Gyurkity Péter

Hosszú időn át volt jégmentes Grönland

Erre utal egy most először megvizsgált fontos minta, amely a jövőre nézve is segítséget jelent.

Nemzetközi kutatócsoport jelentette be a napokban, hogy most első alkalommal vettek tüzetesebben szemügyre egy évtizedekkel ezelőtt kinyert komoly grönlandi jégmintát, az eredmények pedig igencsak meglepték őket, mivel ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a terület hosszabb időn keresztül volt teljesen jégmentes. Az adatokból jobb betekintést kapunk a ránk váró jövőbe is.

A most közzétett részletes anyagban arról olvashatunk, hogy a szóban forgó mintát eredetileg egy, az amerikai fegyveres erőkhöz köthető csapat nyerte ki, még 1966-ban, mégpedig Grönland északnyugati részén, mintegy 120 km-re a partvonaltól. A Camp Century néven ismert mintát most először vizsgálták meg részletesen, ennek alján pedig szinte tökéletesen megőrzött leveleket és gallyakat találtak, amelyek nyilván egy olyan időszakból származnak, amelyben Grönland nagy részén teljesen jégmentes körülmények uralkodtak. Ez az időszak igencsak hosszú lehetett, akár több millió évről beszélhetünk, ami komoly meglepetést jelent, egyben pedig némi segítséget is, hiszen jobban megérthetjük, hogy mi vár ránk a klímaváltozás részeként.

A csapat tagjai annak idején csaknem 1,5 km-es mélységbe fúrtak le, hogy a mintegy 3 méteres jégcsövet kinyerjék és eltárolják. A kutatókat az is meglepte, hogy a megkövesedett maradványok ilyen jó állapotban maradtak ránk, hiszen a vastag jégtakaró általában mindent elpusztít, viszont ezen törékeny növények valahogy mégis átvészelték a jég nyomulását, a mintából pedig valóban kitűnő állapotban kerültek elő. A csoport tagjai kiemelik, hogy a részletes adatok kinyerésével egyben azt is megtudjuk, hogy a grönlandi jégtakaró a klímaváltozás következményeként milyen ütemben olvad majd el, a folyamat nagyjából mennyi időt vesz igénybe, bár az előttünk álló időszakban ez várhatóan gyorsabb lesz, mint annak idején, amikor az emberiségnek semmi köze nem volt a jégmentes állapotok előidézéséhez.

Ez utóbbi tényező azért fontos részlet, mert Grönland elegendő vizet tartalmaz a globális tengerszint nagyjából 6 méteres megemelkedéséhez, ez pedig a kutatók elmondása szerint nem a következő 20 generáció számára lesz majd probléma, hanem 50 éven belül okoz majd fejfájást nekünk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #10
    Nem. Nem írtam hülyeséget.
  • Gabbbbbbbbbbbb #9
    Hulyeseget irsz az afrikai eletterrol, mondjuk a cikk valoban nem a legjobb..
  • NEXUS6 #8
    Jó kis cikk. Az a baj vele, hogy tipikus klímahisztérikus púderezés lett belőle, gyakorlatilag olyan alapdolgokat nem mondanak ki, vagy csúsztatnak, félreértelmezhetőnek írnak, amely így egy 5 oldalas klímahisztérikus alap "hiszekegy" elolvasása után teljesen más képet alakít ki az ember fejében, mint ahogy a Föld valójában működik.

    Pl. Cikkből idézet:
    "Teljes elolvadása esetén mintegy 7 méterrel emelné meg a globális tengerszintet. Mélytengeri üledékek arról tanúskodnak, hogy az elmúlt 18 millió évben a grönlandi jégtakaró többé-kevésbé folyamatosan jelen volt."
    Nem olyan régi cikk szerint mondjuk az elmúlt 1 millió évben valamikor Grönland teljesen jégmentes volt. OK, ezt mondjuk a NatGeós cikk írásakor 2016-ban még nem tudhatták.

