúl látok!
    Köszi!
  • [NST]Cifu
    #86
    Megelőztél :)
  • [NST]Cifu
    #85
    Most néztem utána, hogy hivatalosan nincs "point of no return" visszatérésnél, vagyis ha egyszer az orbitális pályáról már befejezték a fékezést az OMS-el, akkor a rendelkezésre álló üzemanyag nem elég arra, hogy stabil LEO pályára álljanak vissza.

    A 120-150km-es adat (ereteileg: 80-100 miles) nem a NASA oldaláról származik.
  • [NST]Cifu
    #81
    Ahol a fékezés után még az OMS-sel vissza tudnak evickélni a LEO (alacsony orbitális) pályára, az elég magasan, pontos adatott nem tudok mondani, mert sokmindentől függ (rendelkezésre álló üzemanyag, tömeg, stb.), de nagyságrendileg 120-150 km között lehet.
  • Deus Ex
    #80
    Morgen.

    Mi a legkisebb magasság, ahol még megszakíthatják a visszatérést?
  • [NST]Cifu
    #79
    Új fejlemények, a NASA szerint nem valószinű a fellövés közbeni levált darab általi sérülés konoly lehetett, mivel az a felvételek szerint a szárny belépőélét találta el, ám az eddigi adatok alapján a végzetes hőemelkedést valahol a szárny belső-középső részén keletkezett.

    Itt egy jó minőségű kép, amelyen tisztán látszik, hogy a levált darab a szárny belépőélével találkozik:



    Jelenleg a bal oldali futóműaknára öszpontosítanak, mivel a hőemelkedés egyik jeleként a bal oldali keréknyomás nőni kezdett, majd ezen adatfolyam megszünt.

    Természetesen hangsúlyoznám, hogy továbbra is csak találgatásról van szó!

    Forrás: Spaceflight.com
  • [NST]Cifu
    #78
    Inquisitor:
    Elsősorban netes forrásaim vannak, mindjárt beszúrok pár linket, de a lenti összesítést én hoztam össze (összeszámoltam a családból induló tipusokat, és hogy ezekből mennyi szenvedett balesetett, és milyen altipusok). Egyébként sajnos Mo-n csak az Aero magazin foglalkozik az űrkutatással :(

    Encyclopedia Astronautica - Kötelező! Bár nem naprakész, de nagyon alapos, szerepel benne minden tervezett és elkészült jármű.
    Space.com - Naprakész hírek, de dűhítően rosszul van a webfelülete megcsinálva.
    Űrvilág.hu - Talán a legmegbízhatóbb és leg szakszerűbb Magyar űrhírportál.

    © gyozo:
    Nem hinném, hogy az emberes küldetéseknek vége, maximum kis szünet lesz a NASA részéről. Az oroszok simán folytatják küldetéseiket, és Október-November körül indul az első kínai űrhajós is...
  • gyozo
    #77
    Akkor meg miről beszélünk? Adott egy igen instabil, labilis világpolitikai helyzet, egy húsz éve készült, azóta toldozgatott, foltozgatott űrrepülőgép, ami most robbant fel másodjára, összesen 14 emberrel a fedélzetén.
    Szerintem az emberes űrkutatásnak egyelőre búcsut inthetünk, bár lett volna lehetőség előbbre lépni, de ez egyetlen politikai körnek sem állt érdekében.
    Én így látom, lehet, hogy hülye vagyok, és nem értek hozzá, de ez van.
  • [NST]Cifu
    #75
    Nos az amerikai űrkutatást ugye az amerikai politikusok felügyelik a legfelső szinten (ők adják a pénzt, mondhatni). És ne higyjük, hogy ott értelmesebbek, mint nálunk...

    George 'IQ Bajnok' Bush-t meg persze az Olaj- és Fegyverlobby pénzeli, úgyhogy nincs Kyotói-egyezmény, de van Alaszkai-olajmező megnyitás és újabb milliárdok a katonai projectecre. Meg persze egy kis pénzmegvonás a NASA-tól......
  • gyozo
    #74
    Cifu: Akkor eze után légyszives annak mond, hogy nincs rakétamérnöki diplomája, a ki megvonta a pénzt a költségvetési szavazáson a programról, mert azzal az indokkal, hogy a STS biztonságos.
  • [NST]Cifu
    #73
    Bizony, a Venture Star esetén nincs szó gyorsítórakétáról, és laposabb szögben lép be a légkörbe, ami miatt kisebb lett volna a fellépő hőhatás.
  • [NST]Cifu
    #72
    Az Ariane-42P/42L annyit tesz, hogy csak két segédrakétája van (P: szilárd segédrakéta, L: folyékony segédrakéta), a segédrakéta nélküli változat az Ariane-4 (minden egyéb jelölés nélkül), de ebből csak 9 indítás volt (mindegyik sikeres).

