Berta Sándor
Hamis arcokkal csapják be áldozataikat a csalók
Hiába próbálnánk képkeresővel megtalálni a forrást, mert a bűnözők egyre gyakrabban élnek a technika nyújtotta lehetőségekkel.
Az úgynevezett deepfake-anyagok számítógéppel generált álló- és mozgóképek, amelyeket meglévő fotókból és videókból készítenek. Csupán 500 képre vagy 10 másodperc videóra van szükség ahhoz, hogy létre lehessen hozni egy teljesen valósághű hamis tartalmat. Ilyen anyag gyakorlatilag bárkiről készíthető, aki valaha feltöltött magáról legalább egy képet a közösségi oldalakra. Ben Dickson újságíró a The Next Web oldalán számolt be egy esetről, amelyben a csalók a mesterséges intelligencia által generált hamis arcokat használtak fel az áldozataik megtévesztésére. Az elkövetők ügyvédeknek adták ki magukat és a hamis arcképeket azért készítették el és alkalmazták, hogy megbízhatóbbnak és valódinak tűnjenek.
Dickson április közepén kapott egy e-mailt, amelyben egy állítólagos ügyvédi iroda képviseletében eljáró, Nicole nevű ügyvédnő egy fotóhoz kapcsolódó szerzői jogsértéssel vádolta meg. Első ránézésre az üzenet és annak tartalma valódinak tűnt, az újságírónak csak az egyik képmegosztó platformra mutató hivatkozás tűnt fel. Azért, hogy megvizsgálja a tartalom valódiságát, megpróbált utánajárni annak, hogy hogyan sérthette meg egy fotós szerzői jogait és ekkor érte a meglepetés, hogy nem követte el azt az esetet, amellyel megvádolták.
A férfi gyanúja csak fokozódott, amikor az ügyvédnő már nem reagált a megkeresésére. Ezután felkereste az állítólagos ügyvédi iroda honlapját, amely első ránézésre szintén valódinak és megbízhatónak tűnt. De mint később kiderült, a domént csak az esztendő elején regisztrálták és a "Rólunk" aloldalon szerepeltek az ügyvédek fotói, köztük volt Nicole fényképe is. Azok a felvételek azonban nem voltak valódiak, hanem egy olyan neurális hálózat alkotta meg őket, amely több millió eredeti kép alapján megtanult valódinak tűnő hamis fotókat készíteni. A portál időközben elérhetetlenné vált.
Dickson az esetről átfogó cikket írt a TechTalks nevű saját blogjában is. Az újabb csalási példa azt bizonyította, hogy a csalók egyre kreatívabbak a céljaik elérése érdekében.
Az úgynevezett deepfake-anyagok számítógéppel generált álló- és mozgóképek, amelyeket meglévő fotókból és videókból készítenek. Csupán 500 képre vagy 10 másodperc videóra van szükség ahhoz, hogy létre lehessen hozni egy teljesen valósághű hamis tartalmat. Ilyen anyag gyakorlatilag bárkiről készíthető, aki valaha feltöltött magáról legalább egy képet a közösségi oldalakra. Ben Dickson újságíró a The Next Web oldalán számolt be egy esetről, amelyben a csalók a mesterséges intelligencia által generált hamis arcokat használtak fel az áldozataik megtévesztésére. Az elkövetők ügyvédeknek adták ki magukat és a hamis arcképeket azért készítették el és alkalmazták, hogy megbízhatóbbnak és valódinak tűnjenek.
Dickson április közepén kapott egy e-mailt, amelyben egy állítólagos ügyvédi iroda képviseletében eljáró, Nicole nevű ügyvédnő egy fotóhoz kapcsolódó szerzői jogsértéssel vádolta meg. Első ránézésre az üzenet és annak tartalma valódinak tűnt, az újságírónak csak az egyik képmegosztó platformra mutató hivatkozás tűnt fel. Azért, hogy megvizsgálja a tartalom valódiságát, megpróbált utánajárni annak, hogy hogyan sérthette meg egy fotós szerzői jogait és ekkor érte a meglepetés, hogy nem követte el azt az esetet, amellyel megvádolták.
A férfi gyanúja csak fokozódott, amikor az ügyvédnő már nem reagált a megkeresésére. Ezután felkereste az állítólagos ügyvédi iroda honlapját, amely első ránézésre szintén valódinak és megbízhatónak tűnt. De mint később kiderült, a domént csak az esztendő elején regisztrálták és a "Rólunk" aloldalon szerepeltek az ügyvédek fotói, köztük volt Nicole fényképe is. Azok a felvételek azonban nem voltak valódiak, hanem egy olyan neurális hálózat alkotta meg őket, amely több millió eredeti kép alapján megtanult valódinak tűnő hamis fotókat készíteni. A portál időközben elérhetetlenné vált.
Dickson az esetről átfogó cikket írt a TechTalks nevű saját blogjában is. Az újabb csalási példa azt bizonyította, hogy a csalók egyre kreatívabbak a céljaik elérése érdekében.