    De a súlyosabb csúsztatások:
    "A megnövekedett szárazföldi porkibocsátás hátterében a források szárazodása és egyre nagyobb kiterjedése, valamint vegetációs és légköri változások állhatnak."
    "Az eljegesedések során a csökkenő tengerszint miatt szárazzá vált selfterületek és a kontinenseken lévő nagyobb folyóvölgyek, árterek ásványi porforrásokká váltak."
    A cikk itt tökéletesen megtévesztő, hiszen egyszerűen nem mondja ki, hogy a porforrások, azok gyakorlatilag sivatagok. Ódzkodik szembemenni, azzal az évtizedek félretájékoztatása során kialakított képpel, hogy épp a melegedés sivatagosodást, szárazságot okoz, a hideg klíma viszont ugyan kicsit havasabb, de valahogy az a jó a Földnek, az élővilágnak (és a télisportok szerelmeseinek). Ez a valósághoz képest egy totálisan fordított, mégis a laikusok fejében meglevő általános kép.
    A cikk nem mondja ki, hogy ezek a poros területek, amelyek felelősek a nagyságrendileg magasabb porkoncentrációért azok a hideg klímával egyre kiterjedtebbé váló sivatagok. Az eljegesedés csúcsán a jég és porsivatagok a szárazföldek kb. 70%-át uralták, és tették az élet számára gyak alkalmatlanná és emellett pl. Afrikában az esőerdők is szinte eltűntek és ezek máshol is jelentősen kisebbek, ritkábbak voltak. Vesd össze a jelenlegi sivatag/jégsivatagok 40%-os arányával, vagy a pár ezer évvel ezelőtti kb 2 fokkal melegebb klímaoptimum esetén a sivatagok szinte teljes eltűnésével.

    Hát igen, nehéz lenne a klímavédelmi hisztit úgy fenntartani, hogy: Igen, hát egy melegedés (és ezzel csapadékosabbá váló klíma) nekünk embereknek valamiért akár rossz is lehet, de pl az afrikai élettér a sivatagok visszahúzódása, eltűnése miatt várhatóan megduplázódna, nem kéne az elefántok és más veszélyeztetett fajok kihalásától tartani (amit amúgy megint csak a klímahiszti transzparensein láthatunk), Csak mert ugye a geológiai, paleoklimatológiai és paleontológiai leletek épp egy ilyen irányű változást valószínűsítenek.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.04.06. 23:20:29
  • ximix #7
    A grönlandi jégbe fagyott por nyomában
    2016.01.11. Erdélyi Ilona

    https://ng.24.hu/tudomany/2016/01/11/a-jegbe-fagyott-gronlandi-por-nyomaban/
  • quatlander #6
    Én nem tudom mikor regeltem, így hirtelen, de azt tudom, hogy 2005 óta követem az itteni kommenteket. Többet tudok meg sokszor, mint magából a cikkből. :)
    Utoljára szerkesztette: quatlander, 2021.03.29. 12:17:53
  • NEXUS6 #4
    Nagyjából sikerült teljesen félrefordítani a dolgokat. A lényeg, hogy az eredmények szerint az elmúlt 1 millió évben (az eljegesedés/jégkorszak kb 4 millió éve kezdődött a Földön, most is abban vagyunk csak egy enyhébb periódusban) volt olyan időszak, amikor Grönland jégmentes volt. Ami ugye azért azért meglepő, mert azt hisszük hogy évmilliók óta nagyrészt jéggel borított.

    Itt egy összefoglaló Valamiért az SG szeret fizetős, vagy regisztrációhoz kötött cikkekre linkelni. Ezért általában problémás a cikkek hátterének ellenőrzése.

    Ez meg egy jó kis videó az 1966-os katonai projektről (épül a felkelő bázis a jeges Hoth bolygón ;) :
  • repvez #3
    eléggé szomorú, hogy egy informatikai és tudományos oldalon nem lehet normálisan tájékozódni informatikai és tudományos témákban
    Lassan már a blikk is komolyabb cikkeket ir.
  • MerlinW #2
    Ha érteni szeretnél valamit, nem az SG-n olvasol tudományos híreket :)
  • repvez #1
    A csapat tagjai annak idején csaknem 1,5 km-es mélységbe fúrtak le, hogy a mintegy 3 méteres jégcsövet kinyerjék és eltárolják.

    Ezt valahogy nem teljesen értem, ha jégmentes volt Grönland a akkor hogy tudtak mintát venni egy 1,5km es furatnak egy 3 m-es szeletéből
    Ezt nekem azt jelenti, hogy 1966 ban 1,5km magas volt legalább a jég takaró aminek egy tetszóleges 3m-es részét tárolták el.
    DE azt nem irják, hogy ez a 1,5km a teljes jégtakaró magassága vagy még volt lejjebb amig elérte volna a talajt.
    De ha el is érte a talajt akkor az, hogy jégmentes volt azt kellene feltételezni, hogy a jégmintát csak utánna lévő korokbol tudnak nyerni és a mostani minta a teljesen a minta alja kellene hogy legyen.
    igy nem tudnák azt meg, hogy elötte is jeges volt és csak elolvadt teljesen a jég majd újra bejegesedett, mert onnan nem lenne minta.