    Amúgy az egész R7 rakétacsaládod nézzük, akkor valóban a Deltához viszonyítható a ráta, de a Szojuz alcsalád (11Axxx)-ból többet, mint a Deltából és az Atlasból eggyüt :)

    Egyébként tévedtem, mert a Szojuz is 'csak' ~36:1 aránnyal rendelkezik

    Számszerűleg 836:23 (2db Soyuz 11A511; 19db Soyuz 11A511U; 2db Soyuz 11A511U2).
  • gyozo
    #71
    Cifu: Igazad van, csak feltételezés, mint ahogy minden más az, és szerintem az is feltételezésen fog alapulni, amit a vizsgálat majd magállapít.
    Akkor csak még egy kérédés:

    Ha függetlenítjük magunkat a jelen esettől egy picit, akkor kérdezem, hogy a X33 vagy Ventura Star nem nyújtana-e nagyabb biztonságot, ugyanis ezen nem lennének sem segéghajtóművek, illetve a törzs jobb adottságai miatt akkora hő sem alakul ki a légkörbe való belépésnél?
  • [NST]Cifu
    #67
    Nem lehet mindenre felkészülni, és bizonyos kockázattal mindenképpen számolni kell. Ilyen a visszatérésnél a felső szakasz. A Szojuz sem rendelkezik semmiféle védelemmel, ha 60km magasságban pl. leválna a hővédő pajzsa.

    Ilyen kockázat pl. az, hogy nincs védelem arra, hogy az ISS-nél egy szekció esetleges pillanatok alatti dehermetizációnál a többi szekciót megóvják. Ehez önműködő, gyorsan záródo zsilipajtók kellenének az összes szekció között. Ez egyszerűen nem megvalósítható az adott pénzügyi és technikai feltételek között...
  • [NST]Cifu
    #66
    Rendben, így is fel lehet fogni. Szerintem meg akkor a te véleményed hibás, mivel nem hiszem, hogy a fórumban bárki is rendelkezik elsőkézből származó információkkal. Vagyis itt senkinek sincs megcáfolhatattlan bizonyítéka a katasztrófával kapcsolatban.

    Ez alapján pedig minden, ami itt elhangzik, az FELTÉTELEZÉS!!!
  • [NST]Cifu
    #65
    Az Ariane-4-el családnál az arány 115:3 (a veszteség 1-1 Ariane 44LP, 44L, 44P)

    Az Atlas-nál 340:75 (a veszteség: 2db Atlas A; 4db Atlas B; 3db Atlas C; 28db Atlas D; 2 Atlas G; 17db Atlas E; 9db Atlas F; 2db Atlas Centaur; 2db Atlas Centaur LV-3C; 3db Atlas Centaur SLV-3C; 3db Atlas I.;)

    A Deltánál pedig 286:16 (1db Delta 100; 1db delta B; 2db delta C; 1db Delta E; 1db Delta N; 1db Delta L; 2db Delta M; 3db Delta 3914; 2db Delta 7925; 2db Delta III.;)

    Persze bizonyos alváltozatoknál értek el sokkal jobb eredményeket is (pl.: Delta 2914-nél 45:0).
  • gyozo
    #63
    Cifu: Véleménye pedig mindenkinek lehet, ez nem dolgozat, hanem fórum, ahol érvek és ellenérvek ütköznek egymással. Legalábbis én így tudom.
  • gyozo
    #62
    Cifu: Nem kell mindenhez diploma, én pedig valóban nem értek hozzá, negy vagyok rakéta mérnök, ebben igazad van.
    Azonban egyetlen apró kérdésre válaszoljál nekem:

    A Challenger katasztrófa kivizsgálása után szerinted mennyire készültek fel a jelen helyzetre, merthogy elvileg ezért állt le teljesen két évre az emberes űrkutatás, ebben szerintem egyet érthetünk?
  • [NST]Cifu
    #61
    © gyozo: Énrészemről továbbra is azt mondom, hogy merő naivitás és hazugság azt mondani, hogy a nem a startnál bekövetkező eset okozta a katasztrófát.

    Aha. És mond, mikor is szereztél rakétamérnöki diplomát?
    Ha ugyanis van ilyen végzetséged, de akár csak egy bármilyen mérnöki végzettséged, akkor nem állítanál ekkora baromságot! Mert ez esetben azt írtad volna, hogy Valószinüleg emiatt történt, de nem azt, hogy "naivitás és hazugság"...

    Ugyanúgy nem fogják teljesen kivizsgálni az ügyet, mint ahogy a Challenger esetént tették.

    ?!?!?!
    Tesssék!?!?!? Kapj már az agyadhoz ember!!!

    Keres rá a neten egy szakmai elemzésre, vagy mondjuk menj el az Encyclopedia Astronautica-ra, és nézz utána a témának. Ha nem értesz a témához az nem bűn, de abból magasröptű elemzéseket irkálni már szerintem AZ!
  • gyozo
    #59
    Énrészemről továbbra is azt mondom, hogy merő naivitás és hazugság azt mondani, hogy a nem a startnál bekövetkező eset okozta a katasztrófát.
    Ennek ellenére nem az lesz a vizsgálat eredménye, hogy az egész STS konstrukció hibás és jó lenne egy újabb generációjú járművet fejleszteni.
    Mégpedig azért nem, mert akkor el kéne ismerni, hogy a felvételek kielemzésénél voltak az irányítóteremben olyan emberek, akik pontosan tudták, hogy ők már sohasem jönnek onnan vissza. Ezek az emberek végigcsináltak egy programot, úgy hogy akár megrendelhették volna a koporsójukat is, és miért? Azért mert valaki nem tette fel a tervezésnél azt a kérdést, hogy mi történik, ha megsérül a hőpajzs. Ugyanúgy nem fogják teljesen kivizsgálni az ügyet, mint ahogy a Challenger esetént tették.
    Csak most lehet hallani azt, hogy a Challenger kabinja valahol ott van a tenger fenekén, ám "kegyeleti" okból akkor erről nem beszéltek. Nem beszéltek, mert igen kínos lett volna belegondolni, hogy ott zuhan egy kabinban, magatehetlenül 7 ember hosszú percekig, amint várja a becsapódást.
    Ha most ugyanaz megtörtént volna a Columbiával, mint a Challengerrel annak idején, hányan élték volna túl?
    Most más történt. Valami, amire nem gondoltak, várnak egy picit, és fellőnek újra hét embert, ugyanezzel az eszközzel, hogy valami más hiba is felszinre jöjjön.
    És a hab a tortán ez a szöveg, miszerint drága dolog új eszközöket fejleszteni. Nem kell hozzá sok ész, csak egy kicsit el kell mélyedni a közgazdaságtanban, hogy átlásson az ember ezeken a dumákon. Nem az ár az érdekes, hanem a szándék. Drága, mert senkinek sem áll érdekében, hogy ez fejlődjön.
    Akkor meg minek bohóckodunk.
    Az űkutatás már párszor bebizonyította, hogy vagy tökéletesen csinálja az ember, vagy sehogy.
    Ami most megy az vicc, csak az a baj, hogy ők heten már nem nevetnek.
  • gyozo
    #54
    Hát pont ez az, hogy nem tudok, de ettől még nem kell azt használni, ami nem jó.
    1987-es katasztrófa után két évet szánta rá, hogy az ürrepülőgépet "biztosnágossá" tegyék.
    Akkor megint ne tudom, hogy mit csináltak két évig, ugyanis jelen helyzetben sem indítás után, se a légkörbe való visszatérésnél nincs menekülési lehetőség.
    Egyébként jobban belegobdolva ennél még az apolló űrhajók is bizonságosabbak voltak, mert annál legalább a hajtómű hibánál volt mentő rakéta, ami eltávolította sz orrkúpot.
    Egyébként ha minden programot leállítanak, akkor nem is lesz biztonságosabb jármű.
  • [NST]Cifu
    #53
    Mondj nekem egy olyan hordozó rakétatipust, amely jobb biztonsági rátával rendelkezik, mint a Shuttle!

    Egyetlen ilyen van, a Szojuz-familia, de az rosszabb hatásfokú, mint az STS (az egyszerűbb és olcsóbb felépítés miatt nem LH2-őt, hanem Kerozint használ hajtóanyagként).

    Egyébbként 2000-ben nem csak az X-38-at, hanem az X-33-at és az ISS lakómodult is leállította a Bush-kormányzat....
  • gyozo
    #51
    Imre: Persze, lett volna rá esély.
    De szerintem annak nagyobb esélye lett volna, hogy a nagy kapkodásban gyorsan felrobbantanak még egy űrkompot. Hányszor is halasztották el a Columbia indítását, mielőtt mindent "rendben" találtak?

    A Szozojuzokkal pedig két gond van. Először is kell belőle 3 darab, ha jól számolom, tehát durván háromszor annyi idő fellőni ennyi rakétát, mint egy űrkompot, másrészről akkor sem biztos, hogy a nemzetközi űrállomás bírta volna a terhelést, és akkor még az embereket ért mentális terhelésről nem beszéltem. Szerintem a harmadik hét után inkább kinyitják a légzsilipet.

    Arról meg nem tudtam, hogy az X38-at leállították. Megint egy jó döntés, végülis minek? A Titanikon is csak útban lett volna annyi menőcsónak, lefogta volna a kilátást.